Emlékezzünk együtt a Don-kanyar tragédiájára!

2023. január 10. 6:59

Mandiner
Mandiner
A napokban emlékezünk a Don-kanyar világháborús tragédiájának 80. évfordulójára. Várjuk olvasóink családi történeteit, visszaemlékezéseit is, szívesen közöljük őket!

Nyolcvan éve, 1943. január 12-én a szovjet hadsereg támadást indított a Don-kanyarban felsorakozott erők, köztük a magyar honvédség ellen.

Az orosz áttörés nyomán, a Don-kanyar tragédiájában, a fagyos kelet-európai tél mélyén százezres nagyságrendben haltak meg magyar katonák és munkaszolgálatosok.

A nemzeti tragédia emlékezete sokáig csak búvópatakként élhetett tovább a kommunista rendszer idején. Azonban soha nem késő beszélni és megosztani egymással a családokban tovább élő történeteket.

Várjuk olvasóink családi történeteit, visszaemlékezéseit, amiket szívesen közölnénk a Mandiner felületén.

Akár hosszabb kommentekben is megírhatják történetüket, vagy pedig írásokat is küldhetnek a kapcsolat kukac mandiner.hu címre, ahol feldolgozzuk a beérkezett üzeneteket.

Emlékezzünk együtt hőseinkre, a világháború áldozataira!

 

Fotó: Fortepan / Album058

Összesen 213 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szovjetektől való félelmet eldöntötték a történelmi előzmények:
1.Az orosz gyarmatbirodalom, amikor a történelem során először vált határossá
Magyarországgal 1939-ben, Lengyelország keleti (nagyobbik) felének elfoglalásával, akkor éppen Hitlerrel volt szövetséges és gyűrte le ezen kívül
Észtországot, Lettországot, Litvániát, Észak- Bukovinát és Besszarábiát. Finnországot is megtámadta és vett el tőle területeket.
Idegességre volt okunk, pláne mivel közelebb voltunk az orosz medvéhez, mint
például Ausztrália, amely tanulva az orosz terjeszkedési hajlam történelmi
trendjéből, már az 1860-as évektől partvédő műveket épített ellene. A
történelmi tapasztalat levonása felvilágosít arról, hogy ki is a gyilkos
agresszor.
2.Egyébként az orosz birodalmi terjeszkedés volt az, amiről Fridhjof Nansen, norvég sarkkutató és Nemzetek Ligája (Népszövetség) megbízott, állította: "Oroszország az 1500-as évektől kezdődően minden hét évben egy norvégiányi területet kebelezett be."
(Ezen, addig megállíthatatlan terjeszkedés érte el határainkat is 1939-ben. Ráadásul úgy, hogy a Vörös Hadsereg éppen a Wehrmacht szövetségese is volt. Egyetlen valamirevaló döntéshozó sem hagyhatta ezt figyelmen kívül.)
3. “Az oroszok már öt évszázadon keresztül próbálják országuk végső határát meglelni, de sehogy sem sikerül.”
(A. L. Kennedy, The Quarterly Review, 1947. január)
4. Humanitárius ok: Hitler hatalomra jutásakor a szovjet halálteljesítmény körülbelül 12,000,000 erőszakosan, idő előtt elpusztított embernél tartott, míg hadba lépésünkkor már 26,373,000-nél.
Forrás: Rummel: Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Szovjet népirtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publisher, 1990.
5. Tagja voltunk, jó okkal, az Antikomintern Paktumnak. Megelőzve ezzel a nyugati világ jórészét. A kommunistaellenes szerződéshez 1939 februárjában csatlakoztunk. A Komintern a kommunizmus nemzetközi elterjesztésének szervezete volt.

Amerika hódításai nem fenyegettek bennünket (mostanáig). Ezért.
A három gyarmatbirodalom, angol, francia, orosz, akik ellenünk harcoltak legutóbb is, a világ 56%-át birtokolták, de például Komárom Magyarországhoz tartozása nem tetszett nekik.

És a folytatás:
6. Egy négy évvel korábbi felébredés akkor most jobb vagy rosszabb, Mr. Churchill?:
„Napokkal Németország kapitulációja után, 1945 májusában, Churchill elrendelte egy a szovjetek elleni haditerv elkészítését. 1944 folyamán a Whitehall hidegháborúja még csak titkosszolgálati előjelzésekre koncentrált, mostanra azonban már a cselekvés lett a téma.
Churchill kifejezett célja a „Szovjetunió kiküszöbölése” volt. A haditerv fedőneve az „Elképzelhetetlen Hadművelet” lett és csak 1999-ben vették le a titkosítását. A terv brit és amerikai csapatok százezreivel számolt, akiket százezer újra felfegyverzett német katona támogatott volna abban, hogy meglepetésszerű támadást intézzenek a háborúban kimerült keleti szövetséges ellen.
Miközben a Királyi Légierő szovjet városokat támadna Észak-Európa-i
támaszpontokról.”
(Forrás: Richard J. Aldrich, The Hidden Hand, Britain, America and Cold War Secret Intelligence (Az eldugott kéz, Anglia, Amerika és a hidegháborús titkosszolgálat), The Overlook Press, 2001, 57-58.old.)
7. Winston Churchill egy vezércikket írt Cionizmus kontra bolsevizmus címmel, amely az Illustrated Sunday Herald-ban jelent meg (1920. február 8). Ebben az írásban, amely nyomatékosította, hogy a cionizmus és a bolsevizmus „harcban áll a zsidó nép lelkéért”, felszólította a zsidókat, hogy tagadják meg a „bolsevik konspirációt” és tegyék világossá, hogy „a bolsevik mozgalom nem zsidó mozgalom”.
Ugyanakkor kifejtette:
(A bolsevizmus) a zsidók között semmi esetre sem új. Már Spartacus-Weishaupt-tól kezdve, Karl Marx-on át egészen Trockíjig (Oroszország), Kun Béláig (Magyarország), Rosa Luxemburgig (Németország), Emma Goldmanig (USA), ez a világraszóló összeesküvés a civilizáció megdöntésére és a társadalom átépítésére, a korlátozott fejlődés, a rosszindulatú irigység és a lehetetlen egyenlőség alapján, folyamatosan nő.
8. „A szövetséges nagyhatalmak együttesen és külön-külön is meg fogják bánni azt a tényt, hogy nem tudtak tenni több elhatározott és több együttes akciót a bolsevista veszély megsemmisítésére, mielőtt az túl erőssé nőtt.” (Winston Churchill, 1920. február 14.)
Bár nem voltunk nagyhatalmak, az egyikkel fegyvertársként megpróbáltuk körülbelül húsz évvel később.
9. A teheráni háborús csúcstalálkozón 1943 novemberének végén Roosevelt amerikai elnök önigazoló hangulatban közölte reményét Sztálinnal: “Isten a Szövetségesek oldalán áll.” De Sztálin helyre tette: “Az enyémen az Ördög áll, aki egy jó kommunista.” (Nat Geo dokumentumfilmből)

Az Ördög uralma, vagy ahogy Reagan amerikai elnök nevezte a kommunizmust 1983-ban: a „gonosz birodalma” ellen nem nemes dolog küzdeni 1917 óta bármely adandó alkalommal?
Háborús agresszor-e az, aki Ronald Reagan amerikai elnöknél 42 évvel korábban ismeri föl azt, hogy a "gonosz birodalma" megérkezett a határra?

"Sztálin és Hitler első kapcsolatfelvételére közvetlenül a német támadás első hetében, 1941. június végén került sor a szovjet diktátor kezdeményezésére. Nikita Petrov ukrán történész a Novaja Gazeta című kijevi újság 2022. április 15-i számában levéltári dokumentumok alapján írt cikket arról, hogy ekkor Sztálin késznek mutatkozott arra, hogy a hadműveletek szüneteltetése és a fegyverszünet életbe léptetése fejében szerződést kössön Hitlerrel. Petrov szerint Sztálin megbízta Lavrentíj Beriját, aki parancsot adott Pavel Szudoplatovnak, az NKDV magas rangú tisztjének, hogy vegye fel a kapcsolatot a semleges Bulgária egyik moszkvai diplomatájával, s rajta keresztül ajánljon engedményeket Hitlernek."

Attól, hogy az amerikaiak támaszpont mániákusok, attól az oroszok még terjeszkednek mint egy palacsinta 600 éve a Moszkvai hercegségükből kiindulva.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés