Hány ingatlant érint ez nagyjából?
Több kategória van. Tizenkét-tizenhétezer ingatlan áll országos védelem alatt, helyi óvás alatt jóval több, ráadásul vannak még e körön kívül is értékes épületeink. Mindezen túl kihasználásra várnak a barnamezős részek, régi ipari létesítmények és üzemek, amiket ugyancsak fejleszteni szeretnénk. Tudjuk, itt is kötelmek és pluszköltségek, rekultivációs terhek merülnek fel, ám igyekszünk beépítési engedményeket és támogatási elemeket nyújtani a magánbefektetőknek.
A közelmúltban indult már ilyen kormányzati kezdeményezés. Arról mit lehet tudni?
Ezzel a kérdéssel régóta foglalkozik a szakma, számos szempontot vizsgálni kell az esetleges hasznosítás mérlegelésekor. A korábbi évek aktív építőipari hullámának csúcsán a kormány bizottságot hozott létre a rozsdaövezetek áttekintésére. Ezt a törekvést folytatjuk most a hazai területek pontos képének nyilvántartásával és az országos kataszter létrehozásával.
Nagy viták voltak az előző évtizedben a műemléki épületek visszaépítése körül, leginkább a budai Vár kapcsán. Ebben lehet változás?
Valóban, talán a legnagyobb szakmai viták éppen a helyreállítás és a visszaépítés miatt alakultak ki. Az én álláspontom az, hogy egy visszaépítés akkor megfelelő, ha anyaghasználatában és kialakításában is történetileg hiteles, egyúttal a társadalmi igényeknek és a hosszú távú fenntarthatósági kritériumoknak is megfelel. Természetesen több történelmi idősíkot is meg kell vizsgálni ilyenkor. A Vár nemzetünk központja, épített szimbóluma. Ott nem csupán egy régi korszaknak megfelelő visszaépítés zajlik, hanem az egykori rangot helyreállító, Hauszmann Alajos nevével fémjelzett épületeké, amiket a második világháború, majd a kommunista rezsim idején kezdeményezett elbontások számoltak fel. Minderre jó, nemzetközi szinten is ismert és gyakorolt viszonválasz született a korábbi építészeti örökség korhű megvalósításával. Hangsúlyozom: ezeknél az épületeknél ismeretes a pontos tervdokumentáció, hiteles felvételeink is vannak róluk, így nincs akadálya a szakmailag is vállalható visszaépítésnek.
Mit gondol a kortárs építészetről?
A szakma megfelelően használja a kifejezést, ami arra utal, hogy mai eszközökkel, anyaghasználattal, felfogással és stílusjegyekkel valósul meg egy épület. Viszont a felhasználók vagy a nem szakmabeliek a kortárs kifejezés alatt sokszor a rosszul sikerült épületeket, a pusztán gazdasági érdekből felhúzott dobozházakat értik, ezt kell tisztába tenni. Legyünk büszkék a mostani tudásunkra és teljesítményünkre is! Ehhez arra is szükség van, hogy a társadalomban is erősítsük az építészettel kapcsolatos ismereteket, a tudatosságot. Napjainkban is vannak kiugró, világszínvonalú teljesítményeink, jó kezű, nagy képzelőerejű építészeink.
Az építészek nagyobb megbecsüléséhez jó megrendelőkre, az oktatás szélesítésére, a képzések megújítására is szükség van.