Ritka, de a világon mindenhol ismert jogállami módszerrel élt Novák Katalin, amikor eljárási kegyelmet adott a Budaházy-ügy hét terheltjének.
Írta: Tóth Levente, az ELTE ÁJK oktatója, az Aurum Alapítvány szakmai vezetője
Novák Katalin, köztársasági elnök kegyelemről döntött a Budaházy-ügy hét terheltjével szemben - adta hírül a Sándor-palota december 27-én. Az államfői – „uralkodói” – kegyelem történelemkönyvekből és filmekből mindenki számára ismert lehet. Arról azonban aligha esik szó, hogy hogyan is néz ki mindez a modern magyar joggyakorlatban – a Budaházy-ügy pedig kiváló apropóként szolgál arra, hogy többet is megtudhasson a közvélemény erről az aktusról.
A Budaházy-ügy vádlottainak évtizedeken átívelő ügye rendre feltűnik a magyar sajtóban és megszólalásra készteti a közélet szereplőit is.
A vádlottaknak, Budaházy Györgynek és tizenhat társának terrorcselekmény, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt kellett megjelenniük a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítéletet, amely szerint
másodfokon hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására kötelezte a törvényszéket. Idén pedig, bár a hatályon kívül helyezett ítélethez képest, Budaházy szigorúbb büntetést kapott, attól volt hangos a sajtó, hogy a terhelt elhagyta a börtön épületét, ugyanis a Kúria megszüntette a letartóztatását.
A büntetőeljárások elhúzódása és a gyakran olvasott „túlterheltek a bírók” mondattöredék mindenképpen összefüggő fogalomkörök. Habár néhány esetben valóban észszerű a magyarázat arra, hogy miért húzódhat el egy per hosszú évekre, a Budaházy-ügy esetében azonban – Novák Katalin köztársasági elnök közleménye szerint –, az eljárás elhúzódása aránytalan sérelmet is jelent a vádlottak számára.
A büntetendő cselekmény elkövetésekor hatályban lévő, a büntetőeljárást szabályozó törvény nevesíti az eljárás elhúzódásának potenciális problémakörét, ezen belül pedig a vádlott, illetve az őt védő jogi képviselő lehetőségét kifogás előterjesztésére, ha az eljárás elhúzódik.
Az Alkotmánybíróság 62/2006. (XI. 23.) AB határozata megköveteli, hogy a büntetőeljárásnak a bírósági szakaszt megelőző folyamatában is legyen olyan jogvédelmi eszköze, amely megfelelő ráhatást biztosít a hatóságoknak meghatározott eljárási határidők megtartására. Mindezt a jogállamiság, illetve a jogbiztonság érvényesülése céljából fogalmazta meg az Alkotmánybíróság. Ezzel a – szaknyelvi fordulattal élve – „felszólamlási” lehetőséggel megfelelő védelmet lehet nyújtani az eljárás során a határidők elmulasztásából adódó elhúzódás ellen is.
Az elnöki kegyelem természetesen a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvényben is rögzítésre került. Annak szövegében is ott áll mindenkinek a joga az ügyek tisztességes módon és ésszerű időn belül való elbírálásához. Ez egy olyan garancia, amely nem csupán jogbiztonsággal, illetve a jogállamisággal köthető össze, hanem az emberi méltósággal is. Mindezek mellett
amelyről a napokban mi is olvashattunk.
Egyfajta „beavatkozás” ez
A kegyelmezési jog – lényegét tekintve – az igazságszolgáltatásba való beavatkozást jelent. A jogrendszerek általában hagynak olyan lehetőséget, ahol az állam első embere valamilyen méltányolható okból „beleavatkozhat” egy egyéni igazságszolgáltatási ügybe. A jogalkotó valahol ezzel (is) próbálja kiküszöbölni a jogszolgáltatás rendszerében rejlő igazságtalanságokat. A magyar jogban jelenleg kétféle kegyelemet ismerünk. A köztársasági elnököt megillető egyéni kegyelmezési jog mellett beszélhetünk közkegyelemről is, mely gyakorlása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
A Budaházy-ügyben az előbbi kategóriába tartozó eljárási kegyelemről olvashattunk, melyet más szóval pertörlésnek is nevez a szakirodalom: ez
Az eljárási kegyelem azonban nem az egyetlen kegyelmezési lehetőség, hiszen a kegyelem kiterjedhet részben, vagy egészben a büntetés végrehajtására, és ilyenkor a kegyelem a büntetés végrehajtását kizáró oknak számít. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha már a bíróság jogerős döntést hozott az ügyben. Végezetül kiterjedhet a kegyelem a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre, amelyet a szakirodalom a rehabilitációnak is nevez. Ilyenkor az adott személy elveszítheti a köznyelvben használt „priuszát”.
Fontos tudni, hogy
tehát a kegyelemmel az állam büntetőigényéről mond le. A köztársasági elnök Alaptörvényben biztosított kegyelmezési joga nem korlátozható, gyakorlása tekintetében nincsenek alkotmányos szabályok. Lényeges körülmény azonban, hogy hogy az igazságügyi miniszter az, aki előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.
Kép: Attila KISBENEDEK / AFP
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
„Egy jogállamban nincs olyan országvezető, aki eldönti, kit kell letartóztatni, és kinek kell nem politikai pozíciójában lemondania.”
Az Európai Unió Bírósága döntött, többé nem védi törvény a magyar gyermekeket az LMBTQ-propaganda ellen. Próbálkozik-e jogorvoslati lehetőséggel a Tisza-kormány a gyermekvédelmi törvény ügyében?
A jogszociológus úgy véli: a Kúria elnökének eltávolítása jogilag viszonylag könnyebben megoldható, míg a köztársasági elnök leváltása már jóval bonyolultabb folyamat lenne.
Gajda Attila korábban fociedzőként, testnevelő tanárként dolgozott.
Kell-e attól tartanunk, hogy a sokat emlegetett „lengyel modellt” Magyar Péterék idehaza is alkalmazzák? Miért érdemes Varsóra vetni a választás előtt a szemünket? Szakértőkkel ennek jártunk utána. Mutatjuk!
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
