Rémálom a hidegháborúból: így szórt volna Amerika atombombákat Magyarországra

2022. november 28. 20:11
Az ötvenes években kidolgozott tervek alapján az USA atom- és egyéb bombákkal rombolta volna porig Magyarországot egy lehetséges konfliktusban, Felcsúttól Tihanyig, Soprontól Záhonyig. Nemrég publikált dokumentumok alapján mutatjuk térképen, mik voltak a legfontosabb célpontok!

A kilencedik hónapja zajló ukrajnai háború szörnyű pusztítást végez északkeleti szomszédunk infrastruktúrájában – s ami még fontosabb, az ukrán emberek életében, illetve tágabb értelemben az ilyen-olyan uszító aktorok áldozatául esett európai kontinensében is. A pusztítás mértéke elképesztő – és egyben elszomorító is.

De nem ez az első alkalom, hogy valakik összetett terveket szőttek kelet-európai nagyvárosok és közlekedési, ipari létesítmények elpusztítására. A nyugati és keleti blokkok szembenállásának kezdetétől az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szolgálatai részletes listákat készítettek a kommunista tömb országainak – tehát a Szovjetunión kívül a kelet-európai szatellitállamok, valamint Kína és Albánia – elpusztítandó városairól és infrastruktúrájáról. (Hasonló listák természetesen nem csak Washingtonban, hanem Moszkvában is készültek.)

Célkeresztben a repülőterek

Az amerikai listák egy része korábban már megismerhetővé vált. A National Security Archive 2015-ben hozott nyilvánosságra egy 1100 tételes listát azokról a városokról és létesítményekről,

amiket az amerikaiak 1956-ban szükség esetén atomfegyverek bevetésével akartak volna elpusztítani.

A célpontok túlnyomó része természetesen a volt Szovjetunió területére esett.

Az 1956-os jegyzék alapján a listát összeállító Strategic Air Command (SAC) elsődleges fontosságú célja a blokk területén található katonai (és kisebb részben polgári) repülőterek elpusztítása volt. Az egyes repülőterek között létezett egyfajta fontossági sorrend, amit az amerikaiak az alapján állítottak fel, hogy ismereteik szerint az adott területen üzemeltek-e szovjet stratégiai bombázó repülőgépek. Ez akkoriban a már ismert Tu-95-ös típus mellett az új fejlesztésű Tu-16-os sugárhajtású stratégiai nehézbombázót jelentette elsősorban.

A szóban forgó célpontok megsemmisítését az SAC alapvetően nukleáris fegyverekkel képzelte el. A tervezett pusztítás tekintetében Magyarország szatellitállamként akár még szerencsésnek is nevezhette volna magát, hiszen az első körben elpusztítandó bombázó repülőgépek és a hozzá tartozó infrastruktúra innen viszonylag távol helyezkedtek el.

Mindez

nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok hadereje nem semmisítette volna meg az összes számottevő magyarországi repülőteret

Szombathelytől Kiskunlacházán át Debrecenig, ha úgy alakul a dolog, de vélelmezhető, hogy nem a honi célpontok elpusztítására fordították volna a legtöbb energiát.

Az első körös célpontokat ez a térkép mutatja:

 

 

A National Security Archive 2016 tavaszán azonban egy másik dokumentumot is nyilvánosságra hozott ugyanebből az időszakból, ugyanígy az SAC archívumából, amely sokkal borzasztóbb képet fest arról, hogy mi várhatott volna hazánkra, ha ebben az időszakban súlyos konfliktusra került volna sor a két blokk között.

Ez a lista kifejezetten a civil-ipari célpontokat tartalmazza,

méghozzá több ezret az egész keleti blokk területén.

Porig rombolták volna a magyar városokat

A szóban forgó lista nem az összes célpontot tartalmazza, mint ahogy az sem derül ki belőle, hogy az amerikaiak pontosan milyen fegyvert vetettek volna be az elpusztításukra – ez továbbra is titkos. Így is megismerhetővé vált azonban körülbelül 1200, kifejezetten városi célpont az amerikaiak listájáról, amelyeket egy konfliktus esetén gyakorlatilag a földdel tettek volna egyenlővé.

A szovjet főváros területén az amerikaiak 179 olyan célpontot azonosítottak, amit utasítás szerint a szó szoros értelmében porig kellett volna rombolni. Az akkori Leningrádban 145 ilyen úgynevezett Designated Ground Zerót jelöltek ki. Hasonló mértékű pusztítás várt volna gyakorlatilag minden jelentősebb szovjet városra,

de az amerikaiak ugyanígy eltörölték volna a föld színéről Varsót és Kelet-Berlint is – Prágával és Budapesttel együtt.

Ugyan azt ennek a listának az esetében sem tudjuk, hogy az amerikaiak pontosan milyen fegyvereket vetettek volna be a céljuk érdekében, de az valószínűsíthető, hogy a bombákat repülőgépekről dobták volna le a célpontokra, a robbanás pedig földközelben következett volna be – vagyis az SAC-nél kifejezetten abból indultak ki, hogy a robbanás okozta lökéshullám okozta kár sokkal jobban megfelel a szándékaiknak, mint a sugárzás.

A magyarországi célpontokat ezen a térképen tüntettük fel:

 

 

Ebben a hullámban – amely tehát az előbbi térképen jelölt repülőterek elpusztítása után következett volna – jóval több magyarországi célpontra hullottak volna a bombák.

Az amerikaiak célja itt elsősorban Magyarország (hadi)ipari termelési kapacitásának lenullázása lett volna, de hangsúlyos, hogy a bombák kifejezetten civil célpontokra is hullottak volna. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a térképen nem tüntettük fel, de nagyvárosaink területén az amerikaiak rendszerint több –

Budapest esetében például száznál is jóval több – célpontot jelöltek ki,

egyértelműen nem csak katonaiakat és ipariakat. Ez természetesen akkor is jogellenes volt.

Jól mutatja, hogy milyen részletes információkkal rendelkeztek az amerikaiak a Magyarországon akkoriban, az 1950-es években zajló iparosítás helyzetével kapcsolatban, hogy ez az 1956-ban keletkezett dokumentum kifejezetten az elpusztítandó célpontok között listázza például Dunapentelét – akkor egyébként már Sztálinváros, később Dunaújváros –, pedig az ottani vasmű üzembe helyezésére akkor még éveket kellett várni.

Szintén célpont volt az akkor még vadonatúj, kezdetlegesen működő Borsodi Vegyi Kombinát – a mai Borsodchem – az akkor még szintúgy vadonatúj Kazincbarcikán is.

Akkurátusan lebombázták volna gyakorlatilag az összes nagyobb magyar várost, megyeszékhelyeket és más központokat,

de jól megszórták volna a bányáiról és ipari létesítményeiről ismert Bakony környékét is.

Valamiért még Felcsút és Tihany is kapott volna a bombákból. Ugyanígy a földdel tették volna egyenlővé fél Komárom-Esztergom megyét is. A fontosabb vasúti csomópontok közül bombázták volna Dombóvárt, Szolnokot, Szajolt, Hatvant és Celldömölköt is.

A két térkép legfontosabb üzenete természetesen az, hogy nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, amiért a kétpólusú világrend fennállása alatt nem került sor olyan konfliktusra, amely indokolta volna ezeknek a terveknek a megvalósítását.

De az is bizonyos, hogy ezekhez hasonló listák a mai napig is léteznek, s kis túlzással csak arra várnak, hogy egyszer szükség esetén majd elővegyék őket.

 

A nyitóképen: amerikai B-17-es bombázórepülőgépek Győr bombázása után, 1944-ben. Fotó: Leemage via AFP

Összesen 414 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kitűnő ürügy lett volna a magyarok kipusztítására, hogy kivehessék kezükből a Föld szívcsakráját.

Durva.
Manapság 177 országban állomásozik az amerikai hadsereg. ........

most is ezt akarja az a nyomorult zelenszki

Nem érdemes vele beszélgetni. Az egyértelműt is szándékosan félreérti.

"Valamiért még Felcsút .....is kapott volna a bombákból."

Győri Gábor volt a célpont?

41-45ig bombazott minket szarra, legalabb tizszer annyi kart okozva mint a SzU.
Pedig oket ugye meg se tamadtuk ellentetben az oroszokkal

Az amerikaiak nagyon jó emberek. Érdek nélkül a demokráciát és a szabadságot viszik mindenhová, annyira jók.

USA! USA!
Az oroszoknak területrablási igényük? Ez a lehető legprimitívebb hazugság amit kitalálhattál. Az oroszoknak kurvára nem kellett ez a háború. Az amerikaiak dolgoznak rajta 12 éve.
USA! USA!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés