A magyar jövőt Jókai Mór is írja – itt a bizonyíték!

Hogy ma már számtalan óriásfestmény tekint le ránk az évtizedek óta javarészt kopáran csúfkodó fővárosi tűzfalakról, azt mások mellett a Színes Város Csoportnak is köszönhetjük. A több mint tizenöt éve létező társaság Victor Vasarely Színes város című könyvéből vette az alapgondolatot: a művészet elitista módon ne záruljon be a galériákba, hivatalos kiállítóhelyekre, hanem vonuljon ki az utcákra, közterekre is. 

Az alapítók ezért egyfajta hídszerepet vállaltak a művészek és az egyes önkormányzatok, vállalatok, állami szereplők között, hogy együtt szebbé, élhetőbbé tegyék a nem mindig ez irányba tartó urbánus környezetet. Többes céllal: a falfestmények a művészi értékükön túl gyakran felhívják a figyelmet a nagy emberi teljesítményekre is – így díszítette például két esztendőn át Karikó Katalin arcképe a Krisztina körút 30. alatti ház falát, 

És így került most egy óriási Jókai témájú falfestmény az erzsébetvárosi Kis Diófa utca egyik társasházának falára is. A Színes Város Csoport a február végén lezárult Jókai200 emlékév keretében országos jelentőségű köztéri művészeti kezdeményezést valósított meg a Nemzeti Kulturális Alappal együttműködésben – ennek csúcspontja lett a nagyszabású tűzfalfestés elkészítésére. A tervezésére kiírt pályázattal kifejezetten fiatal alkotókat szólítottak meg, arra biztatva őket, hogy Jókai Mór életművéből inspirálódva gondolják újra a városi környezet vizuális arculatát, illetve hozzák közelebb a városlakókhoz az irodalmi hagyományt.

A nyertes alkotás, ötven munkából válogatva, Mérges Dorottya terve lett. A Színes Város csapata ezt festette fel a Kis Diófa utca 2. szám alatti társasház tűzfalára, amely a kivitelezést megelőzően teljes körű hőszigetelésen is átesett, biztosítva a festmény hosszú távú megőrzését és esztétikai minőségét.

Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára mindezzel kapcsolatban kiemelte, „a tűzfalfestés nem csupán látványos köztéri művészeti akció, hanem egyben tisztelgés a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja előtt, valamint jó példa arra, miként kapcsolható össze a kulturális örökség és a kortárs köztéri művészet”. A Jókai200-pályázatot elbíráló szakmai zsűri elnöke, Vargha Balázs, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi tanára pedig úgy fogalmazott, Mérges Dorottya pályaművét annak összetett szimbolikája tette kiemelkedővé, valamint az a képessége, 

Múlt és jelen összefonódása nemcsak a témában érhető tetten: a Képzőművészeti Egyetem grafikusművész szakos hallgatója a Procreate nevű iPades digitális illusztrációs programmal készítette el a végül első hellyel jutalmazott munkáját.

„A középpontba mindenképpen Jókai Mórt, az ő ismert portréját szeretem volna állítani. A festményen még szereplő olvasó lány a mostani fiatalság jelképe, a vízből felbukó arc, a feje tetején egy várossal pedig a Jókai-művek hangulatát, azok esszenciáját hivatott megidézni” – értelmezte a koncepciót Mérges Dorottya. 

Reményei szerint sokaknak átmegy az üzenet: 

És lehet, hogy nem ő a legnépszerűbb író a mostani tizen- vagy huszonévesek körében, de ezen segíthet, ha minden létező eszközzel és akcióval, akár ezzel a tűzfalfestménnyel is felhívják rá és a történeteire a figyelmet. 
 

Nyitókép: Jókai-tűzfalfestmény a Kis Diófa utcában. (Színes Város Csoport)