Ebben számos egyebek mellett az áll, hogy az Orosz Föderációnak legitim joga van bevetni fegyveres erőit abból a célból, hogy elhárítsa a maga és/vagy a szövetségese ellen irányuló agressziót.
A védekezés közben az Orosz Föderáció nukleáris fegyvert is bevethet
– nemcsak akkor, ha ellene is tömegpusztító fegyvert alkalmaznak, hanem akkor is, ha az „állam léte veszélyeztetett”.
Putyini olvasatban most Oroszország 100 ezer négyzetkilométerrel bővített államterületének jelentős részén háborús cselekmények zajlanak. Ez azt jelenti, hogy az orosz agresszión alapuló hódító cselekmények mostantól könnyen „honvédő háborúba” torkollhatnak.
Az önvédelem joga
Katonai cselekményeit, ahogy a Nyugat, úgy Vlagyimir Putyin orosz elnök is a nemzetközi jogból vezeti le. Az államfő következetesen az ENSZ Alapokmányából következő nemzetközi rendből vezeti le Oroszország lépéseit. Az ENSZ Közgyűlés által 1984-ban létrehozott Nemzetközi Jogi Bizottság úgy nevezett államfelelősség tervezetének 21. cikke szerint nem jogellenes egy állami cselekedet, ha az az Egyesült Nemzetek Alapokmányával (51. cikk) összhangban megvalósított jogszerű önvédelmi intézkedés.
Katonai cselekményeit, ahogy a Nyugat, úgy Vlagyimir Putyin orosz elnök is a nemzetközi jogból vezeti le. Az államfő következetesen az ENSZ Alapokmányából következő nemzetközi rendből vezeti le Oroszország lépéseit. Az ENSZ Közgyűlés által 1984-ban létrehozott Nemzetközi Jogi Bizottság úgy nevezett államfelelősség tervezetének 21. cikke szerint nem jogellenes egy állami cselekedet, ha az az Egyesült Nemzetek Alapokmányával (51. cikk) összhangban megvalósított jogszerű önvédelmi intézkedés.