A legjobb német műszaki egyetemek húsz vezető professzora nyilatkozatban állt ki az atomerőművek újraindítása mellett, mondván, energiavészhelyzetet okozott ezek leállítása, miközben az emelkedő energiaárak a versenyképességet és a jólétet is veszélyeztetik. Egyikük lapunknak elmondta, sokan félnek támogatni őket a baloldali nyomás miatt.
A háború legújabb hírei között elsikkadt a sajtóban az a hír, hogy „Stuttgarti Nyilatkozat” címmel
fogalmazott meg kiáltványt húsz vezető német egyetemi oktató az atomenergia védelmében.
Mint írják, a nap-, szél- és földgázra való egyoldalú összpontosítás miatt Németországot sikerült energiahiányba manőverezni,
az emelkedő energiaárak és az ellátás bizonytalansága pedig „veszélyezteti a versenyképességet és a jólétet”.
A fennálló helyzetet szerintük a német atomerőművek fokozatos bezáráshoz való ragaszkodás is súlyosbítja, miközben a globális klímavédelmet is nehezíti, hiszen folyamatosan széntüzelésű energiatermelésre szorul az ország. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület az atomenergiáról úgy nyilatkozott, mint az klímavédelem eszköze, emlékeztetnek, ahogy az Európai Unió is fenntartható energiaforrásnak minősíti az atomenergiát.
Mint írják, ők ezen az alapon támogatják a német atomenergia további termelését, vagyis az atomerőműveket a nap- és szélenergia mellett az éghajlatvédelem harmadik pilléreként. Felszólítanak a nukleáris atomerőművek megszüntetésére vonatkozó záradékok azonnali hatályon kívül helyezésére (különösen az atomtörvény 7. §-áéra), valamint a biztonsággal kapcsolatos működési engedélyek felülvizsgálatára. Mint írják,
a cél, hogy „a német atomerőművek további működését lehetővé tegyék”.
Az aláírók köre is viszonylag széles, és Münstertől Drezdáig lefedi a legjobb német egyetemek körét.
Megkerestük a petíciót indító kutatókat: nevükben az egyik aláíró, André D. Thess, a Stuttgarti Egyetem energiatárolásra szakosodott professzora válaszolt lapunknak.
Mint kérdésünkre írta, a fukushimai katasztrófa óta valami nagyon veszélyes dologként kezdte kezelni a közbeszéd az atomerőműveket, ez vezetett a mostani németországi állapotokhoz.
Petíciójukra egyébként már támogató levelek százait kapták, sokan csatlakozni akartak az aláírókhoz, ugyanakkor, ahol elérték a sajtó ingerküszöbét, kritikákat is kaptak, mondván,
Ezt Thessék határozottan visszautasítják: mint írta, pont ennek az ellenkezője az igaz, mindannyian támogatják a széndioxid-kibocsátás csökkentését, s rámutatott, hogy Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint is ebben segítenek az alacsony karbonkibocsátású atomerőművek. Az aláíró professzorok egyébként úgy vélik, a németek hatvan százaléka támogatná az atomerőművek, mint megbízható energiaforrások további működtetését.
Azt is megtudtuk, hogy számos egyéb tudós osztja ugyan az aláírók álláspontját, azonban többen féltek kifejezni nyíltan a véleményüket, azért, mert
„gyorsan megvádolhatnak azzal, hogy a jobboldali politikai oldalhoz tartozol, ha támogatod a nukleáris energiát”.
Thess hozzátette: ez a vád általában alaptalan, ugyanakkor sok kollégájukat visszatartja attól, hogy nyíltan beszéljen, s azt is írta nekünk, reméli, hogy a nyílt levelükkel bátorítani tudják a német tudományos közösséget abban, hogy a korábbinál nyíltan kifejezze véleményét.
Az atomerőművek leépítését afféle konszenzus övezte legkésőbb a klímavédelem Greta Thunberg fellépését követő erős tematizációja óta, de ahogy Thess is írta lapunknak, a fukushimai atomerőmű-katasztrófa már eleve elég jó – politikai – táptalajt biztosított ehhez.
A fő atomenergia-ellenes német Zöldek nyomására Németország tizenhét működő atomerőművéből hetet bezártak, a meghirdetett energiaátmenet (Energiewende) részeként pedig vállalták, hogy 2022 végéig az összes továbbit is leállítják.
A folyamat poroszos rendben halad,
mint arról megemlékeztünk, immár csak három működő atomerőmű termel áramot Európa legnagyobb gazdaságának; közben folyamatos volt a versengés az atompárti franciákkal a közös EU-s policy kapcsán, Berlin pedig megpróbálta elérni, hogy az atomenergia ne kerüljön be az EU zöldfinanszírozási rendszerébe.
A jelek szerint nagy szerencséje volt, hogy ezt tavaly nem sikerült átverni: végül az alkufolyamat részeként az atomenergia is részben finanszírozható maradt zöldenergiaként uniós forrásokból, erre utaltak a professzorok.
Közben pedig, mint mindannyian tudjuk beütött a gázügyi gáz helyzet. Azt viszont nem tudjuk, a német professzorok kiáltványának milyen hatása lesz a németországi döntéshozókra és közvéleményre.
Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann
A külügyminiszter szerint az atomenergia témája kulcskérdés Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése szempontjából.
Vagy csak előre magyarázta a berlini kormány bizonyítványát, amikor Szíriában azt mondta, "alig lehetséges, hogy az emberek itt igazi méltósággal éljenek.”
Ha marad az eredeti javaslat, akkor a hosszú távú orosz ellátási szerződéssel rendelkező országoknak 2027 végéig kell megszüntetniük az importot.
Döbbenetes számokat közöltek.
A magyar emberek szerint ha a magyar miniszterelnök Trumphoz látogat, akkor nekik is küldeniük kell valamit...
A 45. páncélosdandár tankokkal, tüzérséggel, drónokkal és légvédelmi eszközökkel is rendelkezik, és koránt sincs egyedül.
Alaposan felkavarta az állóvizet Marta Kos.
