Felmérés: a magyarok többsége az élet pártján, de a vidék sokkal konzervatívabb

A magyarok több mint fele, egészen pontosan 56 százaléka gondolja úgy, hogy az emberi élet a fogantatástól kezdődik, a hölgyek körében ez az arány még magasabb, 64,2 százalék. A kérdésben tehát a közvélemény többségi álláspontja is osztja azt, ami egyébként tudományos tény: a fogantatás pillanatában létrejön egy új emberi élet. 

A magzati életről való döntés felelőssége kapcsán a megkérdezettek közel 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a döntés nem csupán a várandós nő, hanem az anya és az apa közös felelőssége, 8,3 százalékuk pedig egyesen úgy véli, a tágabb család és közösség is felelősséggel tartozik a magzatgyermek sorsáért. A fenti adatok a Nézőpont Intézet friss, reprezentatív (1000 fő telefonos megkérdezésével készült) kutatásából származnak. A Szent István Intézet megbízásából készített felmérés az alapattitűd vizsgálatán felül elsősorban arra kereste a választ, a magyar emberek támogatnák-e, hogy a várandós teszteken jelenjen meg egy krízistelefonszám, amelyet azok a kismamák hívhatnának, akiknek az életet üzenő két csík valamilyen oknál fogva inkább nehézséget, krízishelyzetet jelent.  

A kereszténydemokrata műhely kapcsolódó, Veletek az első pillanattól című kezdeményezése ugyanis éppen azt célozza, hogy a teszteken a jövőben krízistelefonszámot tüntessenek fel, ezzel intézményes segítséget biztosítva a várandósságot problémaként megélő nőknek. A közvélemény-kutatás a kezdeményezés komoly társadalmi támogatottságát mutatja, hiszen az erre vonatkozó kérdéseket 92, illetve 94%-ban támogatták a válaszadók.

Bár árnyaltabb képet mutat, de ugyancsak a magzati korú gyermekek fogantatástól kezdődő védelmét támogató társadalmi hozzáállásról tanúskodik a magzati életre vonatkozó kérdésre adott válasz – mutat rá közleményében a Szent István Intézet. 

Összhangban a tudománnyal

Mint fogalmaznak, a humán genetika tudományos tényei ismeretében senki előtt nem titok, hogy a fogantatáskor létrejön az az egyszeri és megismételhetetlen, az anyáétól és az apáétól is különböző DNS minta, amely a magzat genomja.

A várandóssággal összefüggő közvetlen tapasztalatok miatt a nők közel kétharmados arányban (64%) gondolják azt, hogy az élet a fogantatással kezdődik, ezzel szemben a férfiaknak csak 46%-a véli ugyanezt. 

Ami a lakóhely szerinti megoszlást illeti, szembeötlőek a különbségek Budapest és a vidéki Magyarország között. Míg Budapesten és Közép-Magyarországon csupán a válaszadók 46%-a tartja életnek a megfogant magzatot, addig ez az arány mindenhol máshol (városok, községek, Nyugat-Magyarország és Kelet-Magyarország) 58% és 60% között mozog. 

„A felmérést elsősorban azért készíttettük, hogy megtudjuk, mit gondolnak a magyar emberek a kezdeményezésünkről, amellyel el szeretnénk érni, hogy az édesanyák, akik számára a várandósságuk híre valamilyen okból krízist okoz, kaphassanak már az első pillanattól segítséget”, magyarázza lapunknak Máthé Zsuzsa. A Szent István Intézet igazgatója elmondja, egy önkéntesen hívható krízisszolgálat mihamarabbi létrehozását javasolják, melynek elérhetőségeit pedig már a várandós teszteken jó lenne feltüntetni (mint a dohánytermékeken a kötelező figyelmeztetéseket), hogy a krízishelyzetben lévő nőknek mihamarabb esélyük lehessen segítséget kérni. 

Kirajzolódik a politikai-ideológiai térkép

A felmérés adatait kommentálva hozzáfűzi, örültnek a reprezentatív kutatás eredményének, mert a „Veletek az első pillanattól” kezdeményezést a megkérdezettek szinte egyöntetűen támogatják. „Ez azt üzeni számunkra, hogy nagyon komoly társadalmi támogatottság van a javaslatunk mögött, és a konkrét ügyön túllépve azt is, hogy a magyar emberek számára az élet igenis érték, az életet hordozó édesanya pedig feltétlen támogatást érdemel.”

Kérdésünkre, hogy a fent részletezett 56 százalékot soknak, vagy kevésnek tartja, az intézetigazgató elárulja, látva, milyen torz gondolkodás jellemzi ma a világunkat, és hogy mennyi feszültség és indulat tombol e kérdés körül, az eredmény szerinte egyértelműen biztató. Az attitűdök területi változására térve rámutat, tulajdonképpen a politikai térkép rajzolódott ki és az ezzel összefüggő ideológiai különbségek mutatkoztak meg: a hagyományosan baloldali-liberális Budapesten és az agglomerációjában átlag alatti, míg a vidéki Magyarország egész területén viszonylag magas volt azok aránya, akik a fogantatás pillanatától tartják embernek az embert. 

Minden lehetséges támogatást meg kell adni a kismamáknak

Az eredmények közül kiemeli és fontosnak tartja azt is, hogy

Máthé Zsuzsa az intézet kezdeményezésével kapcsolatban bizakodó és kötelességének érzi, hogy személyesen is folyamatosan lobbizzon a jó cél érdekében, sőt, arra bíztatok mindenkit, hogy a Szent István Intézet weboldalán pár kattintással fejezze ki, ha támogatja az ötletet. „Úgy hiszem, az élet és a kismamák védelmében minden lehetséges támogatást meg kell adni, és most már látjuk azt is, hogy ez a gondolkodás egybeesik a magyar emberek véleményével. Bízom a politikai döntéshozók és az érintett gazdasági szereplők támogatásában” – hangsúlyozza. Hozzáteszi, „egyetlen megmentett élet és megnyugtató anyai sors is elegendő érv volna a kezdeményezés megvalósítása mellett”. 

A Szent István Intézet igazgatója szerint hasonlóan fontos lenne az az üzenet az is, hogy számíthat segítségre minden nő, aki gyermeket hord a szíve alatt, „és aki kisbabája mellett nemzetünk közös jövőjét is hordozza”. 

Szégyen, ami az Európai Unióban zajlik

Az Európai Parlament által a közelmúltban elfogadott, kifejezetten életellenes határozati javaslattal kapcsolatban Máthé Zsuzsa kifejtette: meglátása szerint

„A világ épp alapjaiban rendül meg körülöttünk: a szomszédban háború dúl, energia- és élelmiszerhiány fenyeget, egyre nő a népvándorlás nyomása, miközben veszélyes új vírusok fertőznek. Európa pedig ahelyett, hogy valódi válaszokat keresne mindezekre, kisállatokat ment és szexuális eltévelyedéseket véd, miközben saját gyermekei életére tör. Ez szégyen”, összegez lapunknak Máthé Zsuzsa.
 

Nyitóképünk illusztráció. Forrás: Pixabay