Kijött a kutatás: az ukránok nyíltan elmondták, miért nem bíznak Zelenszkijben

Az ukránok egy jelentős része nem bízik Volodimir Zelenszkijben, és ez a hozzáállás sok esetben már évekkel ezelőtt kialakult. A KISZó által ismertetett, az RBC-Ukraine nyomán közölt kutatás szerint a bizalmatlanság mögött több, egymástól eltérő tényező húzódik meg. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2026. április 20–27. között végzett felmérése alapján az ukránok 36 százaléka nem bízik az elnökben. A kutatók egy kisebb mintán további kérdésekkel igyekeztek feltárni a háttérben húzódó okokat, amelyek részletes képet adnak a kritikusok gondolkodásáról.

Többen konkrét példákat is említettek, amelyek szerintük már a háború előtt is megkérdőjelezték az elnök alkalmasságát. Ilyen volt például az erők szétválasztása a frontvonalon, egyes nyilatkozatok, illetve az elnök viselkedése békeidőben. Egy válaszadó ezt így fogalmazta meg: 

A kutatás arra is rámutat, hogy a bizalmatlanság sokaknál tartósan fennáll. A megkérdezettek 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt egy-két hónapban nem változott a véleménye, míg 26 százalék szerint romlott a helyzet. Mindössze 4 százalék érzékelt némi javulást, de ők továbbra sem bíznak az államfőben.

Konkrét kritikák Zelenszkij vezetésével szemben

A felmérés részletesen feltárta, milyen konkrét okok állnak a bizalmatlanság mögött. A válaszadók 32 százaléka szerint Zelenszkij nem tesz elegendő erőfeszítést a háború befejezéséért, míg 28 százalék úgy látja, nem teljesítette választási ígéreteit.

Emellett 18 százalék a személyzeti politikát kritizálta, különösen a közeli emberek kinevezését és a szakemberek leváltását. További kifogásként jelent meg az államirányításban mutatott alkalmatlanság, amelyet 12 százalék nevezett meg. A mozgósítással és a hadkiegészítő központok tevékenységével kapcsolatos elégedetlenség, valamint az életszínvonal csökkenése és az árak emelkedése egyaránt 10–10 százaléknál szerepelt.

A felmérésből az is kiderült, hogy bizonyos, gyakran emlegetett témák nem játszanak jelentős szerepet a bizalmatlanságban. A megkérdezettek közül senki sem nevezte meg okként a választások hiányát, és csak egy-egy válaszadó beszélt a szólásszabadság korlátozásáról, illetve arról, hogy az elnök ragaszkodik a hatalomhoz.

A kutatás adatai szerint a bizalom szintje is csökkenő tendenciát mutat. 2026 áprilisában az elnökbe vetett bizalom 62 százalékról 58 százalékra esett vissza márciushoz képest, miközben a bizalmatlanok aránya 32 százalékról 36 százalékra emelkedett.

Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP