Kinél az ész a parlamentben? Kiszámoltuk!

2022. május 15. 15:00
Vajon a Fidesz vagy a DK politikusai képzettebbek? Lenyomhat-e öt LMP-s hat Mi Hazánk-ost? Bölcsészek, jogászok, vadakat terelő juhászok – megnéztük, kik alkotják az Országgyűlést. Mélyfúrás.

Veczán Zoltán, Nagy Gábor és Baranya Róbert írása

Legutóbb annak jártunk utána, hogy vajon a vidéki anyatejjel szívták-e magukba a kormánypárti képviselők azt a helyismeretet és a „vidéki nyelvet”, ami hiányzott a másik oldalról, és amely győzelemre vezette április harmadikán a Fidesz-KDNP-t a Budapesten kívüli választókerületekben, és ami miatt nem tudtak nyerni a fővárosban? De persze utánaszámoltunk annak is, hány budapesti, hány azon kívüli jelölt került fel a pártok befutó helyeire, ha már így beindult a „vidékizés” és a bűnbakképzés.

Most viszont azt vizsgáljuk, hogy is néz ki valójában belülről az újonnan felálló Országgyűlés. Például, azt hogy miként alakulnak frakciókként a végzettségek, a szakterületek, vagyis tulajdonképpen merre is található az a bizonyos „entellektüel”. Mert ugyebár ülnek a Tisztelt Házban olyanok is, akiknek nincs felsőfokú végzettségük, ők még izgalmasabbá teszik majd az egészet. (Csak egy kis ízelítő: újságíróból sem csupán egy akad.) De egyelőre maradjunk az úgynevezett értelmiségnél, és annak eldöntésénél, kinek milyen papírost adott az Úr Pesten (vagy másutt).

Nézzük a számokat!

Általánosságban, az összes honatyára vonatkozólag:

egyéni választókerületekben jóval kevesebb olyan jelölt győzött, aki csak középfokú végzettséggel bír, mint amennyi pártlistáról bejutott.

Viszont duplaannyi a főiskolát végzettek aránya az egyéni körzetekben, mint a pártlistán. És jóval magasabb az egyeteminél magasabb végzettségűek aránya is az egyéni körzetekben.

Ugyanakkor pártokra, politikai térfelekre vonatkozólag még izgalmasabb a helyzet, hiszen

a legalacsonyabb végzettségi szintet a Mi Hazánk Mozgalom produkálta.

(Itt a bejutott képviselők fele csupán középfokú, a másik fele egyetemi végzettséggel bír.)

A „legentellektüellebb” frakció viszont a KDNP lett. Tagjaiknak pont a negyede bír egyeteminél magasabb végzettséggel. Ide számoltuk a korábbi kandidátusi címből és egyebekből átváltott Ph.D, DLA, és egyetemi doktori fokozatokat, illetve akik ténylegesen továbbjutottak az egyetemi képzésen. Viszont nincs olyan kereszténydemokrata képviselő, akinek csak középfokú végzettsége lenne. A kormánypártok körében eleve alacsony a pusztán középfokú végzettségűek aránya (3 százalék), negyedakkora, mint a hatpárti ellenzéknél összesen (12 százalék). És

a Fidesz-KDNP adja az összes olyan politikust, aki egyetemi szint felett is folytatta tanulmányait. Minden tizedik kormánypárti képviselő (10,4 százalék) ilyen.

Az egyébként belvárosi Párbeszéd viszont meglepő módon nem büszkélkedhet éltanulókkal, frakciótagjaik harmada csupán középfokú végzettségű, akiket főleg a listára tettek fel.

Miből is lesz a cserebogár?

Utánajártunk annak is, mi a helyzet a képzettségekkel, szakterületekkel. Adatbázisunkban nyolc oszlopba rendeztük a honatyákat, körülbelüli szakmájuk, szakértelmük szerint. Így lettek: jogászok, közgazdászok, bölcsészek, mérnököktermészettudományokkal, társadalomtudományokkal és közigazgatással foglalkozók, de egy jó kövér „egyéb” kategória is összejött.

Mivel egy-egy képviselőnek több végzettsége is lehetett, így a számuknál (199) több (249) végzettség jelent meg, ezért a számszerű adatok helyett inkább az arányokat néztük.

Ami az összképet illeti, bár a sztereotip politikafogyasztó hajlamos jogászok és közgazdászok játszóterének tekinteni az Országgyűlést,

valójában a legnépesebb csoportot a bölcsész végzettségűek adják (27,7 százalékkal).

Hozzájuk képest jócskán lemaradva jönnek a jogászok (22,1 százalék), majd megint egy fokozattal lejjebb, nagyjából egyenlő arányban a közgazdászok (12,4 százalék), mérnökök (11,6 százalék) és a már említett vaskos (11,2 százalékos) „egyéb” csoport. Talán még ideférnek a társadalomtudományokban jártasok (9,2 százalék). Újabb szünet után pedig következnek a kevéske természettudományos végzettséggel bírók, (4,4 százalék) és a közigazgatási szakértők (1,2 százalék).

Érdemes egy pillantást vetni az egyéni és listás helyen bejutottak közötti különbségekre is. Egyéniben szinte minden harmadik (32,8 százalék) politikus bölcsész, és az „egyéb” kategória is jóval vaskosabb (13,9 százalék) – visszaszorítva a többi végzettséget, köztük a jogászokat (17,5 százalék). Talán jobbnak látták a pártok listára pakolni őket, mintsem egyéni körzetekben megmérettetni őket.

Listán viszont tényleg a jogászok vezetnek, helyet cserélve a bölcsészekkel (27,7, százalék szemben 21,4-el).

Apropó, jogászok. Négy parlamenti pártnak adják mintegy a negyedét jogászok – a KDNP-ben (28 százalék), a Momentumban (25 százalék), a Fideszben (24,2 százalék) és az MSZP-ben (23,1 százalék). A kormánypártok soraiban átlagosan szinte dupla akkora arányban ülnek jogászok (24,7 százalék), mint a hatpárti ellenzékében (14,5 százalék). Az LMP soraiban például egy sem ül.

Ki miben erős, hol a hangsúly?

Érdekesen rajzolódik egyébként ki a pártok arcéle: míg a Fidesz körülbelül hozza a nagy átlagot (elvégre a párt maga kiadja a Ház több mint felét – a szerk.), a KDNP-t a jogászok és a bölcsészek (32 százalék) mellett a mérnökök (16 százalék) dominálják, de ez nem borítja meg az arányokat a kormánypártokat tekintve.

Ami a hatpárti ellenzéket illeti, összességében a közgazdászok vezetnek (25,8 százalék), és erős a bölcsészszekció is (22,6 százalék).

A DK majdnem fele bölcsész (43,8 százalék), és itt van szinte az összes, közigazgatást tanult politikus (31,3 százalék).

A Jobbik fekete ló (lenne), hiszen itt van a legtöbb „egyéb” (30 százalékkal). Az LMP-ben a társadalomtudományok művelői vannak többen (amennyire egy öt főből álló frakciónál ez értelmezhető: két ember, 40 százalék); az MSZP-ben a jogász-közgazdász dominancia érhető tetten (23-23%), feleannyi a bölcsészek aránya, mint a parlament átlagában (15,4 százalék), az „egyéb” kategória is erősebb (15,4 százalék); és nagyjából hasonló a Momentum képviselőinek megoszlása.

A Párbeszéd „közgazdász-párt”, a képviselők harmada rendelkezik ilyen végzettséggel. A Mi Hazánk politikusai között pedig 40 százalék a bölcsészek aránya,

vagyis e tekintetben a DK közelebb áll hozzájuk, mint azt valószínűleg bármelyik fél szeretné kiplakátolni.

A többi szám egyébként elnagyoltan, de követi az átlagot.

Most már csak az a kérdés: mire mennénk, ha ennek a 199 embernek kellene elműködtetnie egy falut? Kutakodásunk során egészen izgalmas szakmákba botlottunk... de erről majd a következő részben!

Nyitókép: MTI / Mohai Balázs

Összesen 87 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés