Jönnek az önkormányzatok – tovább gyűrűzhet az ellenzék választási veresége

2022. április 26. 7:00
Az ellenzék bukása tovább élezheti a pártok között már eddig is meglévő konfliktusokat az önkormányzati testületekben. Új lehetőségek nem nyíltak meg, nem lehet sem pozíciókat, sem pénzt osztani a baloldalon. Pedig igényből van bőven, ahogy gyanús ügyekből is. Összegyűjtöttük, hogy a fővárosban mely kerületekben vannak jelenleg is éles ellentétek az ellenzéki koalíciókon belül és hol vannak olyan botrányok, amelyek szintén befolyásolhatják az összefogás jövőjét.

Baranya Róbert és Nagy Gábor írása

Ahogy várható volt, a tragikus választási eredmény után rögtön megkezdődött az egymásra mutogatás az ellenzéken belül, és az ellentétek éleződésének más szinteken is meglehet a hatása.

Schiffer András, az LMP volt elnöke hívta fel a figyelmet a XXI. Század Intézet múlt heti konferenciáján, hogy épp az önkormányzati ciklus felénél járunk, és a választók az országgyűlési választáson egyben

az ellenzéki vezetésű önkormányzatok teljesítményéről is véleményt mondtak.

Ennek kapcsán pedig azt látták, hogy az ellenzéki koalíciók az elvi alapú viták helyett „piszlicsáré, személyes érdekek vagy éppen korrupció-gyanús ügyek mentén mennek szét”. Ahogy fogalmazott, a választóknak ebből az jön le: hogyha ezt a társaságot beszavazzák a hatalomba, akkor nem biztos, hogy a második kormányülést minden miniszter megéri.

Központi utasítás vagy helyi érdek?

Mindenképpen kihatással lehet az országgyűlési választási bukás az önkormányzatokon belüli ellenzéki konfliktusokra – mondta lapunknak Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója. Emlékeztetett a gödi botrányraamikor egy helyi konfliktust próbáltak központilag kezelni, de nem sikerült. Most viszont megfordult a helyzet, és

az lesz a kérdés, hogy az országos konfliktusok milyen hatással lesznek a helyi ügyekre

– mondta Boros Bánk. Hozzátette: az elkövetkező hetek és hónapok pártok közötti ellentétei értelemszerűen az eddig működő helyi együttműködéseket felbonthatják, és a felső pártutasítások a helyik képviselőket is egymás ellen fordíthatják. Mindez pedig az ellenzéki többséget is veszélybe sodorhatja az adott önkormányzati testületben. Kérdés, melyik lesz fontosabb, a helyi érdek vagy a központi pártutasítás.

Boros Bánk szerint a vereség után látszik, hogy az ellenzék látszólagos egysége is megszűnt, most már nem csak a színfalak mögött, hanem nyíltan is harcolnak egymással. „A kevés a fóka és sok az eszkimó” klasszikus esetével állunk szemben. Túl sok a párt és a politikus, az egzisztenciáját veszélyben látó ember. Az ellenzék elvileg arra készült, hogy

kormányra kerülnek, és mindenkinek jut majd valami pozíció, hatalmi beosztás.

Csakhogy nnnek a realitása megszűnt, innentől kezdve többféle konfliktus alakulhat ki. Az egyik kérdés konkrétan a pártok jövője, ami intézményi és egzisztenciális probléma. A következő dilemma az egyéni politikusi sorsok ügye, vagyis hogy ki hova tud bejutni, ha egyáltalán marad mozgástere. Itt pedig fontos a pártok mérete: mennyi politikust tudnak eltartani és a pozíciókon keresztül milyen források felett tudnak rendelkezni, ami a párt működtetéséhez szükséges. Fontos az is, kinek van országos beágyazottsága. Érdemes ennek kapcsán megemlíteni a Jobbikot, amelyik úgy tett, mintha a második legerősebb formáció lenne az ellenzéki oldalon, de kiderült, hogy nem így van – hívta fel a figyelmet az elemző.

A következő nagy tét 2026 lesz, és minden oda vezető minden választás (a 2024-es EP- és az önkormányzati voksolás) egy lehetőség pártok számára, hogy a többiekhez képest felmutassanak valami többet. De persze egyben bukási lehetőség is. Ha a két év múlva esedékes választásokon valóban külön indulnak, kiderül, mekkora valójában a társadalmi támogatottságuk.

Parkolási botrány, fehér por, imázskampány

Visszatérve az önkormányzatokra: a konfliktusokból és botrányokból Dunát lehetne rekeszteni. Elsősorban a fővárosban, ahol bár nyert egyéni körzeteket az ellenzék, rosszabbul szerepelt, mint négy éve.

A legfrissebb talán a zuglói parkolási botrány, amelyben egy másik büntetőügyben meggyanúsított Fuzik Zsolt – aki a botrányba keveredett, a kerületi parkolás-üzemeltetési feladatokat ellátó cég egyik ügyintézője volt – vallomása szerint 2017 és 2019 minimum 250 millió forintot, a profit felét adta át Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselőnek és Horváth Csaba fővárosi MSZP-s politikusnak, aki 2019-től a kerület polgármestere lett. Ám Fuzik nem csak rájuk, hanem Baja Ferenc volt miniszterre és Molnár Zsolt MSZP-s képviselőre is terhelő vallomást tettazt állítva, hogy

ők is kaptak a kenőpénzből negyven illetve harminc millió forintot.

Ettől eltekintve Zuglóban egyébként sincs nyugalom, az előválasztás során a később országgyűlési képviselővé választott Hadházy Ákos és az MSZP helyi erős embere, Tóth Csaba is egymásnak esett, amelynek végén vagyonosodási ügyei miatt Tóth végül visszalépett a jelöltségtől, miután mindenki kihátrált mögüle.

Kispesten már a legutóbbi 2019-es önkormányzati választás után kitört a botrány, a kerületi MSZP-s képviselő Lackner Csabáról megjelent „fehérporos videó” kapcsán, amelyben a helyi politikus arról beszél, hogy lopják el a közpénzt a kerületben. Az ügyben szóba került a kispesti vagyonkezelő korábbi vezetője Kránitz Krisztián, de Lacknerhez hasonlóan ő sem bukott bele az ügybe, ahogy a kerületet vezető szocialista Gajda Péter sem. Sőt, újabb és újabb megbízásokat kapnak. A korrupciós ügyekben több nyomozás is indult, de ezek még nem zárultak le.

Terézvárosban a kerületet vezető momentumos Soproni Tamás és a koalíciós partner MSZP között kezdődött háború, ami a polgármester és

a szocialista képviselő Bálint György közötti nyílt harcban csúcsosodott ki.

Soproni szerint Bálint egy fedezetelvonó szerződés kapcsán meg akarta károsítani az önkormányzatot és ezért méltatlanná vált a terézvárosiak képviseletére. A polgármester tavaly a kerületi lapban fekete-fehéren kijelentette, hogy Fidesz mellett az MSZP-t is a helyi ellenzék részének tekinti.

Bálintot az összes baloldali párt lemondásra szólította fel, de ő ezt nem tette meg, csak pártjából lépett ki. A képviselő ugyanakkor lapunknak nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte Soproni Tamás hajtóvadászatot indított ellene, pedig a polgármesternek van mit takargatnia, hiszen momentumos kifizetőhelyet csinált a kerületből. Bálint több érdekes ügyre is felhívta a figyelmet, így a Jókai tér gyanús felújítására vagy a polgármester havonta több millió forintot felemésztő imázsépítésére.

Az óbudai ügyekről az Anonymus rántotta le a leplet, a maszkos férfi egyik márciusi videójában a III. kerület baloldali vezetésének korrupciós visszaosztási mechanizmusára világított rá. Korábban a Mocsárosdűlő beépítése keltett vihart a III. kerületben, de ahogy megírtuk, az is kiverte a biztosítékot, hogy ígérete ellenére árusít ki bérlakásokat a kerület vagyonából Kiss László DK-s polgármester.

A fővárosban is akad konfliktus. Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely egy tájékoztatón (fotó: MTI)

Újbudán a Kelenföld-Városközpont egyeztetés nélküli tervezett eladása miatt háborodtak fel és kezdtek el tiltakozni a helyiek, miután városháza-botrány-kapcsán egy Anonymus-videó szerint

ez az ingatlan lett volna Karácsony Gergelyék mintaprojektje a törvénytelen ingatlanbizniszekre.

Ferencvárosban a baloldali polgármester Baranyi Krisztina szinte mindenkivel összeveszett az elmúlt időszakban. legutóbb egy Momentumos képviselőt állított pellengérre,

Az ügy kacsán egy kommentelő meg is jegyezte, hogy nem túl szerencsés, ha az ellenzék tagjai nyilvánosan járatják le egymást. Januárban az egész ellenzéket helyre tette, amiért a képviselők szerinte „gátlástalanul” tiszteletdíj-emelést szerettek volna elérni. De a baloldali koalíció és Baranyi között rendszeres az adok-kapok.

Az önjáró polgármester korábban leszedette a testvérvárosi címereket a képviselő-testületnek is helyet adó ülésterem faláról vagy éppen Black Lives Matter szobrot állíttatott fel.

Telek-privatizáció, zeneiskola-költöztetés és DK-MSZP konfliktus

Újpesten ugyancsak komoly törésvonalak alakultak ki a hatalmon lévő szivárványkoalíción belül.

Déri Tibor momentumos városvezetőnek nem csak a kerületi botrányokat kell menedzselnie

– emlékezetes például az egykori uszoda és gyógyfürdő területének privatizációs kísérlete, a szociális bérlakások építésének, vagy a közpénzből is finanszírozott LMBTQ-érzékenyítés ügye –, hanem az elviekben mögötte álló képviselő-testületi többséget. Az exjobbikos Szabó Balázs idejekorán elhagyta a hajót, de mozgolódás kezdődött a helyi DK-n belül is. Utóbbi mögött a kerületi médiában történt változtatások állhatnak. Dérinek az újpesti időközi önkormányzati választásokkal is meg kell majd birkóznia azt követően, hogy például LMP-s helyettese, a párt társelnöke, Kanász-Nagy Máté a parlamenti bársonyszéket választja a hivatali iroda helyett.

Erzsébetvárosban nincs veszélyben Niedermüller Péter gyurcsányista polgármester többsége, de több ügy is megtépázta már a helyi baloldali vezetés hírnevét. Itt nem csupán a Molnár Antal Zeneiskola és az igényeik alapján felújított Damjanich utcai ingatlan körüli botrányra gondolunk. (Emlékezetes, a politikus az épületet először a FreeSzFE Egyesület részére kívánta bocsátani. De erről a szándékáról csak az ebből fakadó felháborodást követően mondott le. Kérdés, hogy ténylegesen-e.) Hanem párttársa, Czeglédy Csaba ügyvédi irodájához köthető szerződésekre, amelyeket az önkormányzatokkal kötöttek. Ezek felbontását több koalíciós partnere is kezdeményezte már.

Józsefváros és „társai”

Budapestnek van olyan kerülete, ahonnan szinte hónapról-hónapra jönnek ki az újabb ügyek. Ez Józsefváros. Politikai erőviszonyokról pedig azért nehéz értekezni, mert

az önkormányzat működése tulajdonképpen állandó veszélyben van.

Menzabotrány, vitorlás mutyi, Auróra-ügy és a drogrehabili-tációs központ kérdése – hogy a legnagyobb volumenű botrányokat említsük –, de a jegyzők állandó távozása sem a stabilitást hivatott szolgálni Pikó András kerületében. És hogy e kérdésekben lesz-e előrelépés, nagyban múlik a VIII. kerületi polgármester gépezetétől. Két és fél évig inkább az imázson, nem a választási program végrehajtásán volt a hangsúly.

Rákospalotán, Újpalotán és Pestújhelyen már a 2019-es hely-hatósági voksolásokat megelőzően is baloldali vezetés működött. Cserdiné Németh Angéla legnagyobb ügyére „ennek ellenére” több évet kellett várni. Már az idei, parlamenti választások előtt írtunk arról, hogy teljesítés nélkül fizettek ki 150 millió forintnyi közpénzt egy vállalkozónak. Így a több mint 630 milliós kormányzati támogatás – amelyet a Hősök útja 1-3. szám alatt lévő háziorvosi rendelő felújítására kapott a DK-s vezetésű önkormányzat – majd egynegyede landolhatott jogtalanul a kivitelező Ceucon Hungary Építőipari Kft. számláján. Cserdiné „jóvoltából”.

Mondhatni, a legutóbbi önkormányzati voksolás óta forrnak az ellentétek a XVIII. kerületben. Pestszentlőrinc és Pestszentimre első embere, Szaniszló Sándor a választások után nem sokkal állt fel az MSZP-ből, hogy ezt követően már a DK-s zászlók alatt kampányolhasson a szocialista társelnöknek, korábbi párttársának, Kunhalmi Ágnesnek.

A képzavar nemigen tetszett az előválasztás DK-s országgyűlési jelöltjének, Ferencz Istvánnak,

aki nem mellesleg a regnáló polgármester egykori helyettese is. Gyurcsány Ferenc régi bizalmasa bár nem nyerte meg az előválasztást, így a parlamentbe sem tudott bejutni, ezért szocialista riválisa „képviselheti” továbbra is a kerületiek érdekeit a Tisztelt Házba. Viszont a 2019 óta fennálló, baloldalon belüli szakadékok tovább szélesedhetnek – annak fényében mindenképp, hogy közel sem volt olyan meggyőző Kunhalmi április 3-i sikere kormánypárti kihívója felett.

Nyitókép: Ellenzéki polgármesterek a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén 2019. november 5-én. Horváth Csaba, Tóth József, Pikó András, Soproni Tamás, Déri Tibor, Havasi Gábor (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gyűrűzzön, csak gyűrűzzön. Pikónak, neandermüllernek, Gajdának, Baranyinak semmi keresnivalója nincs a polgármesteri székben, hogy csak a legirritálóbbakat jelezzem.

Mint budapesti mondom, hogy nem vagyunk "családgyűlölők", azok sem, akik az ellenzékre szavaztak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés