hiszen megfelelő fűtés hiányában az épületekben a csövek elfagynak, még akkor is, ha azok a falakban vagy mélyen a föld alatt fagymentesen futnak. Amikor az épületekben tartósan megszűnik a fűtés és alacsony a hőmérséklet, az addig fagymentesnek minősülő, szabványos részek is elfagynak. A falakban levő számos vezeték olyan módon fagyhat szét, hogy az épület állagát veszélyezteti, kicserélésük, ha lehetséges is, hosszú hónapokat, esetleg éveket vehet igénybe.
Szintén közvetlen és azonnali kár az agráriumban is. Az állattartó létesítményeket, például a csirkefarmokat, nem lehet fűteni;
az állatok gyakorlatilag azonnal százezerszámra pusztulnának el.
Ugyanígy szinte azonnal elpusztulnak az állatkertekben tartott, hideg éghajlatot nem bíró állatok, felbecsülhetetlen károkat okozva.
Ezzel párhuzamosan az ipar szinte teljesen leáll – hiszen a gáz mind fűtőanyagként, mind alapanyagként elengedhetetlen.
A rövid távú közvetlen károk után az ellátási láncok megszakadása következik,
amelynek gazdasági hatásai valószínűleg évekig tartanak (hiszen a mezőgazdasági alapanyagok, műtrágyák, építőanyagok, kohászat és megszámlálhatatlan másik iparág számára a gáz alapvető fontosságú).
A szimuláció szerint a problémák megoldására tett kísérletek helyenként ugyanúgy gondokat okoznának, mint a probléma maga. A rendkívüli hideg által érintett lakosság érthető módon újra beindítaná a kályhákat és kandallókat, vagy nem megfelelő fűtőeszközöket állítana fel, és azokat vadon vágott vagy nedves fával, éghető szeméttel vagy építőanyagokkal tüzelné be – figyelmeztetnek a katasztrófavédelmi szakemberek. Ennek következtében megnövekedett számú tűzesettel és füstmérgezéssel, és ennek megfelelően megnövekedett tűzoltói bevetésekkel kellene számolni. A segélyhívó számok a túlterheltség miatt csak korlátozottan lennének elérhetők, a mentés valószínűleg csak súlyos késéssel tudna kiérni az egyes helyszínekre.
A „Lükex 18” gyakorlat eredményei szerint az élelmiszeriparban, amely energiaszükségletének jóval több mint 50 százalékát gázzal fedezi, valamint a takarmányiparban és az üzemi gazdálkodásban is komoly problémákra lehet számítani.
Már a gyakorlat előkészítése során megállapították, hogy egy ilyen gázhiányos helyzetben az érintett élelmiszer-feldolgozó és -termelő kereskedelmi vállalkozásokat, például a nagy pékségeket és tejüzemeket is érintené az ellátás megszakadása.
Egy ilyen kiesés átmeneti regionális kenyér- és tejtermékhiányhoz vezethet.
A vágóhidak is érintettek lennének, amelyeknek nem lenne sem a fűtéshez, sem a húsipari termékek feldolgozásához megfelelő hőenergiájuk, ha a gázellátás megszakadna.
*
Megnyugtatásul: a „Lükex 18” gyakorlat egy olyan esetet dolgozott fel, amikor hirtelen, nagy hidegben szakad meg a gázellátás. Az idei tél utóhatásai még kitartanak, de a tavaszi langyos idő már beköszönt lassan. Egy embargó következményei tavasszal és nyáron valószínűleg kevésbé lennének szélsőségesek, azonban messze meghaladják azt – ahogy Timmermans biztos nyilatkozott –, hogy „majd lejjebb csavarjuk egy kicsit a fűtést”.