Mi történne velünk, ha egyszer csak leállna a gáz?

2022. március 22. 11:03
Általános élelmiszerhiány, tömeges megbetegedések, tönkremenő épületek, leálló ipar és gazdaság – tudjuk, hogy valójában mivel járna, mit élnénk át, ha elapadna a gáz a vezetékeinkben, különösen hideg időkben? A német katasztrófavédelem riasztó szcenáriói következnek.

Írta: Muraközi Gergely; nyitókép: gázvezeték Bulgáriában (Nikolay DOYCHINOV / AFP)

 

Sok találgatás és elmélet jelent meg az utóbbi időben azzal kapcsolatosan, hogy milyen hatással lehetne Európára az orosz gázszállítások esetleges leállása – vagy azért, mert  bevezetnek egy energetikai embargót; vagy azért, mert Oroszország úgy dönt, hogy a saját oldaláról felfüggeszti, vagy beszünteti a szállításokat. 

És hogy miként nézne ki,

mit élnénk át a valóságban, ha egyik pillanatról a másikra leállna a gázszállítás a hideg hónapokban Európában?

Németországhoz fordulhatunk ez ügyben: a helyi katasztrófavédelem illetékesei ugyanis szimulációt készítettek erről.

A felfokozott politikai hangulatban érdemes a tényeket megnéznünk – Németország ugyanis nem csak találgat vagy a sötétben tapogatózik az ügyben, hogy mit is hozna a gázellátás súlyos zavara. 

Előre összefoglalva: 

– súlyos zavarokat kórházakban, iskolákban, munkahelyeken;

– sokmilliárdos közvetlen anyagi károkat épületekben, berendezésekben, vezetékekben;

– ellátási zavarokat, esetleg élelmiszerhiányt olyan területeken, mint a sütőipar, a tejipar vagy a húsipar;

– állatok elhullását akár milliószámra (haszonállatok és állatkerti állatok egyaránt);

– az ipari termelés megszakadását, amely akár évekre is visszavetheti a gazdaságot.

*

A német Bundesnetzagentur 2004 óta, általában kétévente szervez katasztrófavédelmi gyakorlatokat és vizsgálatokat, „LÜKEX” (Länder- und Ressortübergreifende Krisenmanagementübung / Exercise – Tartományokon és szakterületeken átívelő kríziskezelési gyakorlat) néven. Ezeket minden alkalommal különböző tárgykörben tartják, megvizsgálva egyedi katasztrófahelyzetek kezelését. 

A 2018-as LÜKEX témája

egy súlyos gázhiányos helyzet kezelése és következményei voltak.

A szimulált szituáció során egy különösen hideg téli időszakot feltételeznek, amelyet megelőzően nem sikerült kellőképpen feltölteni a gáztározókat. A sarkvidéki hidegfront miatt a hőmérséklet akár -25 °C-ra is csökken. Az elhúzódó szélsőséges időjárási körülmények miatt a gáztárolók szintje a kritikus mérték alá csökken. A fiktív összetett helyzetben számos technikai, gazdasági és időjárási tényező adódik össze, amelyek együttesen gázhiányhoz vezetnek.

A gyakorlat kijózanító eredményekre vezetett. 

Egy totális áramszünethez, egy nagy arányú terrorcselekményhez vagy természeti katasztrófákhoz képest a gázellátás hiánya ártalmatlannak tűnik. De nem az.

A kórházakat például már nem lehetne fűteni, így evakuálni kell őket,

gondoskodni a páciensek megfelelő elhelyezéséről – olyan, megfelelően fűthető épületekben, ahol szükséges lenne biztosítani a kórházi ellátási feltételeket is (és ilyen épületek a legritkább esetben léteznek – erre vannak ugyebár a kórházak). 

Ugyanez vonatkozik az idősotthonokra is, ahonnan át kellene telepíteni minden időst, gondozottat, megfelelő körülmények közé.

Ugyanezt kellene tenni sok ezer bebörtönzött személlyel is, ugyanis a börtönökben sem lehetne biztosítani a tartózkodás és ellátás feltételeit. 

Az irodák, hivatalok, hatóságok is üresen maradnak, mert már nem lehet őket fűteni: az általános egészségügyi és biztonsági követelmények legalább 18 Celsius-fokos tartós szobahőmérsékletet írnak elő, ez alatt a tartós munkavégzés ülőmunka esetében nem megengedett. 

Az emberek jelentős része a fűtés hiánya, az alacsony hőmérséklet miatt megbetegszik,

beleértve az orvosokat és a gyógyszerészeket is, ami tovább súlyosbítja az ellátási problémákat.

A gyerekek a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban nem lehetnek fűtetlen termekben, így elhelyezésükről szintén gondoskodni kell. 

Ezt követik a súlyos és közvetlen anyagi károk.

Ezerszámra mehetnének tönkre épületek,

hiszen megfelelő fűtés hiányában az épületekben a csövek elfagynak, még akkor is, ha azok a falakban vagy mélyen a föld alatt fagymentesen futnak. Amikor az épületekben tartósan megszűnik a fűtés és alacsony a hőmérséklet, az addig fagymentesnek minősülő, szabványos részek is elfagynak. A falakban levő számos vezeték olyan módon fagyhat szét, hogy az épület állagát veszélyezteti, kicserélésük, ha lehetséges is, hosszú hónapokat, esetleg éveket vehet igénybe.  

Szintén közvetlen és azonnali kár az agráriumban is. Az állattartó létesítményeket, például a csirkefarmokat, nem lehet fűteni;

az állatok gyakorlatilag azonnal százezerszámra pusztulnának el.

Ugyanígy szinte azonnal elpusztulnak az állatkertekben tartott, hideg éghajlatot nem bíró állatok, felbecsülhetetlen károkat okozva. 

Ezzel párhuzamosan az ipar szinte teljesen leáll – hiszen a gáz mind fűtőanyagként, mind alapanyagként elengedhetetlen. 

A rövid távú közvetlen károk után az ellátási láncok megszakadása következik,

amelynek gazdasági hatásai valószínűleg évekig tartanak (hiszen a mezőgazdasági alapanyagok, műtrágyák, építőanyagok, kohászat és megszámlálhatatlan másik iparág számára a gáz alapvető fontosságú). 

A szimuláció szerint a problémák megoldására tett kísérletek helyenként ugyanúgy gondokat okoznának, mint a probléma maga. A rendkívüli hideg által érintett lakosság érthető módon újra beindítaná a kályhákat és kandallókat, vagy nem megfelelő fűtőeszközöket állítana fel, és azokat vadon vágott vagy nedves fával, éghető szeméttel vagy építőanyagokkal tüzelné be – figyelmeztetnek a katasztrófavédelmi szakemberek. Ennek következtében megnövekedett számú tűzesettel és füstmérgezéssel, és ennek megfelelően megnövekedett tűzoltói bevetésekkel kellene számolni. A segélyhívó számok a túlterheltség miatt csak korlátozottan lennének elérhetők, a mentés valószínűleg csak súlyos késéssel tudna kiérni az egyes helyszínekre.

A „Lükex 18” gyakorlat eredményei szerint az élelmiszeriparban, amely energiaszükségletének jóval több mint 50 százalékát gázzal fedezi, valamint a takarmányiparban és az üzemi gazdálkodásban is komoly problémákra lehet számítani.

Már a gyakorlat előkészítése során megállapították, hogy egy ilyen gázhiányos helyzetben az érintett élelmiszer-feldolgozó és -termelő kereskedelmi vállalkozásokat, például a nagy pékségeket és tejüzemeket is érintené az ellátás megszakadása.

Egy ilyen kiesés átmeneti regionális kenyér- és tejtermékhiányhoz vezethet.

A vágóhidak is érintettek lennének, amelyeknek nem lenne sem a fűtéshez, sem a húsipari termékek feldolgozásához megfelelő hőenergiájuk, ha a gázellátás megszakadna.

*

Megnyugtatásul: a „Lükex 18” gyakorlat egy olyan esetet dolgozott fel, amikor hirtelen, nagy hidegben szakad meg a gázellátás. Az idei tél utóhatásai még kitartanak, de a tavaszi langyos idő már beköszönt lassan. Egy embargó következményei tavasszal és nyáron valószínűleg kevésbé lennének szélsőségesek, azonban messze meghaladják azt – ahogy Timmermans biztos nyilatkozott –, hogy „majd lejjebb csavarjuk egy kicsit a fűtést”. 

Összesen 159 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mi megfagynánk. A szocializmusban épített sorhazak mind gázzal működne

Ángyám bátyám.....Te ugyanolyan vén szenilis lettél, mint DK-s barátaid, akikkel megbuktattad Antal Józsefet.....Te vagy az, akivel nem lehet egy lövészárokban lenni, mármint úgy, hogy bárki háttal álljon Neked.

Kit érdekelnek a tevék, a lakótelepeken élő emberek, a zsoldos balliberális elit már megkapta repülőjegyét az Óceánon túlra, itt marad meghalni genus, jánosbácsi, meg a többi idióta, aki készül őket április harmadikán megszavazni. balliberális barátaim itt Lipóciában már előre isznak a győzelemre, éltetik az egyébként lenézett, gúnyolt, ellenzékre szavazó buta gojokat., s közben csomagolnak.....

Buta goj vagy, csak röhögök rajtad.

Ha azt mondaná rád (valaki) hogy mesüge vagy, az nem jelentené ugyebár azt hogy butazsidónak vagy butagójnak titulált Téged; Hanemha butagójnak titulált és Te BUTA viszont Te megkérdez(t)ed tőle, hogy már ugyan miért nevez gojnak:
Ez utóbbi alapján akár az is feltehető hogy zsidó vagy (és buta).

Szerintem pedig az lehetne taglalandó hogy buta vagy vagy bölcs vagy, s nem feltétlenül számít hogy zsidó-e vagy gój.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés