Adalékok az Iványi-ügyhöz: ez a történet sem most kezdődött

2022. március 5. 7:00
Írta: Nagy Gábor
Egy SZDSZ-es belháborútól az adócsalás gyanújáig – a baloldal által majdnem államfőnek jelölt lelkész már korábban is szembekerült a hatóságokkal.

1996 nyarát írunk. Demszky Gábor ekkor már hat éve Budapest főpolgármestere, az SZDSZ-es főpolgármester mégis saját párttársának, Iványi Gábor volt országgyűlési képviselő ügyében kellett véleményt nyilvánítania. Komoly belső meccs volt ez az ex-SZETA-s (Szegényeket Támogató Alap), de a Menhely Alapítványnál Győri Péter és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek (MET) vezetője között.

Történt ugyanis, a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság 1996. június 26-án eljárást kezdeményezett Iványi ellen „közalkalmazotti jogviszonyból eredő fegyelmi vétség alapos gyanúja” miatt. A budapesti hajléktalanok ellátásáért felelős Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (FSZKI) igazgatója ellen azt hozták fel,

- hogy több 10 millió forintos adósságállományt halmozott fel,

- hogy munkájában nem vette figyelembe az anyagi korlátokat,

- hogy „esetenként – egyszeri juttatásból – tartós kötelezettséget vállalt”,

- s hogy intézményét mentőszolgálattal és orvosi szakellátással bővítette.

Mint a Magyar Narancs korabeli beszámolójából kiderül, a nyár végi, zárt ajtók mögött zajló fegyelmi tanácskozás oda lyukadt ki, hogy a 13 vádpontból kettőt talált súlyosnak, Iványit csupán megrovásban részesítették. Az utolsó szó jogán a lelkész közölte: „az egész ügyet, mint a kommunista korszak rossz emlékét idéző koncepciós ügyet, elutasítom”. Majd jelezte, hogy fellebbez a munkaügyi bíróságnál.

A liberális hetilap egyébként – mentve a menthetőt – így summázta az ügyet: „A fővárosi hajléktalanokért talán legtöbbet tevő ember bürokratikus meghurcolása azonban nagyon is szomorú történet, amely a felszínen SZDSZ-es szociálpolitikusok szakmai rivalizálásáról szól, valójában inkább arról: stagnáló anyagiak mellett elfogadható-e, hogy nem minden hajléktalanon lehet segíteni.”

Van, ami nincs, ámde nem oda ment, ahova kéne

Ugrás a jelenbe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás gyanúja miatt tartott házkutatást az ugyancsak Iványi-féle Oltalom Karitatív Egyesületnél. A büntetőeljárás során okirati bizonyítási eszközök felkutatása és lefoglalása vált szükségessé, ezért a NAV nyomozói 2022. február 21-én kutatást tartottak a nyomozás során beazonosított irattárolási helyeken, azaz a 1086 Budapest, Dankó utca 9., Dankó utca 11. és Dankó utca 15. szám alatti helyiségekben – írta közleményében a NAV. A hivatalos indoklás szerint az adóhivatal azért tartott házkutatást Iványiéknál, mert

- a szervezet a gyanú szerint a dolgozóktól 2015 és 2019 között rendszeresen levonta a járulékot, de azt nem fizette be;

- az egyesület évek óta törvénytelenül járt el, és ezzel nemcsak a költségvetést, de a saját alkalmazottait is megkárosította,

Miközben az egyesület elismerte, hogy 246 milliós járuléktartozása van, addig a NAV-kommüniké azt írja – a nyomozás jelenleg rendelkezésre álló adatai alapján –, hogy az az egyesület a munkavállalóinak a bruttó munkabéréből a személyi jövedelemadó-előleget, a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot levonta, de az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A gyanú szerint csaknem 1300 alkalmazott után összességében hárommilliárd forint járulékot nem fizettek meg.

Üldözés helyett milliárdok, de nem ez a lényeg

2010-et követően Iványi rengeteg platformon elmondta már, hogy a jobboldali kabinetek anyagilag ellehetetlenítik. A Magyar Nemzet egyik, korábbi cikke ennek ellenkezőjét állítja. A NAV által most „megszállt” Oltalom Karitatív Egyesület 2020-ig két és fél milliárd forint többlettámogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától. 2019 után kerületi önkormányzatoktól is kapnak – közvetlenül, közvetetten – támogatást egyesületei. Kettőt említenénk: a Karácsony Gergely-vezette fővárosét, és a DK-s Szaniszló Sándor által navigált XVIII. kerületét.

Legutóbb a polgármester és Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselőjelölt közös javaslatára egy olyan határozatot fogadott el a pestszentlőrinci képviselő-testület, amelynek célja, hogy ott Iványiék kerületi iskolája további öt évre működhessen, ehhez az önkormányzat térítésmentesen biztosítja az ingatlant az intézmény számára. Mindemellett Szaniszló Sándor kezdeményezése volt az is, hogy a hivatal az egyházügyi alapból évi 2 millióval segítse az intézményt azért a munkáért, amelyet – a szocialista társelnök szerint – az „egyébként a most őket vegzáló állam helyett végez”.

Ugyancsak előszeretettel hangoztatja a szakadár metodista lelkész egyházának üldöztetését. Az egyházi nyilvántartásba vételi eljárás már korábban elkezdődött, tavaly pedig épp Iványi jelentette be egy sajtótájékoztató keretén belül, hogy sok év után az általa vezetett egyház visszakapta a 0444-es technikai számot. Ismét lehet utalni nekik az SZJA egyházaknak felkínálható egy százalékát.

Állítása szerint ugyan a MET Strasbourgban pert nyert a Magyar Állammal szemben, amiben kimondták, hogy alkotmánysértő módon fosztották szervezetét egyházi státuszától, és jár visszamenőleg a visszatartott pénz (az állam visszamenőleg fizetett is – a szerk.), azonban 2017-2020 között nem, arra hivatkozva, hogy a bírósági döntés csak a visszamenőleges kifizetésre kötelezte őket, egyházi státuszunk rendezésére nem.

Nyitókép forrása: Facebook

Összesen 99 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A mentális egészség őrei kifejezetten ellenzik a háborúval való túl gyakori foglalkozást.
Úgy látszik megint átestél a szitán.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés