Soros-akták: Dalibor Rohac kimagyaráz és érzelmesen támad

2022. február 16. 12:00
Önálló publicisztikával jelentkezett a napokban a magyar sajtó fókuszába kerülő Dalibor Rohac. Az Amerikában élő szlovák kutató szerint, ha Orbán Viktor ismét győz a választásokon, a NATO-nak és az EU-nak is el kell gondolkodnia Magyarország státuszáról.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a sorra nyíló Soros-akták egyikeként került az érdeklődés középpontjába egy szlovák kutató, bizonyos Dalibor Rohac, aki politikai elköteleződése okán az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió magas rangú köreiben is

szankciókat sürgetett hazánkkal szemben.

A jelenleg is Washingtonban élő kutató az ügyet bemutató Magyar Nemzet megfogalmazása szerint rendszeresen bírálta az elmúlt években a magyar kormányt a nemzetközi sajtóban, eközben pedig kapcsolatot épített a hazai ellenzékkel. 

Egy a közelmúltban nyilvánosságra kerülő felvételen Dalibor Rohac a nemzetközi viszonyokról szólva azt fejtegette; ha egy tagállam kormánya azt csinálja, amit Brüsszel akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket.

Ellenben ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat.

A felvételből egyértelműen kiderült: a brüsszeli elit gazdasági és politikai szempontból egyaránt kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, ezt a stratégiát pedig a nemzetközi liberális média intenzíven támogatja. 

Rohac példaként Orbán Viktor és Robert Fico kormányfői munkájának brüsszeli megítélését emelte ki. Mint mondta, „a névleg szociáldemokrata Fico vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám Ficót mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült”. Hozzátette azt is, „ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének”. Ennek okaként említette, hogy meglátása szerint a magyar baloldal nem tüntetné fel magát az európai migráció ellenzőjeként, valamint nem bocsátkoznának vitába a migráción kívül a multikulturalizmus, vagy a liberalizmus jelentőségéről sem. 

Dalibor Rohac arról is beszélt, hogy „Bulgária és Románia diszfunkcionálisabb és korruptabb Magyarországnál, és összességében rosszabb állapotban van. Ám az európai intézmények szemszögéből könnyebben kezelhetőek abban az értelemben, hogy nem vétóznak meg európai kezdeményezéseket. Ezért pedig elég pénzt kapnak a strukturális alapból, s még ha azokból el is lopnak, vagy más visszaélés történik is, akkor is ezek az országok nagy vonalakban azt csinálják amit az EU elvár tőlük.” 

Később azt is bemutattuk, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter ugyanerről beszélt Londonban, amikor Timothy Garton Ash angol történésszel folytatott nyilvános beszélgetésében a moderátor felvetésére mondta el: 

az ellenzék győzelme főnyeremény lenne Brüsszel számára. 

A baloldali miniszterelnök-jelölt arra is kitért, véleménye szerint Magyarországot ma már fel sem vennék az Európai Unióba, mivel hiányzik a fékek és ellensúlyok rendszere.

A leleplező erejű felvételek közreadását követően a szlovák kutató kezdetben hallgatásba burkolózott, a minap azonban publicisztikával jelentkezett az angol nyelvű  The Bulwark oldalon. A Trump-ellenességéről ismert portálon Rohac igyekszik megmagyarázni az esetet, ám leginkább a körülményekre és nem a tartalomra koncentrál. Megírtuk: a baloldali sajtó az elhallgatás mellett azzal igyekszik elvenni a nyilvánosságra kerülő anyagok élét, hogy „alapvetően alapvetően nem a »mivel«, hanem a »hogyannal« foglalkoztak. Vagyis azzal, milyen módszerek alkalmazása nyomán születhettek meg a Magyar Nemzet anyagai.” A lényegről elvonatkoztatott írások sorában jelent meg tehát Rohac cikke is. 

Írásában a kutató arra panaszkodik, hogy bár a Skype-interjú elején nem akarta bekapcsolni kameráját, beszélgetőtársa mégis ezt kérte tőle, illetve arra is, hogy a hozzá intézett kérdések utólagos meglátása szerint „szuggesztívek” voltak. Állítása szerint már el is felejtette ezeket a beszélgetéseket, amikor a Twitter-csatornáján keresztül

észrevette, hogy a magyar sajtóban élénken foglalkoznak az általa elmondottakkal. 

Jegyzetében Rohac az általunk fentebb is idézett nyilatkozatainak lényegi pontjait „banális megfigyeléseknek” írja le, igyekezve elvenni annak a súlyát, hogy az Európai Unió saját tagállamaival és azok vezetőivel szemben kettős mércét alkalmaz és elhanyagolja az egyenlő bánásmód jelentőségét. A kutató a vele interjút készítőt egyszerűen „pimasz majom” fordulattal sértegeti, ám az elmondottakat nem tagadja. Elismeri azonban, hogy személyében Orbán Viktor következetes kritikusát ismerhetjük, ámbár hozzáteszi, a magyar kormány elleni nemzetközi mozgolódás egy részét feleslegesnek tartja. 

Rohac a róla napvilágot látott anyagokat szerkesztettnek tartja, s bár nyíltan nem írja le, arra utal, hogy manipulálták is nyilatkozatát. Ennek mikéntjére viszont már nem ad magyarázatot, a felvetés megválaszolatlan marad. A későbbiekben vélelmezések alapján az egész világra kiterjedő Pegasus-ügyet is megpróbálja beemelni értelmezési keretébe, valamint olyan bizottsági jelentést is említ, amelynek erős baloldali elfogultsága mára már köztudott. 

A jelenleg az American Enterprise Institute tudományos munkatársaként dolgozó Rohac írása végén már érzelmesen kritizálja Magyarország kormányát.

Nem csak „kicsinyes zaklatásokkal” vádolja Magyarországot hanem „tényleges üldöztetéssel” is,

amely kijelentés talán magyarázatra szorulna – ám erre nem kerül sor. Rohac élesen kritizálja a jobboldali sajtót is, ám kritikája ezen a ponton sem érint konkrétumokat, ettől függetlenül csípős jelzőt e helyen is megenged magának. Élesen kritizálja a közeljövőben Budapestre érkező CPAC szervezőit a helyszínválasztás miatt, majd azzal a fordulattal zárja publicisztikáját, hogy ha az áprilisi választásokon ismét Orbán Viktor győzedelmeskedik, a NATO-nak és az EU-nak egyaránt el kell gondolkodnia arról, továbbra is helyet biztosítanak-e hazánknak szervezeteikben.

Dalibor Rohac rendszeresen bírálta az elmúlt években a magyar kormányt a nemzetközi sajtóban, és kapcsolatot épített a hazai ellenzékkel – emlékeztet a Magyar Nemzet. Az egyik amerikai kutatóintézet munkatársa Magyarországot lejárató első cikkét 2012-ben a Weekly Standard-on közölte le, melynek címe „Magyarország útja a szolgaságba” volt. 

Pénzügyi szigorítást javasolt hazánk ellen, Korrupcióval és az orosz érdekek kiszolgálásával vádolta hazánkat, de Rohac egyike volt azoknak a nemzetközi szakértőknek is, akik azt az egyértelmű álhírt terjesztették el hazánkról, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításával a magyar kormány megszüntette a parlamentáris demokráciát. Az Orbán-ellenes kutatóról ide kattintva olvashat bővebben.

Összesen 143 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Bízom benne, ott mérgezed a levegőt, nem pedig az 1. állampolgárságod helyszínén.

Nem létezik. Hazugság, mint a migránsok, akik nincsenek is, meg különben is menekült kisgyerekek és nők, és hazugság, mint az LMBTQ-lobbi, mely szintén nincs, és az óvodákba is csak meséket olvasni járnak a királylánynak öltözött férfiak.

Vélhetően rajta vagy Gyöngyösi Márton listáján. Adott esetben nekem is lenne hová mennem, de én ezt az országot tekintem a hazámnak, s megbecsülöm azt, amit a jelenlegi kormány tesz a zsidóság biztonsága, kultúrája, vallási élete megőrzéséért. Hidd el, ha Téged nem köt ide semmi, akkor jobb elmenni.

A Benes Dekrétumról beszélj az amerikaiaknak, hogy legalább tudják meg miért harcoltak az európai polgárháborúban.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés