Akarja-e Európa – és maguk a németek – Németország vezető szerepét? És mit lehet várni a baloldali német kormánytól, különösen mifelénk? A Magyar-Német Intézet beszélgetésén jártunk!
Az MCC Magyar-Német Intézete az Európai Együttműködését a Konrad-Adenauer-Stiftunggal közösen rendezett beszélgetést A német külpolitika kihívásai címmel, ahol Ulrich Schlie, a Bonni Egyetem Biztonságpolitikai és Stratégiai kutatásért felelős tanszékének professzora és korábbi MCC-s vendégoktató beszélgetett Bauer Bence intézetigazgatóval.
Schlie szerint Németország nem szereti a gyors változásokat, és ez jellemző a német külpolitikára is. Németországnak új szerepe van, egyre több a felelőssége, és az ország próbál felnőni ehhez. A kérdés mindig ez: van-e német vezetés? Sokan persze félnek a német vezetéstől Kelet-Európában, ők „szelíd szörnynek” tartják Németországot. A németeknek nem feltétlenül erőssége az önkritika,
Schlie jóslata, hogy túl sokat nem szabad várni az új német külpolitikától, a korábbi irányokat fogják folytatni, például a multilaterális megoldások terén.
Eközben a világ „egy régi rend végét” látja, a technológiai változások, a klímaváltozás olyan gondolatokra kényszerítenek, melyeket korábban nem képzeltünk volna el. Ha Németország nem vonja le elég gyorsan a következtetéseket, még több konfliktus és nagyhatalmi átrendeződés várható. Az Egyesült Államoknak van geopolitikai víziója, de a NATO-nak újra kell definiálnia magát, főleg a mostani orosz-ukrán szembenállás kapcsán.
Bauer kérdésére, miszerint a kancellárok befolyásolják-e a külpolitikát Németországban, Schlie közölte, hogy már Adenauer is igazán rányomta a bélyegét a német külpolitikára,
A német külügy előtt álló kihívások egy sor krízist tartogatnak, itt főleg az orosz-ukrán helyzetre kell gondolni, de ez nem meglepő, a külpolitikában mindig reagálni kell a felmerülő kihívásokra. A liberálisok lényegében feladták a külügy és a védelmi politika témáit, ezeket most főleg a szocialisták dominálják, utalva a kancellár külügyben játszott, fent megállapított szerepére.
Bauer kérdésére, miszerint mit jelent a koalíció által ígért „feminista külpolitika”, Schlie szerint a mostani kormány új külpolitikát fog bevezetni. A külpolitika ma már nem ugyanaz, mint ami évtizedekkel ezelőtt volt, ma már el kell fogadnunk, hogy ma már olyan területek is a külpolitikához tartoznak, melyek korábban nem – így a klíma vagy az ENSZ néhány alapító elve. Erős igény van a felelősségek újrarendezésére a kormányokon belül.
A francia-német kapcsolatokra vonatkozó kérdésre Schlie kifejtette, hogy néha a francia és a német stratégiai elképzelések eltérnek, de a kapcsolat sikere 1989 előtt az volt, hogy a német oldal elfogadta kisebb szerepét. A felek között egyensúlyra van szükség, és a kapcsolat Franciaországgal nem volt mindig egyszerű, de Németország sem volt mindig ideális partner. Németországnak is kell valami hoznia az asztalhoz, de a partnerség nem eszköz, hanem cél. A kapcsolat talán most új lendületet nyer, és talán még aktívabb, elkötelezettebb is lehet.
A közönség kérdéseire reagálva – miszerint másképp bánhat-e az új német kormány Magyarországgal? – Schlie úgy válaszolt: „Orbán Viktort tisztelik, mint Közép-Európa egyik vezetőjét, nagy politikai befolyással, mely akár még nőhet is újraválasztása esetén. A német-magyar kapcsolatoknak ezt figyelembe kell venniük.”
Fotó: Unsplash
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
