A környékünkön a kisvárosokban, de még a nagyokban is rengeteg üzlet szűnt meg, üresen tátonganak az épületek, mert nincs fizetőképes vásárlóréteg. Aki tehette, az elköltözött az északkeleti régióból, alig van olyan munkahely, ahol nem zsigerelnek ki, és még fizetnek is. A diplomások számára pedig gyakorlatilag minimális az esély az elhelyezkedésre. Azt, hogy diplomásként még nettó 300-at sem keresek, még kimondani is szégyen, de végzem a munkámat. És igen, ennek ellenére is a Fideszre szavaztam. A szakmabeliek többsége viszont nem. És sok volt az elégedetlen ember (folyamatosan hallgattam a panaszokat az alacsony fizetések miatt, az egészségügy állapota miatt, a vonatkésések miatt, az urizáló fideszesek miatt, több-kevesebb joggal röhögték a főispáni titulust, a stadionépítések ellenére is minősíthetetlen magyar focit stb.), akiknek a hangját nem akarták meghallani, vagy ellenségnek kiáltották ki őket, pedig néha csak segítő szándékú kritikát próbáltak megfogalmazni az illetők.
Hó végén már tényleg csak lézengtek az emberek az élelmiszerboltokban is, aminek nyilván anyagi okai vannak. (Hogy jól vagy rosszul osztották be a pénzt, nem tudom.) Ha nincsenek normálisan fizető, nem lélekölő munkahelyek, akkor az emberek szarul fogják érezni magukat. Ha hónapokat kell várni egy egyszerű orvosi vizsgálatra is, szarul fogják érezni magukat. Ha rendszeresen késnek a vonatok, szarul fogják érezni magukat.
És így tovább. Lehet játszótereket stb. felújítva átadni, ha az emberek éhbérért güriznek, mert a játszóterek nem feltétlenül fogják javítani a komfortérzetüket, ha kevésnek érzik a pénzüket. Az, hogy a 21. században egy munkahely még egy tollat sem vehet saját pénzen, hanem csak közbeszerzéssel, és majd hónapok múlva esetleg megkapja, röhej, miközben néha milliók vagy milliárdok folynak el reprezentációs célú dolgokra.
Megfejtő
A konzervatív gondolat mindig is kisebbségben volt ebben a globálisan rothadó fertőben. Az, hogy lehetett egyáltalán jobboldali kormány, soha nem volt papírforma, hanem kegyelmi állapot, vagy becsúszott rendszerhiba az ellen szempontjából. Egész egyszerűen csak helyreállt a papírforma. Ne felejtsük, 1990-ben a szavazásra jogosultak 45 százaléka ment el szavazni, a magyar társadalom több mint felének nem jelentett semmit, hogy szabadon lehet szavazni. Már a kilencvenes években is ciki volt a magyar népdal, amikor én jártam iskolába (nem nekem, a többieknek). Sokkal jobban meg kellett volna becsülni e kegyelmi állapotot. Nem a Fidesz vesztett, hanem az ország, akkor is, ha eltorzult mámorukban és bosszúszomjukban ezt most még nem érzékelik. Adok nekik 6–12 hónapot, és indul az összeomlás.
Kar-6-Alom