Erre a születésnapi ajándékra senki sem számított: a németek óriási többsége elzavarná a Merz-kabinetet

Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.

Németországban egyre több jel utal arra, hogy az iskolai közeg átalakulóban van. A beszámolók szerint az iszlám radikálisabb értelmezése már a diákok mindennapjaiban is megjelenik, ami komoly feszültségeket és konfliktusokat szül az oktatási intézményekben.

A német Focus beszámolója szerint egyre komolyabb problémát jelent az iskolákban a vallási alapú nyomásgyakorlás, amelynek hátterében a politikai iszlám egyes irányzatai állhatnak. A jelenségre Wolfgang Büscher, a berlini Arche nevű evangélikus gyermek- és ifjúsági szervezet szóvivője hívta fel a figyelmet, aki szerint a folyamat már régóta zajlik, de az utóbbi időben látványosan felerősödött. Büscher úgy látja, hogy az iszlám bizonyos politikai értelmezése családokon keresztül jut el a gyerekekhez, majd az iskolákban válik láthatóvá.
Figyelmeztetése szerint a nyomás, amelyet a politikai iszlám a muszlim hitű gyerekeken keresztül gyakorol a német iskolákban a társaikra, egyre nagyobb, és ha a politika nem reagál időben, annak később súlyos következményei lehetnek.
A szakember beszámolói alapján az Arche intézményeiben dolgozó nevelők egyre gyakrabban találkoznak olyan esetekkel, amikor a diákok vallási alapon kerülnek célkeresztbe.

A jelenség nem kizárólag más vallásúakat érint, hanem azokat a muszlim tanulókat is, akik nem követik a szigorú vallási normákat.
Büscher szerint a tanulókat kirekesztik, zaklatják, megfélemlítik, és részben még arra is kényszerítik, hogy áttérjenek az iszlámra, ami egyértelműen túlmutat a hétköznapi iskolai konfliktusokon. Az ilyen helyzetek különösen azokban az intézményekben fordulnak elő nagyobb arányban, ahol a migrációs háttérrel rendelkező diákok aránya eléri vagy akár meg is haladja a 90 százalékot.
A beszámoló szerint a nyomásgyakorlás mögött elsősorban olyan gyerekek állnak, akiknek családja a Közel-Keletről érkezett, többek között a Gázai övezetből, Szíriából, Irakból vagy a Ciszjordániából.
Az érintett diákok gondolkodásmódjában mindenki kívülállónak számít, aki nem követi az általuk helyesnek tartott vallási irányzatot, ami tovább erősíti a diákok közötti megosztottságot.
A helyzet kezelésére Berlinben egy átfogó kutatás indult, amely több száz iskola bevonásával próbálja feltérképezni a jelenséget. A felmérés célja, hogy pontosabb képet adjon arról, milyen mértékben érinti a diákokat a vallási alapú zaklatás. Büscher azonban már most szkeptikus az eredményeket illetően, mert szerinte a módszertan nem a legsúlyosabb problémákkal küzdő intézményekre fókuszál.
Úgy véli, hatékonyabb lenne a vizsgálatot a problémás iskolákra koncentrálni, mert így jobban kirajzolódna a valós helyzet. Jelenlegi formájában a kutatás szerinte „felvizezi” az adatokat, és nem ad kellően éles képet a problémáról.
A politikai reakciók sem mutatnak egységes irányt. Korábbi kezdeményezések – például egy külön bejelentő rendszer létrehozása a vallási konfliktusok kezelésére – végül nem valósultak meg, részben attól való félelem miatt, hogy ez megbélyegezné a muszlim diákokat. Egy másik esetben még egy új tisztség létrehozását is visszavonták röviddel a bejelentés után, mert nem volt mögötte megfelelő egyeztetés.
Büscher attól tart, hogy a politikai bizonytalanság és az óvatosság végül a probléma elmélyüléséhez vezet. Szerinte még ha a kutatás eredményei egyértelműek is lesznek, a végén úgysem fog változni semmi, mert nem lesz meg hozzá a bátorság és a szükséges forrás.
A szakember hangsúlyozza, hogy a kérdést nem lehet pusztán adminisztratív eszközökkel kezelni. Felvetett egy lehetséges megoldást is, amely szerint a túlterhelt iskolákból egyes diákokat más intézményekbe lehetne áthelyezni, ezzel csökkentve a nyomást. Ugyanakkor ő maga is elismeri, hogy ennek komoly politikai és társadalmi akadályai lennének.
Végül arra figyelmeztetett, hogy a társadalom gyakran csak a szélsőségek bizonyos formáira figyel, miközben más típusú radikalizmusok erősödnek.
Megfogalmazása szerint a politikai iszlám extremizmusa néhány éven belül sokkal nagyobb problémává válhat, ha most nem történik meg a szükséges beavatkozás.
Nyitókép: Joe Klamar / AFP