Már az iskolatársakon keresztül ki vannak téve a német gyerekek az iszlám radikalizmusnak

2026. április 27. 16:58

Németországban egyre több jel utal arra, hogy az iskolai közeg átalakulóban van. A beszámolók szerint az iszlám radikálisabb értelmezése már a diákok mindennapjaiban is megjelenik, ami komoly feszültségeket és konfliktusokat szül az oktatási intézményekben.

2026. április 27. 16:58
null

A német Focus beszámolója szerint egyre komolyabb problémát jelent az iskolákban a vallási alapú nyomásgyakorlás, amelynek hátterében a politikai iszlám egyes irányzatai állhatnak. A jelenségre Wolfgang Büscher, a berlini Arche nevű evangélikus gyermek- és ifjúsági szervezet szóvivője hívta fel a figyelmet, aki szerint a folyamat már régóta zajlik, de az utóbbi időben látványosan felerősödött. Büscher úgy látja, hogy az iszlám bizonyos politikai értelmezése családokon keresztül jut el a gyerekekhez, majd az iskolákban válik láthatóvá. 

Figyelmeztetése szerint a nyomás, amelyet a politikai iszlám a muszlim hitű gyerekeken keresztül gyakorol a német iskolákban a társaikra, egyre nagyobb, és ha a politika nem reagál időben, annak később súlyos következményei lehetnek.

Az iszlám hatása a diákok közötti viszonyokra

A szakember beszámolói alapján az Arche intézményeiben dolgozó nevelők egyre gyakrabban találkoznak olyan esetekkel, amikor a diákok vallási alapon kerülnek célkeresztbe

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhezchevron

A jelenség nem kizárólag más vallásúakat érint, hanem azokat a muszlim tanulókat is, akik nem követik a szigorú vallási normákat.

Büscher szerint a tanulókat kirekesztik, zaklatják, megfélemlítik, és részben még arra is kényszerítik, hogy áttérjenek az iszlámra, ami egyértelműen túlmutat a hétköznapi iskolai konfliktusokon. Az ilyen helyzetek különösen azokban az intézményekben fordulnak elő nagyobb arányban, ahol a migrációs háttérrel rendelkező diákok aránya eléri vagy akár meg is haladja a 90 százalékot.

A beszámoló szerint a nyomásgyakorlás mögött elsősorban olyan gyerekek állnak, akiknek családja a Közel-Keletről érkezett, többek között a Gázai övezetből, Szíriából, Irakból vagy a Ciszjordániából. 

Az érintett diákok gondolkodásmódjában mindenki kívülállónak számít, aki nem követi az általuk helyesnek tartott vallási irányzatot, ami tovább erősíti a diákok közötti megosztottságot.

Politikai bizonytalanság és félresikerült válaszok

A helyzet kezelésére Berlinben egy átfogó kutatás indult, amely több száz iskola bevonásával próbálja feltérképezni a jelenséget. A felmérés célja, hogy pontosabb képet adjon arról, milyen mértékben érinti a diákokat a vallási alapú zaklatás. Büscher azonban már most szkeptikus az eredményeket illetően, mert szerinte a módszertan nem a legsúlyosabb problémákkal küzdő intézményekre fókuszál.

Úgy véli, hatékonyabb lenne a vizsgálatot a problémás iskolákra koncentrálni, mert így jobban kirajzolódna a valós helyzet. Jelenlegi formájában a kutatás szerinte „felvizezi” az adatokat, és nem ad kellően éles képet a problémáról.

A politikai reakciók sem mutatnak egységes irányt. Korábbi kezdeményezések – például egy külön bejelentő rendszer létrehozása a vallási konfliktusok kezelésére – végül nem valósultak meg, részben attól való félelem miatt, hogy ez megbélyegezné a muszlim diákokat. Egy másik esetben még egy új tisztség létrehozását is visszavonták röviddel a bejelentés után, mert nem volt mögötte megfelelő egyeztetés.

Büscher attól tart, hogy a politikai bizonytalanság és az óvatosság végül a probléma elmélyüléséhez vezet. Szerinte még ha a kutatás eredményei egyértelműek is lesznek, a végén úgysem fog változni semmi, mert nem lesz meg hozzá a bátorság és a szükséges forrás.

A szakember hangsúlyozza, hogy a kérdést nem lehet pusztán adminisztratív eszközökkel kezelni. Felvetett egy lehetséges megoldást is, amely szerint a túlterhelt iskolákból egyes diákokat más intézményekbe lehetne áthelyezni, ezzel csökkentve a nyomást. Ugyanakkor ő maga is elismeri, hogy ennek komoly politikai és társadalmi akadályai lennének.

Végül arra figyelmeztetett, hogy a társadalom gyakran csak a szélsőségek bizonyos formáira figyel, miközben más típusú radikalizmusok erősödnek.

Megfogalmazása szerint a politikai iszlám extremizmusa néhány éven belül sokkal nagyobb problémává válhat, ha most nem történik meg a szükséges beavatkozás.

Nyitókép: Joe Klamar / AFP

 

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
siva758
2026. április 28. 02:23
Tartok tőle, hogy ez már egy megállíthatatlan folyamat........ beengedték ide ezeket a szutykokat, s azok kapva az alkalmon, mindenféle teljesítmény nélkül, jogokat követelnek, szociális rendszert minden szinten kihasználják. Ezt már késő helyre hozni. Eső után köpönyeg........ bravó balfék Németország!
Válasz erre
1
0
sanya55-2
2026. április 27. 20:28
Az lesz a szép mikor barna bőrű, németet nem beszélő fiatal urak jódliznak a Sasfészek oldalában, április 24.-én a régi nevén, a Bajor alpokban
Válasz erre
1
0
esvany-0
2026. április 27. 19:46
Majd akkor néznek nagyot, amikor a pedagógusok körében is megjelenik az iszlám radikalizmus.
Válasz erre
4
0
nempolitizalok-0
2026. április 27. 19:30
Van egy igen jó isemrősöm, akinek a tesója német faszihoz ment feleségül és ő azt mondja, hogy a németeknél olyan sok a sulikban a muszlim, hogy a német fiatalok, ha nem akarnak páriák lenni, alkalmazkodnak hozzájuk. A jelenség itthon is ismert, az ilyeneket itt fehér cigánynak nevezik, de amíg ez nálunk perifériális, a németeknél rendesen elterjedt. Az ilyen fiatal ugyanúgy ellenségnek tekinti a saját német fajtáját, mint a bevándorló muszlim.
Válasz erre
3
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!