Bírósági jogalkotás a klímavédelemért?

2021. november 25.
Magáncégek elleni „klímaperek” sorozata indult el Európában Írországtól Németországig. A bíróságok sokszor a hatályos jogszabályokon túlmutató kibocsátáscsökkentési követelményeket kérnek számon a vállalatokon, mintegy jogalkotói szerepbe helyezve magukat, ami jogállamisági aggályokat is felvet.

Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.

Rövid időn belül a Shell már a második nemzetközi konszern az Unilever után, amely elhagyja Hollandiát, és a jövőben a cég hivatalos nevéből is elmarad a holland társszékhelyre való utalás, a Royal Dutch. A döntés hátterében az adózási megfontolások mellett az is szerepet játszott, hogy a céggel kapcsolatos hangnem az utóbbi időben különösen kritikussá vált a klímaváltozást középpontba helyező narratíva miatt. A Milieudefensie nevű környezetvédelmi szervezet májusban igen nagy feltűnést keltő jogi győzelmet aratott a Shell felett, amikor a hágai kerületi bíróság arra kötelezte az energiakonszernt, hogy saját eddigi ütemtervénél gyorsabban, 45 százalékkal csökkentse 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását. Jól érzékelteti a fosszilis energiával szembeni egyre nagyobb elutasítást, hogy a legnagyobb európai nyugdíjalap, a szintén Hollandiában székelő ABP bejelentette: minden kőolajhoz, gázhoz és kőszénhez kapcsolódó értékpapírjától megválik, beleértve egy több száz millió euró értékű Shell-részvénycsomagot is.

Örülhetnek a külföldi versenytársak

A Shell esete a legutolsók egyike egy körülbelül két éve tartó sorozatban, amelyben környezetvédelmi szervezetek magánjogi perek révén igyekeznek a vállaltnál nagyobb klímavédelmi erőfeszítésekre kényszeríteni privát vállalatokat. Jelenleg például bírósági úton kívánják előírni klímaaktivisták Európa legnagyobb autógyárának, a Volkswagennek, hogy milyen ütemben építse le a belső égésű motorok előállítását. Abban az esetben, ha nyernek, a per fontos precedenst teremthet a vállalkozások működésébe való ilyen típusú külső beavatkozások számára. A jelenleg zajló hasonló perek hulláma súlyos kérdéseket vet fel a vállalkozói szabadság korlátozása kapcsán.

Ráadásul azzal, hogy egyes kiszemelt vállalatokkal szemben lépnek fel, komolyan felmerül annak a veszélye is, hogy súlyosan gyengítik az adott cég versenyképességét a per által nem sújtott konkurens társaságokkal szemben. Arról nem is beszélve, hogy ha egyes cégekre individuális alapon kényszerítik rá a korlátozást, az a korlátozásokkal nem sújtott külföldi versenytársak esetében a károsanyag-kibocsátás növekedését eredményezheti.

Szeptember elején a Deutsche Umwelthilfe (DUH) környezetvédelmi szervezet és a Greenpeace nemcsak a VW ellen tett ilyen típusú jogi lépéseket, hanem három másik német nagyvállalat, a BMW, a Mercedes-Benz és a Wintershall Dea olaj- és gázipari cég ellen is. A Mercedes és a BMW már korábban elutasította a követelést, aminek következtében a DUH a müncheni és stuttgarti tartományi bíróságon már be is perelte a két autógyártót. A VW október végén jelezte, hogy ő sem hajlandó nyilatkozatban kötelezni magát a 2030-as dátum tartására, emiatt pedig a Greenpeace kilátásba helyezte a per elindítását.

Nyitóképen: Kockadobással dönt a törvényről a bíró. Illusztráció François Rabelais Gargantua és Pantagruel című könyvének egyik francia kiadásából. Fotó: GettyImages / digitalvision 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés