Ukrajna kedvéért borítaná fel Brüsszel az európai szabályokat: elismerték

Brüsszelben újabb szintet lépett a politikai nyomásgyakorlás: az Európai Bizottság immár nyíltan beismerte, hogy 

A célja mindennek nem titkoltan Ukrajna gyorsított felvétele, ami miatt a brüsszeli bürokrácia akár a jogállamisági garanciákat és a tagállami szuverenitást is háttérbe szorítaná.

Marta Kos, az EU új bővítési biztosa a Versenyképes Európa Csúcstalálkozóján tette egyértelművé: 

Kijelentette, hogy az EU-nak módosítania kell a szabályait, hogy lehetővé tegye az új országok csatlakozását. A biztos asszony felszólította a tagállamokat, hogy álljanak elő saját terveikkel, miután a Bizottság korábbi, 

Ukrajna a szabályok felett?

A vita középpontjában az úgynevezett „fordított bővítés” modellje áll, amelyet Ursula von der Leyen és csapata erőltet. Ez a javaslat gyakorlatilag felrúgná a csatlakozás évtizedes logikáját: a tagjelölt országok (elsősorban Ukrajna) 

Brüsszel szemében Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja jelenti a legfőbb akadályt, mivel 

Míg Brüsszel politikai ajándékként tekint a tagságra, Budapest emlékeztet: 

A tagállamok is bizalmatlanok

Bár a fősodratú média gyakran csak Magyarországot láttatja „akadályként”, a valóság az, hogy 

Marta Kos maga is elismerte, hogy a „fordított bővítés” a tagállamok szerint nem helyénvaló, és „forradalmi” (vagyis inkább felforgató) lépés lenne. Diplomáciai források szerint a tagállamok tartanak attól, hogy az elkapkodott bővítés demokratikus visszaeséshez vezetne, és az új tagok megbénítanák az EU döntéshozatalát.

– idézett a cikk egy diplomatát, ami rávilágít a brüsszeli buborék és a realitások közötti tátongó szakadékra.

Kétsebességes Európa vagy szabálykövetés?

A balkáni országok, például Albánia és Szerbia vezetői, Edi Rama és Aleksandar Vučić szintén elégedetlenek a lassú folyamattal, de ők egyfajta „kétsebességes” modellt javasolnak: hozzáférést a gazdasági előnyökhöz politikai vétójog nélkül. 

– vélhetően azért, hogy Brüsszel politikai céljait támogassák a konzervatívabb tagállamokkal szemben.

A realitásokat azonban még Brüsszelben sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Marta Kos elismerte, hogy Ukrajna 2027-es csatlakozási célja „lehetetlen”. Míg Izland esetében a magas szintű integráció miatt gyorsabb lehetne a folyamat, 

A magyar kormány álláspontja tehát beigazolódni látszik: Brüsszel nem a megoldást keresi, hanem a szabályokat akarja a saját politikai ideológiájához és Ukrajna igényeihez igazítani. Ez azonban nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Unió stabilitását és jövőjét veszélyezteti.

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP