Márki-Zay Péterrel hátraarc jöhet a nemzetpolitikában

Nem csupán az egyházak támogatásának és a drogpolitika liberalizációjának dilemmája miatt evezhet veszélyes vizekre a többek között szavazatmaximalizálási szempontok miatt „valódi konzervatívként” pozícionált ellenzéki miniszterelnök-jelölt. A Jobbik, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, illetve a Momentum által is támogatott Márki-Zay Péternek a határon túliakat érintő kérdésekben is „meg kell küzdenie” az ellenzéki pártok ideológiai szélességéből (polarizáció) adódó szakpolitikai javaslatok sokszínűségével.

Márki-Zay kormányfőjelöltsége korántsem végleges – hiába biztosították támogatásukról a hódmezővásárhelyi polgármestert a mögé felsorakozó baloldali mozgalmak az előválasztásokat követően. A miniszterelnök személyéről az újonnan felálló Országgyűlés szavaz, ebben értelemszerűen jelentős szerepe lesz a várhatóan legnagyobb frakcióval bíró Gyurcsány-pártnak, valamint az ugyancsak stabil pozícióval rendelkező Momentumnak. Előbbi javarészt nyilatkozataiban, utóbbi viszont gesztusaiban is véleményesen állt ki a határon túliakat érintő kérdésekben. A baloldal visszatérésével egyértelműen borulna a mostani rendszer.

Felfújt buborék a Közös Alap

„Tevékenyen kell részt venni az uniós szomszédságpolitika megvalósításában és továbbfejlesztésében, mert elsődleges fontosságú, hogy az Unió a stabilitás, a biztonság és a prosperitás övezete vegye körül – olvasható a Jobbik, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, illetve a Momentum által jegyzett, Közös Alapra hallgató minimumprogramban. – Támogatjuk a környező országokban élő magyar kisebbségek legitim törekvéseit önazonosságuk, anyanyelvük és kulturális értékeik megóvása, önrendelkezési joguk biztosítása érdekében. (…) Valamennyi kisebbségre a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatainkat erősítő szereplőként tekintünk.”

Bár a Közös Alap szakítani próbál az elmúlt évek baloldali politikai hagyományával, amely szerint a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi, a vajdasági, a délvidéki, a muraközi és a burgenlandi magyarság anyaországi politikai, valamint anyagi támogatása tévút – kettő dolgot mindenképp érdemes kiemelni a dokumentum kapcsán:

• Az abban szereplő pontok nem kötelező érvényűek;
• A program megalkotásában pedig nem vett részt a baloldali miniszterelnök-jelölt által gründolt tömörülés, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM).

Hogy az ellenzéki összefogás által megjelölt célok mennyire hiteltelenek, jól mutatja a feddhetetlenségi nyilatkozat vállalása. E szerint a 2022-es országgyűlési választásokon elinduló baloldali politikusok vállalják: nincs harminc napnál régebbi köztartozásuk, eddigi munkájuk során nem károsítottak meg magyar és uniós adófizetőket, nem állnak büntetett előélethez fűződő hátrány alatt. Ennek ellenére a baloldali listán szerepel(t) például Bíró László (Jobbik) és Czeglédy Csaba (DK) is. Hogy Márki-Zayék gyakorlatilag nem voltak ott a Közös Alap tárgyalásakor, szintén jelezheti: az MMM komolyabb társadalmi támogatottság híján nem feleltethető meg stabil hátországnak; az előválasztási folyamatokat megelőzően az ellenzéki pártklientúrák nem kalkuláltak a hódmezővásárhelyi polgármester győzelmével. A városvezetőt csupán a végleges kormányprogram kialakításának folyamatába invitálták.

Rosszul elsült gesztuspolitika

Ugyancsak az elmúlt évek baloldali politikai hagyományával kívánt szakítani az ellenzéki kormányfőjelölt, amikor is több erdélyi lapnak adott interjút. „Nekem kiemelten fontos a határon túli magyarok kérdése. (…) Az ellenzékben a határon túli magyarok tekintetében konszenzus van arról, hogy szerzett jogokat nem veszünk vissza” – olvasható a Transindexen felületén. A Székely Újságnak úgy fogalmazott: „Az a kérdés, hogy ezt a szavazati jogot bővítve konkrét képviselőket is küldhessenek a magyar parlamentbe. Ezt én személy szerint támogatom.”

Márki Zay erdélyi körútját eredetileg a hódmezővásárhelyi önkormányzat szervezte, főként testvérvárosi látogatások voltak benne. Ám az előválasztási győzelem után az egészből kampány-, illetve sajtókörút lehetett volna, és a politikus végül lemondta a találkozókat. A Maszol ennek nyomán arról számolt be, míg a testvérvárosoktól pozitív visszajelzéseket kapott a baloldali miniszterelnök-jelölt csapata, addig több más erdélyi önkormányzatnál zárt kapukat döngettek, jelezvén: több szempontból sem tartják időszerűnek a megkeresésüket. A vásárhelyi vezető így az elmúlt napokban Brüsszelben korteskedett.

Nincs új múlt a nemzetpolitikában

Épp úgy, mint az egyházak támogatásának kérdésében, a határon túliak támogatása kapcsán is felmerülnek múltból fakadó aggályok. Például Gyurcsány Ferenc és pártjának, valamint az egykori kormányainak szerves része (volt) a határon túli magyarokkal szembeni kampánytevékenysége:

• 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménye;
• a határon túli magyar szervezetek támogatásának megnyirbálása;
• a Gyurcsány-párti Arató Gergelyhez köthető külhoni kettős állampolgárok szavazati jogának megvonási ötlete;
• az ukrán állampolgárokkal való riogatás, akik „tömegével jelentkeznek be” Magyarország határ menti falvaiba, hogy részesülhessenek a magyar szociális ellátórendszer szolgáltatásaiból;
• a DK-s Vadai Ágnes nyilatkozata, amelyben azoknak a határon túli kettős állampolgároknak a számát firtatta, akik felvették az oltást a magyarországi készletekből.

Szintén ezekhez kapcsolódik, hogy a Momentum a magyar nemzeti kisebbségi érdeket védő tömörülések (RMDSZ, MKP) helyett a liberális Renew Europe testvérpártjait támogatta a romániai, szlovákiai választásokon. „Nem is olyan régen az RMDSZ ellen korteskedett és román párt támogatására buzdította az erdélyi magyarságot, amikor mi az önkormányzati és a parlamenti magyar képviseletért küzdöttünk, egy másik része pedig ma sem bánja azt, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló népszavazási kampányban 23 millió román munkavállaló megjelenésével riogatott Magyarországon” – jelentette ki Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke Márki-Zay kapcsán.

Címlapkép: Facebook