Bár a Közös Alap szakítani próbál az elmúlt évek baloldali politikai hagyományával, amely szerint a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi, a vajdasági, a délvidéki, a muraközi és a burgenlandi magyarság anyaországi politikai, valamint anyagi támogatása tévút – kettő dolgot mindenképp érdemes kiemelni a dokumentum kapcsán:
- Az abban szereplő pontok nem kötelező érvényűek;
- A program megalkotásában pedig nem vett részt a baloldali miniszterelnök-jelölt által gründolt tömörülés, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM).
Hogy az ellenzéki összefogás által megjelölt célok mennyire hiteltelenek, jól mutatja a feddhetetlenségi nyilatkozat vállalása. E szerint a 2022-es országgyűlési választásokon elinduló baloldali politikusok vállalják: nincs harminc napnál régebbi köztartozásuk, eddigi munkájuk során nem károsítottak meg magyar és uniós adófizetőket, nem állnak büntetett előélethez fűződő hátrány alatt. Ennek ellenére a baloldali listán szerepel(t) például Bíró László (Jobbik) és Czeglédy Csaba (DK) is. Hogy Márki-Zayék gyakorlatilag nem voltak ott a Közös Alap tárgyalásakor, szintén jelezheti: az MMM komolyabb társadalmi támogatottság híján nem feleltethető meg stabil hátországnak; az előválasztási folyamatokat megelőzően az ellenzéki pártklientúrák nem kalkuláltak a hódmezővásárhelyi polgármester győzelmével. A városvezetőt csupán a végleges kormányprogram kialakításának folyamatába invitálták.
Rosszul elsült gesztuspolitika
Ugyancsak az elmúlt évek baloldali politikai hagyományával kívánt szakítani az ellenzéki kormányfőjelölt, amikor is több erdélyi lapnak adott interjút. „Nekem kiemelten fontos a határon túli magyarok kérdése. (…) Az ellenzékben a határon túli magyarok tekintetében konszenzus van arról, hogy szerzett jogokat nem veszünk vissza” – olvasható a Transindexen felületén. A Székely Újságnak úgy fogalmazott: „Az a kérdés, hogy ezt a szavazati jogot bővítve konkrét képviselőket is küldhessenek a magyar parlamentbe. Ezt én személy szerint támogatom.”