Szigor helyett a szabályok enyhítésének nyitna utat a baloldali drogpolitika

Bár jelenleg nem tudható, hogy hatalomra kerülésük esetén milyen drogpolitikát folytatna az ellenzék, a korábbi nyilatkozatokból és ideológiai irányultságokból sejthető, hogy egyes pártok enyhítenének a jelenlegi szigoron, sőt. A téma kapcsán megkerestük a baloldali pártokat. Sajnos csak az LMP válaszolt kérdésünkre, ám  már ebből is sok minden leszűrhető.

Az LMP szerint ugyanis

A párt emellett új drogstratégiát és cselekvési tervet dolgozna ki. Szerintük biztosan változtatni kell az a prevenció és a szenvedélybetegek szociális- és egészségügyi ellátásán. Mivel az addiktológiai hálózat lepusztult és elavult, érdemi segítséghez alig lehet hozzáférni. Teret kell engedni a civil kezdeményezéseknek is minél nagyobb mértékben ezen a területen – írták válaszukban.

Nem büntetnék a marihuána-fogyasztást

A többi párt nem reagált, de nemrég a 168 óra hasonló kérdéssel kereste meg az ellenzéket. A többség azzal hárította el a válaszadást, hogy ez majd csak a közös program kialakítása után válik aktuálissá, ugyanakkor a Momentum azt válaszolta, hogy időszerűnek tartaná a marihuána-fogyasztás dekriminalizációját, bár a liberalizációját nem.

Két éve Nagy Károly, a Momentum ifjúsági szervezete, a Momentum TizenX-nek az elnöke írta facebook-bejegyzésében egy marihuána-fogyasztás miatt megbüntetett fiatal ügyén felháborodva, hogy

Hogy mik lennének a következő lépések, azt már nem részletezte, de Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány igazgatója szerint nem véletlen, hogy jelen pillanatban ennél nem mennek tovább a témáról hasonlóan gondolkodó ellenzéki erők.

Bár jelen esetben a Momentum szavazóinak ez biztosan tetszene, hiszen ez egy trendi téma, a legalizáció pedig egy „életmód üzenet”, a szabadság üzenete lenne, a korlátozással szemben – fogalmazott Kiszelly. Ugyanakkor szerinte biztos nem fogják kampánytémává tenni, miután a társadalom többsége nem  támogatja a drogokkal kapcsolatos elképzeléseiket, ráadásul nyilván a kormányoldalnak erős fegyvert adnának a kezébe, ha elárulnák, mik is valójában a terveik.

Nem lesz kampánytéma a drogok kérdése

Kiszelly szerint a helyzet ugyanaz, mint a migránsokkal kapcsolatban, amelynek kapcsán az porondról időközben eltűnő Karácsony Gergely árulta el a német Die Zeit-nek adott interjújában, miért is nem kampányolnak a migránsok jogainak felkarolásával, holott ez a programjuk része.

Az elemző hangsúlyozta azt is, hogy a könnyűdrogok dekriminalizációja a Soros-szervezetek egyik fontos törekvése is. Elég csak meglátogatni a TASZ honapját, ahol külön dosszié foglalkozik a drogtémával, egyik 2020-as bejegyzésük éppen azt „ünneplik”, hogy nyolc év alatt az Egyesült Államok tizenöt tagállama legalizálta a kannabiszt, miközben szerintük „Magyarország ott tart, ahol az USA az 1970-es évek elején: kilátástalan háborút vív az összes droggal szemben, amiben az egyszerű, alkalmi fogyasztók is célpontok.”

Kiszelly úgy látja, hogy

a DK idősebb szavazóit például nem nagyon érdekelné, ha erre mozdulna a drogplolitika. Ha ők elfogadják az Európai Egyesült Államok megteremtésének elvét, – amelyről többen azt sem tudják, hogy mit jelent – akkor miért ne fogadnák el ezt is? – tette fel a kérdést. 

Természetesen a következő kérdés, hogy ha mindez valósággá válna, akkor hol állnának meg ezek a pártok a drogliberalizácó útján. Az elemző szerint orvosi használatra való felhasználás biztosítása, majd a dekriminalizáció után jönne a saját termesztésre való engedélyezés.

Borítókép: Az ingyenesen szétosztott indiai vadkender-palánták egyikét fogja egy résztvevő a növény legalizásáért évente rendezett nemzetközi Cannabis Felvonuláson Bécsben, MTI/EPA/Florian Wieser