„Márki-Zay egy balra nyitott jobboldali ember imázsát építi” – Pogrányi Lovas Miklós a Mandinernek

2021. október 24. 17:31
Milyen a jó keresztény politikus? Létezik ilyen egyáltalán? Mit gondoljunk az ellenzéki miniszterelnök-jelölt ígéreteiről – keresztényként? Hogyan vélekedne mindezekről Jézus? És a CIA? Az M5-ön futó Kommentár Klub legutóbbi adásához kapcsolódóan a XXI. Század Intézet kutatójával beszélgettünk.

Lehet valaki egyszerre jó keresztény és jó politikus?

Miért ne lehetne? A kérdés az, hogy min mérjük le a jóságát! A magánélet és a politika szférája élesen elkülönülnek egymástól. Családi vagy kisközösségi viszonylatban azt kérdezzük magunktól: mit tenne most Jézus a helyemben? Krisztus cselekedeteiből és a példabeszédekből a hétköznapi életre vonatkozóan sok mindent le tudunk szűrni. A „Krisztus megszavazná-e ezt a törvényjavaslatot?” kérdésre azonban sokkal nehezebb megfogalmazni a választ.

Krisztus ugyanis tudatosan lemondott a politikai karrierről –

mikor királlyá akarták tenni, felszívódott. 

Jó, de mégis milyen ismérvei vannak a keresztény politikusnak?

A keresztény politikusnak azt kell szem előtt tartania, hogy mi mozdítja elő a rábízottak üdvösségét. Úgy kell befolyásolnia a politikai rendet, hogy lehetőség szerint megkönnyítse honfitársai számára az üdvösséget – de legalábbis ne nehezítse azt. Lehetőség szerint zárja be a kárhozatra vezető utat, és egyengesse az üdvösség ösvényét. Természetesen nem a politikusokon múlik az egyén üdve, de sok nehézséget tudnak okozni, és ezeket részben el is tudják hárítani. Itt, az egykori Vasfüggönytől keletre ezt könnyű átérezni. A szocialista hatalom mindenkit megpróbált megzsarolni, megvesztegetni.

A keresztény politikus feladata, hogy megakadályozza az ilyen destruktív nézetek terjedését,

és távol tartsa a hatalomtól ezek képviselőit.

A keresztény ember ne lopjon, ne csaljon, ne hazudjon, másnak becsületében kárt ne tegyen.... Nem irreális elvárások ezek egy politikussal szemben?

A Tízparancsolat mondatai az eredeti héber nyelven olyan igemódban vannak kifejezve, amely egyszerre kijelentő és parancsoló, egyszerre jelen és jövő idejű. Magyarra lefordíthatatlan. Azt jelenti, hogy ha az ember teljes mértékben Istenhez tartozik, akkor így él. Mi itt a földi életünkben nem tudunk teljes mértékben Istenhez tartozni, hanem úton vagyunk felé és törekszünk minél jobban megközelíteni. Ezt teszi a keresztény politikus is, de neki sokkal nehezebb.

Talán nagyobb a magyarázó ereje, ha úgy fogalmazok: a politika olyan, mint a színház. Önálló szabályai, sajátos dramaturgiája van. Mi, hírfogyasztók nem a valóságot látjuk, hanem egy előadást, ugyanakkor a drámának tétje van.

A színpad nem a realitás, de a szereplők mégis igazat mondanak –

optimális esetben. Nekem legalábbis ez az elvárásom: egy politikus nyilatkozatai a valóságban kell hogy gyökeredzenek.

Márki-Zay Pétert alapvetően jó keresztény politikusnak tartod? Milyen biztató, illetve kevésbé biztató jeleket érzékelsz vele kapcsolatban?

MZP politikai marketingje professzionális, mert illeszkedik a baloldali és a liberális szavazók ki nem mondott elvárásaihoz. A magánéletben ugyanis nem válnak el olyan élesen egymástól a dolgok, mint a közéletben.

Pártpolitikai meggyőződéstől függetlenül mindenkinek imponál, ha a magánéletben konzervatívként lépsz fel: van hited, szép nagy családod, szorgalmasan dolgozol, céltudatos vagy.

A liberálisok tulajdonképpen imádják, ha te konzi vagy, ameddig a négy fal között csinálod.

Mondjál szépeket az életről, öltözz elegánsan! Megdicsérnek, hogy milyen sok könyved van otthon és melléd ülnek, hogy érezzék a pipád füstjét. De ha azt mondod a bűnre, hogy bűn, és ezért tilos! – akkor kitör a totális pánik.

MZP magánéleti kereszténysége annyit ér, amennyit politikusként megvalósít belőle. Szerinted egy baloldali liga élén az mennyi lesz? Én azt is elhiszem, hogy szereti a hazáját és az őszinte morális felháborodás kergette Washingtonig. De mégis mit remél? Azt, hogy az amerikai demokraták majd hazánk érdekeit fogják képviselni a sajátjukkal szemben? MZP tényleg elhiszi, hogy

az amerikai progresszívek felebaráti szeretetből építik ki a régióban a hídfőállásaikat,

mint a korrupcióellenes ügyészség és társai? Ha ebben bízik, akkor igencsak híján van a politikai bölcsességnek – támogatói nem kevésbé.

Fotó: Ficsor Márton

De mi lehet keresztényibb dolog annál, mint hogy az ember összefogja, egyetlen zászló alá szólítja a politikai világ összes szereplőjét? Márki-Zay valami ilyesmit próbálna csinálni, nemde?

MZP egy baloldalra nyitott jobboldali ember imázsát építi. Személyes márkájának konstruálása során a katolicizmust hitelesítő tényezőként használja. A célja, hogy autentikus személyként tekintsenek rá. Ugyanakkor mindenkit megnyugtatott, hogy ha hatalomra kerül, nem készül konzervatív kormányzásra. Garanciát adott rá.

Ha MZP miniszterelnöksége alatt visszatér a komprádor elit, tort ül az identitáspolitika és újra szétprivatizálják az országot, akkor teljesen mindegy, hogy eközben ő hányszor megy templomba.

Mi a véleményed azokról a (talán kevéssé hihető) pletykákról, amelyek a CIA-vel igyekeznek őt összehozni?

Nem az a lényeg, hogy Márki-Zay faktuálisan szerződésben áll-e valamelyik fedőszervezettel. Az a lényeg, hogy az amerikai demokraták segítségét kérte, hogy azok avatkozzanak be a magyar belpolitikába. Tanácsadójának közlése szerint MZP kérésére jött be Magyarországra a CIA fedőszervezete... Ne felejtsük el, hogy a SZER-t Allen Dulles hozatta létre antikommunista céllal még 1949-ben. Óriási szerepe volt a kommunista propaganda ellensúlyozásában és a dezinformálásban a Szovjetunió összeomlásáig. Ezután azoban a libsik elfoglalták, és mára a demokraták balszárnyának szócsöve lett. Ezt hozta be ide MZP. Van még kérdés?

Kiket tekintesz  magyar és világviszonylatban  kiváló keresztény politikusoknak?

Minél messzebbre tekintünk vissza a történelemben, annál könnyebben mondunk ítéletet. Nem kérdés, hogy államalapító királyunk, Szent István, és a kereszténységet megszilárdító Szent László kiváló keresztény politikusok voltak. Rengeteg vér tapadt a kezükhöz –

mégpedig pontosan a politika lényegéből adódóan.

Ezt utólag elintézzük annyival, hogy „ó, az a középkorban volt, akkor még más világ volt”. Persze, bizonyos értelemben ez így igaz – de a lényeget tekintve nem, mert az emberi természet állandó: mindig készen kell állnunk arra, hogy erőszakot alkalmazzunk. Aztán adjunk hálát Istennek, ha mégsem kell! Antonio Salazarnak nem volt rá szüksége, Francisco Franco tábornok azonban csak véres polgárháború árán tudta feltartóztatni a kommunista térhódítást.

Számomra kedves példakép Ronald Reagan, aki időlegesen egy ütőképes törzsszövetséget tudott kialakítani a sokszínű amerikai konzervatív mozgalmakból. A Stinger rakétarendszer átadásával pedig megfordította a hadihelyzetet Afganisztánban, majd az SDI bedobásával (Stratégiai Védelmi Kezdeményezés, a.m. „Csillagháborús terv” – a szerk.) térdre kényszerítette a Gonosz Birodalmát.

Látsz még bármiféle meghatározó keresztény vonást Európa politikai mindennapjaiban, illetve az EU működésében? Végleg megindultunk a lejtőn ebben a tekintetben – vagy van még remény?

Remény? Mindig van. Az ember persze racionális lény, elsősorban abból indul ki, amit tapasztal. Képzeletünkben meghosszabbítjuk a jelenben zajló folyamatokat, és ennek alapján vizionáljuk a jövőt. Ez az eljárás érthető, logikus és nagyon emberi, de mégsem helyes.

A történelem számtalan fordulatot hozott már – a keresztény kultúrkör az iszlám elterjedésétől kezdődően gyakorlatilag folyamatos defenzivában volt. A középkor végén elesett Bizánc, a török Bécset ostromolta, a velenceiek velük sefteltek. Erre váratlanul felfedeztük Amerikát, és a nyersanyag számolatlanul ömlött be Európába. Nemcsak hogy kiűztük az iszlámot, de a gyarmatosításnak köszönhetően a kereszténység valódi világvallás lett. A politikai tervezés során tanácsos számításba venni azt,

amit Russell Kirk így mond: „Divine tactic” (isteni taktika) – ez nagyjából a Gondviselést jelenti.

Ne felejtsük el azt sem, hogy az építkezéshez idő kell. Ismét visszautalnék a magyar középkorra – a keresztény állam alapjait Szent István királyunk rakta le a XI. század elején, az utolsó pogány lázadást pedig Szent László király verte le ennek a századnak a végén. Vegyük figyelembe: ehhez az eredményhez szükség volt arra, hogy a hatalom céljai tartósan egy irányba mutassanak! De ellenpéldát is mondhatunk, az alapos romboláshoz is idő kell: a felvilágosodás eszméi szintén generációk alatt terjedtek el, a francia katolikus monarchia végső megsemmisítése is kétszáz évet vett igénybe. A 18. század első felében jött létre a république des lettres (a felvilágosult értelmiségiek informális hálózata), a laïcité (Egyház és állam szétválasztása) azonban csak 1905-ben vált törvénnyé. A templomba járást pedig még mindig nem sikerült teljesen felszámolniuk.

Sőt, vallási ébredésnek vagyunk tanúi.

Franciaországból rajzanak ki a lelkiségi mozgalmak, hiszen ahol elburjánzik a bűn, ott túlárad a kegyelem. 

(Nyitókép: Ficsor Márton)

Összesen 75 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Orbán és a Fidesz a legkeresztényibb, mert praktikusan, folyamatos-azonos módon, tettekben támogatják a keresztény világnézetet, az egyházakat, ellenállnak a liberális tévképzeteknek.. MZP marketing katolikussága pedig egy kirakatnak szánt, taszító piárfogás, s valóban teljesen mindegy, hogy MZP hányszor megy vagy nem megy templomba.

Azt viszont nem értem, hogy az ellenzéki szavazóknak miért jó egy magát jobboldalinak hazudós ember? Mert nincs más? Ballib eszmével lehetetlen nyerni?
Az ellenzék szinte mindig úgy importált a a minelnök jelöltjeit.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés