Ez a megfogalmazás egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy utólag bagatellizálják egy fontos európai szövetséges elvesztését, és tompítsák annak politikai súlyát, hogy Moszkva egyik legközelebbi uniós partnere kiesett.
Mindezzel párhuzamosan az orosz fél óvatos nyitottságot is jelez az új magyar kormány felé. Peszkov úgy fogalmazott, hogy Moszkva kész a „pragmatikus párbeszédre”, és a továbbiakban az új kabinet konkrét lépései alapján alakítja majd álláspontját. Ez azonban sokkal inkább kényszerű alkalmazkodásnak tűnik, mintsem valódi stratégiai együttműködés folytatásának.
A háttérben jól láthatóan egy tágabb politikai és gazdasági átrendeződés is zajlik. A kormányváltás után nemcsak a külpolitikai irányvonal kerül új megvilágításba, hanem a gazdasági mozgástér is szűkülhet, ami a megszorítások lehetőségét is felveti. A Kreml hűvös reakciója és a „barátságtalan országok” kategóriájába sorolás így egyszerre jelzi egy korszak végét és egy bizonytalanabb, új fejezet kezdetét a magyar külpolitikában.