Sztrájkra készülnek az IKEA magyarországi dolgozói

Készen állnak a sztrájkra IKEA magyarországi áruházainak dolgozói, amennyiben a svéd cég nem teljesíti a béremelésre vonatkozó követeléseket  – számolt be a Mérce azután, hogy az IKEA munkavállalói kitűzökön hirdeti, hogy a munkabeszüntetést is bevetik, ha nem rendezik a béreket. Fontos, hogy miután a szakszervezeti szervezettség március óta már a reprezentativitást jelentő 10 százalékos szervezettségi szint felett van, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) is szélesebb mozgástere van a nyomásgyakorlásra. 

A portál felidézte,

A KASZ már márciusban hangsúlyozta, hogy szerintük a nulla béremelés elfogadhatatlan, és a cél legalább az inflációt meghaladó növekedés. Kiemelték akkor, hogy a növekvő tagság is jelzi: a munkavállalók egyre tudatosabban állnak ki az érdekeikért, a dolgozói elégedetlenség hatására a szervezettségi arány meghaladta a reprezentativitáshoz szükséges tíz százalékos dolgozói arányt, magyarán hogy a cégnél a dolgozók több mint tíz százaléka szakszervezeti tag.

Mindezek után 

 Kiss Alíz Judit, a KASZ alelnöke úgy fogalmazott, hogy a dolgozók „úgy ítélik meg, hogy ez nem megfelelő emelés ahhoz, hogy a megélhetésüket biztosítani tudják megfelelő színvonalon. A munkavállalók természetesen ennél magasabb béremelést szeretnének, legalább még egyszer 6 százalékot, és ezt azt szeretnék, hogyha mindenki megkapná, tehát nem szeretnének differenciáltan emelni”

A szakszervezeti vezető azt is kifejtette, hogy noha számos dolgozó hirdeti, a vásárlók a munka letételét kilátásba helyező kitűzőkkel is szembesülhetnek a boltokban, hivatalosan még nincs sztrájkkészültség. Mint mondta, ennek megvannak a törvényi feltételei. „Amit most tapasztalhatunk, az inkább a munkavállalói véleménynyilvánításnak egy formája, amivel fel szeretnénk hívni a munkáltató figyelmét arra, hogy hajlandóak még akár a sztrájkig is eljutni, amennyiben nem sikerül a tárgyalások folyamán dűlőre jutni, úgymond fehér asztal mellett. És pontosan azért teszik ezt a munkavállalók, mert nem elégedettek az eddigi munkabérükkel, illetve azzal, amit a cég eddig emelésként nekik biztosított. Nemcsak a szakszervezeti tagokról van szól, ismereteink szerint egyre többen csatlakoznak a kitűző viselésében olyan munkatársak is, akik nem tartoznak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete tagjai közé.”

míg a vevőszolgálati központ dolgozói egyelőre legalábbis nem – vagyis alapvetően a fizikai területen dolgozók fejezik ki elégedetlenségüket.

A szakszervezet növekvő népszerűségének okaként a fizikai területen dolgozók körében Kiss az egyre mélyülő, bérekkel és a munkakörnyezettel kapcsolatos problémákat jelölte meg, megjegyezve, hogy egyébként már hosszabb ideje jelen vannak a bútoráruház-láncnál. Érdemes azt is hozzátenni, hogy az áruházban aktív szakszervezet működik, a dolgozók autonóm módon is szervezkednek, tehát egymás meggyőzése alapján növekszik és cselekszik a helyi alapszervezet, míg a KASZ vezetése a cégvezetéssel folytatott tárgyalásban vesz részt alapvetően. A kiskereskedelemben egyébként hagyományosan nehéz szakszervezetet szervezni a területre, ugyanis a dolgozók gyakran cserélődnek, sokan nem maradnak hosszabb ideig egy-egy áruházban. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a dolgozói érdekképviselet „kemény magja” az ilyen területeken azon dolgozók, akik hosszabb távon is meg tudják vetni a lábukat egy-egy üzletben.

„Nálunk van lehetőség arra, hogyha valaki másik céghez megy, akkor továbbra is tag maradjon akár a másik cégnél, vagy egy úgymond külső területi alapszervezetnél, ami területileg, vagyis nem vállalathoz kötődően szerveződik. De a jogszabályok miatt, miszerint a reprezentativitás, ezáltal a csoportos érdekvédelem a helyi szervezetek taglétszámától, az adott munkahelyen elért szervezettségi aránytól függ, inkább azt szoktuk mi is előnyben részesíteni, hogyha magánál a munkáltatónál, nem pedig területi alapon van az egyes dolgozóknak tagsági viszonya”– fejtette ki a fluktuációval összefüggő szakszervezeti nehézségekre adott egyik választ Kiss Alíz Judit.

Az IKEA-s helyzettel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy noha a cégnél láttak már szakszervezetet és viszonylag konstruktívan állnak a tárgyalásokhoz, némi nehézséget jelent, hogy nincs magyarországi ügyvezetője, hanem a közép-kelet-európai központtal kell tárgyalniuk.

A portál megkereste az IKEA-t is, ahol azt közölték, 

„Az IKEA-nál a munkatársaink jólléte kiemelten fontos számunkra. Az ő elkötelezettségük teszi lehetővé, hogy nap mint nap kiszolgáljuk vásárlóinkat és sikeresen működtessük vállalatunkat. 

Teljes mértékben tiszteletben tartjuk és támogatjuk munkatársaink jogát a szakszervezeti tevékenységekben való részvételre, és továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy olyan munkahelyi környezetet biztosítsunk, ahol munkatársaink megbecsülve érzik magukat, támogatást kapnak és fejlődhetnek.”

Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Alejandro Garcia