Pünkösdvasárnap kineveztek 55 államtitkárt Magyar Péterék, mutatjuk a névsort!
Heidl Györgyöt, Nagy Ervint, dr. Sári Zsoltot és Tompa Enikőt, ahogy Gyurkó Szilviát és Velkey György Lászlót is kinevezték.

Gór-Nagy Miklós többek között arról beszélt a Mandinernek, hogy a szakma pontosan tudja, milyen állapotban volt a magyar sport 2010 előtt. Az egykori vízilabdázóból lett sportvezető elmondta, Kálnoki Kis Attila jelentős és értékes örökséget vesz át a magyar sport élén, mert Magyarország ma Európa egyik legjobban felszerelt sportnemzete.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a volt öttusa-világbajnokot, Kálnoki Kis Attilát kérte fel a sportügyekkel foglalkozó szakállamtitkárnak Pósfai Gábor belügyminiszter. A 60 éves Kálnoki Kis sportvezetőként az Újpesti Torna Egylet ügyvezető elnökhelyetteseként, majd a Magyar Öttusa-szövetség főtitkáraként dolgozott. A médiában töltött évei során a CKM magazin főszerkesztője, a Képes Sport és a Nemzeti Sport főszerkesztője, valamint a Ringier Sport Network vezetője volt. Később a Sport24 főszerkesztője, illetve a Centrál Médiacsoport munkatársa lett. Most pedig ő felel a magyar sportért.

Ezt is ajánljuk a témában
Heidl Györgyöt, Nagy Ervint, dr. Sári Zsoltot és Tompa Enikőt, ahogy Gyurkó Szilviát és Velkey György Lászlót is kinevezték.

Lapunk az egykori világbajnok vízilabdázót, az MCC nevelési és közösségfejlesztési igazgatóját, Gór-Nagy Miklóst kérte fel, hogy értékelje a kinevezést. „Kálnoki Kis Attila jelentős és értékes örökséget vesz át, az elmúlt másfél évtizedben a magyar sport kiemelt stratégiai ágazattá vált, és ezt az időszakot Schmidt Ádám is erősítette.

Magyarország ma Európa egyik legjobban felszerelt sportnemzete.
Az állami sportfinanszírozás több mint tízszerese 2010-hez képest, ami lehetővé tette
Hazánk sikeresen rendezett több nagy nemzetközi eseményt, erős sportdiplomáciát épített ki, és stabil olimpiai felkészítési rendszert hozott létre. Az iskolai sport is nagyon sokat fejlődött” – összegzett Gór-Nagy, hozzátéve, Kálnoki Kis Attila egy erős alapokon álló, jelentős infrastrukturális és pénzügyi háttérrel rendelkező magyar sportot vesz át, ami nagy felelősség.
Szerinte a jövőben a fenntarthatóság, a hatékonyság és a magánforrások nagyobb bevonása lesz a legfontosabb feladat.
A sport nem lehet politikai kérdés, ezért mindannyian bízunk abban, hogy Attila határozottan és hatékonyan képviseli majd a magyar sport érdekeit mind a Tisza-kormány, mind a hazai sportcsalád felé
– folytatta a Magyar Vízilabda-szövetség Versenybizottságának elnöke.
Rámutatott: az újonnan kinevezett államtitkár is a sportból érkezett, elkötelezett újságíróként több dimenzióját látta a magyar sportnak, igaz, sokszor csak a visszásságok mentén. Nem csak nagyon sikeres öttusázó volt, hanem évekig a pálya széléről figyelte és írta a magyar sport történetét, ezért pontosan tudja, milyen áldozatokkal járnak a sikerek, és milyen értékeket képvisel ez a világ. „Őszintén sok sikert kívánunk neki, mert az ő sikere egyben a mi sikerünk is lesz! Hajrá, Magyarország!”
Gór-Nagy Miklós úgy véli, nem az a kérdés, hogy kiemelt nemzetstratégiai ágazat-e a sport, hanem hogy, amit most itthon mindenki alapnak tekint, az valóban alap-e vagy az előző kormánynak köszönhető filozófia eredménye.
„A sportnak átható ereje van az élet összes területén az egészségügytől kezdve az oktatáson át a közösségépítésen és fenntarthatóságon keresztül a településfejlesztésig. Az már világosan kiderült, hogy a magyar sport történelmében egy éles határvonalat lehet a húzni 2010 előtti és utáni szakaszok között.
Hogy lesz-e újabb határvonal és az milyen lesz, az most fog kiderülni”
– állapította meg.
A korábbi kiváló pólós úgy gondolja, a hazai sportban a rendszer zavartalan működése már önmagában is komoly feladat, ezért különösen fontos a folytonosság biztosítása azokon a területeken, amelyek bizonyítottan jól működnek.
Meglátásom szerint mindenképpen érdemes folytatni az Úszó Nemzet Programot, a Diáksport Szövetség értékes munkáját, az egyetemi sport fejlesztését, valamint a Sportoló Nemzet Programot, továbbá a racionális infrastrukturális fejlesztéseket, létesítmények megőrzését és kihasználtságának maximalizálását. Ezek olyan kezdeményezések, amelyek széles rétegeket érnek el és hosszú távon alapozzák meg a magyar sport sikerességét. Nem beszélve a szakmai műhelyek támogatásáról. A vízilabda-szövetség most építi ki az akadémiai keretrendszert, nagyon remélem, hogy ez zavartalanul tud működni majd
– jegyezte meg.
Gór-Nagy Miklós kitért arra is, hogy a társasági adó (tao) rendszere szintén bizonyított az elmúlt években. „Bár természetesen előfordulhattak olyan megoldások, amik nem feltétlen a sportolókat szolgálták, de nem ezek jellemzik elsősorban a rendszert – összességében hatékonyan és jól működött, ezért érdemes megőrizni, továbbfejleszteni, biztosítani a források leghatékonyabb, illetve legtudatosabb felhasználását.”
Hasonlóan vélekedik a sportdiplomáciai törekvésekről is, amelyek kulcsfontosságúak a magyar érdekek nemzetközi képviselete és előmozdítása szempontjából. Hangsúlyozta: fontos továbbra is aktívan pályázni, hogy nagy nemzetközi sportesemények hozzunk Magyarországra.
Ennek stratégiai célja egy közös nagy álom: a hazai olimpia rendezése. Utóbbinak a Főpolgármester úr is nagyon helyesen látja a jelentőségét. Kell egy olyan magasra tett cél, amely összefogja és előreviszi az egész nemzetet
– közölte.
Az MCC nevelési és közösségfejlesztési igazgatója arról is beszélt, hogy a magyar sportnak nemcsak erős múltja, jelene van, hanem hatalmas társadalmi elfogadottsága és tőkéje is. „Az, hogy mi történik a sporttal, pontosan mutatja, hogyan viszonyul az adott kormányzat azokhoz az ügyekhez, amelyek valóban képesek építeni a nemzetet, erősíteni az összetartozást és nem mellesleg nemzetközi szinten építeni az ország imázsát, turisztikáját, valamint diplomáciáját.”
Viszont
egyelőre nem tudjuk pontosan, mi vár a magyar sportra – fűzte hozzá, miután sem a kampány során, sem április 12. óta nem derültek ki a Tisza Párt elképzelései ezzel kapcsolatban, Egy-két többféleképpen értelmezhető mondaton és itt is az oly népszerű elszámoltatási ígéreteken kívül.
Pedig ha valami, a sport az új sportért felelős államtitkár szerint is a virágkorát éli hazánkban – emelte ki.
Számomra egyébként a legszomorúbb az, hogy nem akadt olyan meghatározó személy a Tiszában, aki proaktívan, elkötelezetten megragadta volna a magyar sport gyeplőjét, és saját dédelgetett víziójával lendületet adott volna neki. Ez méltatlan a magyar sport hagyományaihoz és kiemelkedő jelentőségéhez. Egyelőre ordító a különbség: a sport stratégiai ágazatból inkább egyszerűen »elvégzendő feladatnak« látszik. De ne legyünk türelmetlenek, hamar ki fog derülni, hogy milyen szerepet szánnak a sportnak a Tisza stratégiájában
– mondta Gór-Nagy, aki arról is szót ejtett, hogy milyen kihívásokkal és azonnali cselekvést igénylő feladatokkal szembesülhet a frissen kinevezett szakállamtitkár.
„A sport egy élő rendszer, és a legfontosabb az, hogy a napi működés nem állhat le. Az irányítás átvételekor természetes, hogy el kell végezni a szükséges átvilágításokat, az említett rendszer pedig egy bizonyos irányba elmozdul majd. Valószínűleg átalakulnak egyes struktúrák és a finanszírozás is, azonban a legfontosabb ágazatoknak – az élsportnak, az utánpótlásnak, a szabadidősportnak, a képzéseknek meg a nagy nemzetközi versenyek szervezésének – zavartalanul kell működni továbbra is” .
Arról nem beszélve – nyomatékosította –, hogy már számos olyan nemzetközi rendezvény van, amit ebben a négy éves ciklusban fog megvalósítani Budapest vagy a vidék, valamint több olyan, amire pályázott Magyarország. Ezek előkészítését, lebonyolítását, pályázatát menedzselni kell és a sikereket, eredményeket, fejlődést folytatni kell. Azt se felejtsük el – folytatta –, hogy az élsport támogatása és fejlesztései nagy mértékben kihasználásra kerülnek a közösségi sport által is, főleg a létesítmények használatában, például a Zsivótzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban.
Az átalakítást pedig úgy kell végrehajtani, hogy a bizalom megmaradjon a sportvilágban, és senki se érezze magát fenyegetve, sem sportoló, sem szakvezető, sem alkalmazott, főleg nem azért, mert van saját véleménye, legyen az bármilyen. Bár politikai szempontból sokaknak tőkét jelent mostanában az előző kormányzat eredményeinek megkérdőjelezése, a sportban ezt nem lehet megtenni. Öncélú kritizálásra, leszámolásra nincs hely és nem is reális. A szakma pontosan tudja, milyen állapotban volt a magyar sport 2010 előtt
– magyarázta Gór-Nagy Miklós, aki szerint ennek legkézzelfoghatóbb szimbóluma a Puskás Aréna:
„a stadion 2010-ben egy szándékosan, bosszúból félbehagyott, málladozó, lezárt karéjú betonkupac volt üres széksorokkal. Ma Európa egyik legszebb stadionja, ahol állandó a telt ház, Bajnokok Ligája döntővel. Ez a mérce.”
Újítani, racionalizálni, megszüntetni az aránytalanságokat és jobb megoldásokat találni lehet és kell is. Mi, sportemberek egyébként is így látjuk a politikát: ez is egy verseny. Jobban kell csinálni, mint a bárki más. Az eredményjelző pedig sosem hazudik – zárta gondolatait Gór-Nagy.
Nyitókép: Pósfai Gábor Facebook-oldala