Kapaszkodjunk: közel 1400 milliárd forintos jövedelemtranszfer érkezik a választókhoz februárban

A családok tíz- vagy akár százezrekkel is több pénzt kapnak.

Egyre kisebb a különbég a főváros és az ország többi része között.

A legfrissebb adatok szerint továbbra is Budapest vezet az országos átlagkereseti rangsorban, hiszen itt koncentrálódnak a legmagasabb hozzáadott értékű munkakörök és vezetői pozíciók. Ugyanakkor a Bankmonitor elemzése szerint egy igen pozitív tendencia is kirajzolódik:
minden régióban nőnek a bérek, és fokozatosan szűkül a Budapest és a vidék közötti bérkülönbség.
2019-ben a legalacsonyabb keresetű Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye átlagbére mindössze a budapestinek 55,6 százalékát érte el. 2025-re ez az arány már 61,5 százalékra javult.

Ezt erősíti meg a 2025-ös bérnövekedés dinamikája is:
az alacsonyabb bérszintről induló vármegyék jóval nagyobb ütemben emelték a bruttó átlagkereseteket az elmúlt évben, mint a főváros vagy a nyugati régiók.
Ez a dinamika kulcsfontosságú ahhoz, hogy a leszakadó térségek érdemben csökkentsék a régóta fennálló hátrányukat.
Sokan úgy gondolják, a igazán magas fizetések kizárólag a fővárosi munkahelyeken találhatók. Az ágazati és megyei bontású adatok azonban meglepő képet mutatnak. Az ország abszolút csúcstartója jelenleg Tolna vármegye energetikai szektora, ahol a Paksi Atomerőmű hatására a dolgozók havi bruttó átlagkeresete eléri az 1,6 millió forintot – ez egyedülálló érték az egész országban.
Ez az összeg megelőzi a budapesti elitágazatokat is:
Emellett Fejér vármegye IT-szektora (bruttó 1,03 millió Ft) és Csongrád-Csanád megye bányászati/ipari területe (a MOL algyői tevékenysége miatt, bruttó 1,02 millió Ft) szintén átlépte az egymilliós határt.
A különbségek különösen látványosak bizonyos iparágakban. A vendéglátásban a legrosszabb helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van, ahol az átlag bruttó 365 ezer forint körül mozog, de még Budapesten is jóval az országos átlag alatt keresnek a dolgozók.
A feldolgozóiparban is nagy a szórás: Győr-Moson-Sopron vármegyében a gyári munkások bruttó átlaga közelíti a 890 ezer forintot, miközben Békés vármegyében csak 567 ezer forint körül alakul.
Kivételt képeznek az állami szféra ágazatai, például az oktatás és az egészségügy. Itt a kötött bértáblák miatt a földrajzi különbségek nagyrészt kiegyenlítődnek.
Nyitókép forrása: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / NurPhoto / AFP
Ezt is ajánljuk a témában

A családok tíz- vagy akár százezrekkel is több pénzt kapnak.

***