Kapaszkodjunk: közel 1400 milliárd forintos jövedelemtranszfer érkezik a választókhoz februárban

Jelentős mennyiségű pluszpénzt kerül februárban több százezer család kasszájába a januárban bevezetett kormányzati intézkedések révén. Mint ismeretes: az év elején megduplázódott a családi adókedvezmény, életbe lépett a negyven év alatti, kétgyermekes édesanyák szja-mentessége, és a napokban jött meg a számlákra az emelt minimálbér és garantált bérminimum. Februárban érkezik a fegyverpénz is, immár kibővített körben. 

Fókuszban a családok 

A családi adókedvezmény megduplázása azt jelenti, hogy január 1-jétől egy gyermek után havi 20 ezer forint, két gyermeknél gyermekenként 40 ezer forint, három vagy több gyermeknél pedig gyermekenként havonta 66 ezer forint maradhat egy családnál, ha a szülők adóköteles jövedelme engedi kihasználni. Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a Buda­pesti Corvinus Egyetem docense a Mandinernek rámutat: ez tipikusan folyó jövedelem, vagyis sok háztartásnál automatikusan beépül majd a havi pénzáramba. Jellemző felhasználása lehet az élelmiszer-vásárlás, a gyerekek mindennapi kiadásainak fedezése, a nyaralás vagy akár a családi hitel előtörlesztésének finanszírozása. 

Ráadásul annál a kétgyermekes családnál, ahol az édesanya negyven év alatt van, még több pénz marad a kasszában, hiszen ő februártól már nem fizet személyi jövedelemadót. Az átlagkereset esetében az szja-mentesség havonta mintegy 109 ezer forint megtakarítást jelent, és ehhez társul a megduplázott családi adókedvezmény. Egy kétgyermekes családhoz, ahol az édesanya negyven év alatt van, és átlagbért keres, februártól 129 ezer forint pluszpénz érkezik, azaz évente 1,5 millió forinttal többől gazdálkodhatnak. 

A szakértő hozzáteszi: hogy a negyven év alatti, kétgyermekes édesanyák, valamint a harminc év alatti édesanyák szja-mentessége mekkora segítség, az a jövedelem nagyságától is függ. Általánosan igaz azonban, hogy körülbelül 20 százalékos bérnövekedést jelent, ha az édesanya bruttó keresete nem változik.

Erősödik a fogyasztás 

A kormány az utóbbi időben számos intézkedést hozott a beruházások ösztönzésére, hogy Magyarország elmozduljon a fogyasztásalapú gazdasági modellről. Ez nem jelenti azt, hogy az élénkítésnek ne lenne pozitív hatása, a mostani jövedelememelkedés is legalább részben a fogyasztás növekedését eredményezi majd. A februári többletpénz lecsapódik majd a kiskereskedelemben. 

Sebestyén Géza szerint a makrohatás attól függ, mekkora az úgynevezett importszivárgás, azaz a többletjövedelem mekkora részét költik el a szereplők külföldön. Ha a jövedelemnövekedés nagy arányban hazai termékekre és helyi szolgáltatásokra fordítódik, akkor nagyobb lesz a gazdasági multiplikátor. „Az szja-mentesség munkaerőpiaci oldalról is érdekes. Az adóék csökkenése növeli a munkavállalás nettó hozamát, ami különösen a kisgyermekes anyáknál a foglalkoztatási kínálat növekedését hozhatja. Ez középtávon a fogyasztásnál is fontosabb, mert a kibocsátási potenciált emeli. Emellett a szabályalapú, automatikus kedvezmények a gazdaság fehéredését is elősegítik. Ha ugyanis a nettó bér legálisan nő érdemben, akkor csökken a szürkezóna vonzereje” – magyarázza. 

Béremeléssel indult 2026 

A várakozások szerint idén is jelentősen, közel 10 százalékkal nőnek a keresetek. A bérek felzárkózása az utóbbi évek gyenge növekedése ellenére sem torpant meg, a fizetések jóval nagyobb mértékben nőttek a gazdaság teljesítményénél. Ez nem jelentett problémát sem az állami, sem a versenyszférában, a gyengébben teljesítő mikro-­ és kisvállalkozások állami segítséget kapnak a keresetek emeléséhez. 

A minimálbér januárban 11 százalékkal, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedett a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek év végén tető alá hozott meg­állapodásának köszönhetően. A kötelező legkisebb munkabér így bruttó 290 800-ról 322 800 forintra nőtt, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum 348 800-ról 373 200 forintra emelkedett. Egy szja-mentessé váló minimálbért kereső anya nettó 69 700 forinttal, egy garantált bérminimumot kereső anya pedig 72 200 forinttal kapott több fizetést februárban. 

A minimálbér-emelés nagyjából 200 ezer, a két kötelező legkisebb munkabér növekedése pedig összesen 800-900 ezer munkavállalót érint közvetlenül, de a magasabb keresetűekre is hatást gyakorolnak, az ő fizetésüket a bértorlódás és az elégedetlenség elkerülése érdekében emelik a foglalkoztatók. Noha a munkaerőpiac kevésbé feszes, mint néhány évvel ezelőtt, a megbízható munkavállalók megtartása továbbra is elemi érdeke a vállalkozásoknak, ráadásul a munkaerőhiány sem szűnt meg, csak mérséklődött egyes ágazatokban. 

Uniós összevetésben Magyarországon kevés a minimálbérért dolgozó alkalmazott. A magyar legkisebb munkabér továbbra is Európa sereghajtói közé tartozik, viszont ebben a statisztikában nincs benne a bérminimum, amelynek összege már az uniós középmezőnyben van. 

Fizetésemelések a közszférában 

Ebben az évben is nőtt az állami foglalkoztatásban dolgozók jelentős részének a fizetése, az emelés az alapbért érinti. A legjelentősebb bérrendezés 2026-ban a kulturális, a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti dolgozókat érinti, 15 százalékkal magasabb összeget kaptak kézhez a hónap elején. 

Szintén érdemben, 10 százalékkal emelkedett az iskolai pedagógusok és az óvodapedagógusok jövedelme, 

A béremelést követően a vidéken dolgozó pedagógusok 36 százaléka 700–800 ezer forintos, 32 százaléka 800–900 ezer forintos, a maradék 32 százalékuk pedig 900 ezer forint feletti bruttó bérben részesül. A szakképzésben dolgozó szakoktatók bére ugyancsak 10 százalékkal emelkedett, így az emelés után a minimális bruttó fizetésük 775 ezer forint fölé nőtt, az átlagbérük pedig megközelíti a 890 ezer forintot. 

A tavaly szeptemberi 15 százalékos emelés után januárban újabb 15 százalékkal nőtt a kormányhivatalokban dolgozók és a kormánytisztviselők keresete. A béremelés mellett az állami alkalmazottak január óta igényelhetik az új állami otthonteremtési támogatást, amely jelentős jövedelemkiegészítés. 

Az egymillió forint összegű, vissza nem térítendő otthonteremtési támogatást lakáscélra lehet felhasználni, és egy összegben vagy havi részletekben lehet igényelni a munkáltatónál. Ingatlanvásárláskor önerőre vagy lakáshitel-­törlesztésre és önrészre lehet fordítani, legyen szó új vagy meglévő kölcsönről. 

Februárban 16-án ismét hathavi fegyverpénzt kapnak a rendvédelmi dolgozók, azaz a rendőrök, a katonák, a katasztrófavédelmi dolgozók, a pénzügy­őrök, illetve már a határvadászok és a tisztjelöltek is, amennyiben megvan legalább háromévnyi folyamatos szolgálati idejük, és a kifizetés idején nincsenek felmentési vagy felmondási idő alatt. A kormányzat az esküjükben vállalt kockázatvállalásra, többletkötelezettségekre hivatkozva adja az egyszeri szolgálati juttatást. A kifizetés 80 ezer embert érint, 450 milliárd forintot oszt szét a kormány, átlagosan 5,6 millió forint jár egy rendvédelmi dolgozónak. 

Stabil bevétel, csökkenő bizonytalanság 

A minimálbér összege az egyéni vállalkozók és az őstermelők kedvezményes adózása szempontjából is fontos. A munkáltatóknak pedig lehetőségük van meghatározott szabályok mellett a minimálbéres alkalmazottak után a tavalyi bérük szerint megállapított szociális hozzá­járulási adó megfizetésére, vagyis a munkáltatók járulékkötelezettsége nem minden esetben nőtt arányosan a kötelező legkisebb munkabér összegével. Nemcsak az ellátások és kedvezmények szempontjából fontos a minimálbér mértéke, de az a banki hitelekhez igazolható legkisebb kereset összegét is megadja. Ez nem jelent szigorúbb feltételeket hitelfelvételkor, mivel a felvehető kölcsön arányosan emelkedik. 

A béremelések hatására az államkasszába több pénz folyik be az adókból és a járulékokból, másrészt az áfából a magasabb fogyasztásnak köszönhetően. Ráadásul ma már az infláció sem csökkenti jelentős mértékben a jövedelememelkedést. 

A Fidesz–KDNP-kormányok a bevezetett jóléti intézkedéseket meg is tartották. A családok a most érkező jövedelemtöbblettel is valószínűleg hosszú távon számolhatnak, ami hozzájárul a kiszámíthatósághoz és a stabilitáshoz. 

„A rendszeres, szabályozott kedvezmények növelik a háztartások jövedelmi biztonságát – összegzi Sebestyén Géza a kormányzati intézkedések hatását. – A bizonytalanság csökkenése tipikusan mérsékli az óvatossági megtakarítás kényszerét, és lehetőséget ad életciklus-alapú tervezésre. A bérminimumok emelése társadalompolitikai oldalról a dolgozói szegénység mérséklésén keresztül javíthatja a humántőke-beruházások esélyét. A gazdaságszerkezet oldaláról pedig nyomást gyakorol a vállalatokra a termelékenység növelésére. A fegyverpénzhez hasonló, nagy összegű egyszeri kifizetések hosszú távú hatása akkor kedvezőbb, ha a háztartások egy része mérleg­javításra használja, például adósságcsökkentésre, tartalékképzésre. Makroszinten ez mérsékli a sérülékenységet kamat- vagy jövedelemsokk esetén, és stabilabb fogyasztási pályát ad.”

Nyitókép: A kétgyermekes édesanyák szja-mentessége a minimálbért keresőknek is közel 50 ezer forinttal több bevételt jelent
Fotó: MTI/Kallos Bea