Hét kérdés az Alaptörvény 16. módosításáról, és a jogállam ígéretéről

„Hét kérdés az Alaptörvény 16. módosításáról, és a jogállam ígéretéről.

Az előző poszt ismét több mint százezer látogatást, és sok sajtó hivatkozást generált, ami arra utal, hogy vannak, akiket érdekelnek a jogi érvek. Amennyiben szeretné, hogy folytatódjanak ezek a posztok kérem jelezze egy like-al, és kövesse ezt az oldalt, ahol közéleti megszólalásaimat tudom megosztani.

A Tisza Párt két képviselője benyújtotta az Alaptörvény 16. módosítására irányuló javaslatát. A T/51-es számú indítvány három kérdést kíván rendezni: a miniszterelnöki megbízatás idejének korlátozását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását, és a felsőoktatási intézményeket fenntartó közérdekű alapítványok vagyonának állami tulajdonba vételét.

A javaslattal kapcsolatban a parlamenti vita megkezdése előtt csak 7 kérdésem van:

1. Az előző ciklusban sokan ¬ köztük jogvédő civil szervezetek is ¬ joggal kritizálták azt a gyakorlatot, hogy fontos törvényjavaslatokat nem a kormány, hanem egyéni képviselők nyújtottak be, ezzel megkerülve a jogalkotási törvényben előírt egyeztetési kötelezettséget. Az Országgyűlés az előző ciklusban az Alkotmánybíróság hallgatása mellett folyamatosan kijátszotta a saját maga által alkotott jogalkotási szabályokat. Az új többség – helyesen ¬ átlátható, demokratikus, jogállami törvényalkotást ígért. Hogyan egyeztethetők össze ezen ígéretekkel a Fidesz által folytatott rossz gyakorlat fenntartása?

2. Az előterjesztés általános indokolásában a képviselők kijelentik: »A jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök e közjogi funkciót csak meghatározott ideig tölthesse be. A demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott.« Ez a megállapítás azt jelenti, hogy Európa egyetlen országában sincsen jelenleg jogállam és demokrácia? Mert ha a tényeket nézzük, azt látjuk, hogy a parlamenteknek felelős, és a népképviselet által bármikor leváltható miniszterelnökök mandátumának időbeli korlátozására nem nagyon látunk példát. Ez az oka annak, hogy Margaret Thatcher 11, Helmut Kohl 16, Angela Merkel 16, Jean-Claude Junker majdnem 19, Mark Rutte közel 14, Felipe González 13, Wilfred Martens több mint 12, Bruno Kreisky 13 évig lehetett miniszterelnök/kancellár.  Tehát Nagy Brittania, Németország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Belgium, és Ausztria se nem jogállam, se nem demokrácia?

3. Ezzel együtt az alkotmányozó többség birtokában a jövőre nézve meg lehet hozni egy ilyen intézkedést, de mielőtt erről döntenek a képviselők jó lenne tudni, hogy miért menjen Magyarország ebben az ügyben szembe az európai országok gyakorlatával. (A nép által választott és a törvényhozás által el nem mozdítható köztársasági elnököknél általános gyakorlat a mandátum időbeli korlátozása, de annak megvannak az ésszerű indokai.) A jövőre nézve megalkotott 8 éves szabály esetén jogos az a kérdés is, hogy ha a miniszterelnök estében »demokratikus jogállami követelmény« az időbeni korlátozás, akkor a minisztereknél miért nem? (Pintér Sándor ugyanannyi ideig volt belügyminiszter, mint Orbán Viktor miniszterelnök.) Az előterjesztők szerint Orbán Viktort már nem lehet miniszterelnöknek megválasztani, de még 10 évig lehet köztársasági elnök, és gyakorlatilag bármeddig lehet minisztere egy leendő kormánynak. 

4. A helyi hatalomgyakorlásban rendkívül nagy szerepet betöltő főpolgármester, és polgármesterek akár évtizedekig is betölthetik közjogi tisztségüket. Az ő időben korlátlan hivataluk miért nem érinti a jogállamot vagy a demokráciát, ha a miniszterelnöki hatalom érinti?

5. Demokráciában ahhoz, hogy valaki miniszterelnök legyen legalább három dolog kell, a jelölt részéről képesség és akarat, a választók részéről pedig az a szavazatokban kifejeződő akarat, hogy az adott személy legyen a végrehajtó hatalom feje. A jelenlegi parlamenti többség mögött a 2026. április 12-i választáson szavazó választópolgárok 54 %-ának akarata jelenik meg. A mai választók többsége a szabály elfogadásával korlátozza a jövőbeli választói többség akaratát, azzal, hogy nem engedi, hogy az legyen a miniszterelnök, akit a választók többsége szeretne látni ebben a tisztségben. Ez mennyiben nevezhető a »demokrácia alapjának«?

6. Amennyiben az előterjesztők csak a jövőre nézve vezetnék be a változtatást, akkor annak észszerűségé vitatható lenne (ld. előző pontokat), de jogszerűsége nem. Az 1990. május 2-áig visszanyúló hatály azonban a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, ahogyan a javaslat személyre szabottsága is jogállami elveket sért. A javaslatnak ezek a rendelkezései egyetlen egy személyt zárnak ki a miniszterelnökké választás lehetőségéből Orbán Viktort. Jelenleg még nem tudjuk, hogy Orbán Viktor akar-e még miniszterelnök lenni, de ezt döntse el ő. Hogy a választók akarják-e, hogy Orbán Viktor legyen még miniszterelnök ezt döntsék el ők, és ne 142 most megválasztott országgyűlési képviselő. Jelenleg Magyarországon 8 jogi egyetemen és a Közszolgálati Egyetemen tanítanak alkotmányjogot. Valaki tud olyan alkotmányjogi tanszékről, ahol azt tanítják, hogy a személyre szabott visszaható hatályú jogalkotás jogállami alapon helyes és védhető megoldás?

7. A KEKVA-k megszüntetése és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása legitim politikai döntés. Az utóbbi esetében csak annyi alkotmányjogi kérdés merül fel, hogy ha az alaptörvény módosításának indokolása igaz: »Az Alaptörvény módosításának célja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása« akkor miért kell az R) cikk (4) bekezdésének teljes szövegét hatályon kívül helyezni? Miért kell kivenni az Alaptörvényből azt a mondatot, hogy »Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.« Ha az új többség nem akarja Magyarország alkotmányos önazonosságát és keresztény kultúráját védeni, akkor a transzparencia saját maguk által megfogalmazott követelményéből nem az következne, hogy ezt a törvényjavaslat indokolásában kijelentik, és meg is indokolják?”

Nyitókép forrása: MTI/Hegedüs Róbert