Megint nekimentek a magyar zászlóknak a román hatóságok Székelyföldön

2021. április 15. 11:34
Csak a magyar zászlókat kell eltávolítani a székelyudvarhelyi városháza polgármesteri irodájából a Bukaresti Táblabíróság szerdán kimondott jogerős ítélete szerint.

Bukaresti Törvényszék 2020 júniusában első fokon a zászlókat Magyarország szimbólumainak tekintette, ezért elrendelte eltávolításukat. A másodfokon eljáró táblabíróság ezután elutasította Gálfi Árpád polgármester fellebbezését, aki úgy érvelt, hogy „a piros-fehér-zöld zászlókat Székelyudvarhely magyarországi testvértelepüléseitől kapták, és a tisztelet jeléül tűzték ki a lengyelországi, szlovákiai testvértelepülésektől kapott zászlókkal együtt”. A bírósági ítélet szerint azonban csak a magyar jelképeket kell eltávolítani.

A bíróság azt is elrendelte, hogy a polgármester fizessen 4000 lej ügyvédi díjat a felperesnek, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselőjeként politizáló Dan Tanasă vezette szervezetnek, a székelyföldi románok nevében fellépő, valójában a magyar szimbólumok és nyelvhasználat ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesületnek (ADEC).

Dan Tanasa különösen aktív a székely városban

Az ADEC 2019-ben a székely zászlót és a városzászlót is peres úton távolíttatta el a székelyudvarhelyi városháza homlokzatáról, és bepanaszolta a polgármesteri hivatalt, mert az Udvarhely Napok plakátján csak magyarul jelent meg az esemény neve. Utóbbi keresetét mind az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), mind a bíróság elutasította – emlékeztetett az ügy előzményeire a Székelyhon.ro. 

„A bíróság döntése jogerős, fellebbezésre nincs lehetőség. Jogállamban az ilyen döntéseket végre kell hajtani, még akkor is, ha nem értünk vele egyet” – kommentálta a döntést Zörgő Noémi a városháza szóvivője.

Fotó: MTI/Veres Nándor

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az EU-ra nem lehet számítani, sőt, ők mindent megengednek a románoknak, amíg nem mondanak ellent a brüsszeli vízfejnek.
Csak magunkra számíthatunk, lassan kell építkezni, gazdagodni és gyarapodni kell, és megvárni, hogy közben a románok elszegényedjenek és elfogyjanak.

OTT A ROMÁNOK, ITT A LÖLŐK.
SZERENCSÉTLEN NÉP VAGYUNK, MERT HAGYJUK.
(A SZÉKELYEK NE SZÁMÍTSANAK A ZSELÉSHAJÚRA)

A románok krónikus kissebbsegi tudattal élnek.

A legnullább nemzet Európában (a szlovákok miatt erős a mezőny).

Ez provokáció. Azt akarják, hogy vagy nyílt ellenszegülés legyen, amire hivatkozhassanak és amit leverhessenek, vagy törjenek meg az ottani magyarok.
Csak a harmadik út létezik, még ha nagyon nehéz is: a felszínen bólogatni hozzá, belül eltenni a többihez, amire emlékezni kell, ha a sors fordulásával elkezdenének törleszkedni, és azon dolgozni, előbb-utóbb ők kerüljenek előnytelenebb helyzetbe.
Ha az anyaország segítségével kezdenek anyagilag függővé válni, akkor ilyenkor finoman meg lehet rángatni a zsinórokat, hogy ők kérjenek elnézést - de az is még egy csomó idő múlva lehet realitás.
Viszont ha a zsidók képesek voltak kétezer év után (a szerencsés külpolitikai helyzetre támaszkodva és rengeteg munka árán) létrehozni egy önálló zsidó államot, akkor kemény munkával a Kárpát-medence is lehet újra magyar, sokkal kevesebb idő alatt is.

Wass Albert:
Üzenet haza

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa
s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt…
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentom Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.

Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés