Az üzletek, szolgáltatások és főképp az iskolák nyitása és zárása körüli csatározások is bohózatba hajlottak, egész egyszerűen semmi sem volt jó, amit a kormány elrendelt. Miért akkor legyen zárás, miért addig van nyitva, és miért nem mehetnek iskolába a diákok, amikor az online oktatás öl, pusztít, nyomorba dönt? Miért nincsenek beoltva a pedagógusok? Mirét csak most oltják be őket? És oké, az iskolák kinyílnak, de miért úgy?...
A párizsikoalíción a kollektív dackorszak hatalmasodott el,
miközben a szikár tények szerint az iskolák nem váltak gócpontokká, és végül a pedagógusok is oltáshoz jutottak. (Az időfaktor volt egyébként az egyetlen vitaképes érv, ám ez is okafogyottá vált az április tömeges oltások után.)
A vakcinákban azért lehetett bízni. Hogy majd a beszerzésbe belerokkan a rendszer, nem jön elegendő, a kormányra ráég a teljes vakcinabiznisz. Nos, ez sem ekképp történt. A kezdeti csúszások után megérkeztek a szállítmányok, miközben éppen brüsszeli páston csúszott el az összeurópai beszerzés. Még támadási felületet jelentett a misztikus keleti kontingens, megindulhatott a turbó fokozatú hiteltelenítési kampány az orosz és kínai oltóanyaggal szemben. (Amit a magányos ritterként Vágó úr még mindig kiválóan űz.)
Csakhogy ez már halálos játszma volt: az oltás ellen uszítani emberéleteket jelent. Erre semmiféle felmentés nincs,