Koronabiznisz – a gyógyszeripar lehet a járvány győztese

2021. április 8.
Sokakban az a kép alakult ki, hogy a gyógyszeripari óriások csak nyerészkednének a válságon. A képlet ennél egy fokkal bonyolultabb. Mutatjuk, mennyire szedhették meg magukat a vakcinagyártók.

Nagy Márton írása a Mandiner hetilapban.

A vakcinagyártás békeidőben közel sem nevezhető a gyógyszeripar legjövedelmezőbb ágának: a kutatás-fejlesztés rengeteg pénzt emészt fel, s még ha dollármilliárdokat ölnek is bele a cégek, a siker akkor sem biztos. Az is előfordulhat, hogy hiába állítanak elő egy hatásos vakcinát, egyszerűen nem lehet piacra dobni. Ennek oka, hogy időközben úgy lecsökkenhet a fertőzöttek száma, hogy ellehetetlenül a megbízható tesztelés – ahogy ez a 2003-as SARS-járvány során is történt. Ráadásul a profitabilitást még egy sikeresen piacra kerülő vakcina esetében sem garantálja semmi. Sokszor ugyanis épp a legszegényebb régiók képezik a felvevőpiacot, emiatt a gyógyszergyártóknak alacsonyan kell tartaniuk az áraikat, ami azt eredményezi, hogy a hatalmas költségek mellett csak kis profitrátával tudnak dolgozni.

Ennek fényében nem meglepő, hogy viszonylag kevesen utaznak a vakcinabizniszben: ez a szegmens a globális gyógyszeripar mindössze 3 százalékát tette ki 2019-ben, azaz a járvány előtt mindössze egy 33 milliárd dolláros piacról volt szó. Összehasonlításképp, csak a rákos megbetegedések gyógyszeres kezeléséből ugyanebben az évben több mint a négyszerese, 142 milliárd dollár folyt be a gyógyszergyártók számláira.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza ki a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Az, hogy a járvány kitörésekor cégek tömkelege állt neki a vakcinafejlesztésnek, közel sem jelenti azt, hogy a gyógyszeripar hirtelen a globális közjó élharcosává vált volna. Annyi történt csupán, hogy az államok irdatlan mennyiségű közpénzt öntöttek a vakcinafejlesztés támogatásába, amit őrültség lett volna felhasználatlanul hagyniuk a gyártóknak.

Az Airfinity adatelemző cég gyűjtése szerint világszinten 2700 milliárd forintnak megfelelő összeget tesz ki a vakcina­fejlesztésre fordított állami tőke – ez az összes fejlesztési költség 35 százaléka. Ha ehhez még hozzávesszük a nem profitorientált adományokat is – 600 milliárd forintnyi összeg –, akkor azt látjuk, hogy a gyógyszergyártóknak a teljes fejlesztési költség 57 százalékát kellett saját zsebből állniuk.

Az államok irdatlan mennyiségű közpénzt öntöttek a vakcinafejlesztés támogatásába”

Abban természetesen jelentős eltérések mutatkoznak, hogy az egyes cégek mekkora támogatást kaptak. A Moderna vakcináját például szinte teljes egészében állami pénzekből sikerült összehozni, a Pfizer–BioNTech esetében a fejlesztéseket 84 százalékban magántőkéből fizették.

Ha a gyógyszeripar egészére tekintünk, akkor látható, hogy azért tudott ennyi vállalat ilyen gyorsan belekezdeni a fejlesztésekbe, mert az állami támogatások megfelelő védőhálót nyújtottak. Más szóval mivel a legtöbben jórészt nem a saját tőkéjüket tették fel a kutatások sikerességére, lényegében kockázatmentesen vághattak neki a vakcinafejlesztés bizonytalan útjának.

Nyitókép: Shutterstock

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés