Fekete-Győr András bohócot csinál magából – Schiffer András a Mandinernek

2021. március 19. 7:00
A Momentum elnökének az új rendszerváltozásra irányuló tervei alkotmányjogi tudáshiányról árulkodnak, jogállamot nem lehet jogállam ellenében építeni – hangsúlyozta lapunknak az egykori országgyűlési képviselő, akit alapvetően az ellenzéki párt 2022-es forgatókönyvének meghökkentő elemeiről kérdeztük.

Joó István írása

Fekete-Győr András a napokban azzal háborított fel sokakat, hogy – amint a Mandiner kiszúrta – egy videóban kijelentette: a „magyar állam által fenntartott és finanszírozott hírportáloknak az uszító propagandistáit” időlegesen el kell tiltani foglalkozásuktól. Schiffer András erre a Facebook-oldalán reagált: „Aki hatalmi szóval akarja eldönteni, ki a propagandista és ki nem az, s akit annak talál, azt – persze csak egy kis időre – el akarja tiltani a foglalkozásától, na az nem a jogállamot fogja helyreállítani, maximum a népi demokráciát.”

A Momentum-elnök egyébként korábban, az új „rendszerváltozásra irányuló programját” ismertetve jelezte azt is, hogy az ellenzéki összefogás győzelmét – egyszerű többséggel – már most tényként kezeli. Ennek megfelelően szabtak a momentumosok olyan forgatókönyvet, amelynek egyik eleme, hogy az új kormány megalakítására szóló megbízást egyenesen kikényszerítsék a köztársasági elnöknél.

Erről is megkérdeztük Schiffer Andrást, aki a Mandinernek nyilatkozva előrebocsátotta: a 2022-es voksolás eredményére egyelőre egyik oldalon se tehetne fel senki nagy téteket a ruletten. Pusztán az, hogyan és mikor zárul a covidjárvány okozta válság, nagyban befolyásolja a kimenetelt.

Győzteskompenzáció, avagy bárkinek lehet kétharmada?

Ugyanakkor szerinte bárhogy is alakul, az eredmény egyértelmű lesz, Márki-Zay Péterhez hasonlóan úgy véli, bármelyik oldal szerezhet könnyen kétharmadot. Hiszen már az 1990-es választójog is a többségi elvet favorizálta, ám 2014 óta már ott  van a győztes-kompenzáció, és ez fokozottan kedvez a relatív győztesnek.

Ezért úgy véli, téves Fekete-Győr okfejtése, miszerint a kormányalakítás „kikényszerítésére” szükség volna. Az a beígért akció pedig, hogy a győzelem másnapjától állandóan az utcára vonulnának, nyomást gyakorolva az államfőre,

alkotmányjogi tudáshiányról is árulkodik.

A konstruktív bizalmatlanság intézményével ugyanis a mindenkori parlamenti többség könnyedén kiiktathatja a játékból az államfőt: pontosan ezt tették 2009-ben Sólyom Lászlóval.

Nem mond ellene az „alkotmányjogi tudáshiánynak”, hogy a Momentum elnöke jogász végzettségű? Schiffer szerint akkor is képtelenség, hogy a momentumos okfejtés nem számol azzal, hogy a köztársasági elnök mozgástere eleve korlátozott. „Aki tehát ilyesmiket vizionál – mondta –, az nemcsak bohócot csinál magából, hanem igazolja azt is, hogy nincsen tisztában a magyar alkotmányjogi berendezkedéssel, a különböző közjogi szereplők jogköreivel, illetve a választójogi rendszer sajátosságaival.”

Szerinte semmit nem jelent a kérdés szempontjából, hogy a választások idején Áder János utódaként olyan köztársasági elnök lesz hivatalban, akit még a mostani parlament választ meg. Felidézte: amikor Antall József miniszterelnök elhunyt 1993 decemberében, hajdani ellenlábasa, az SZDSZ-es Göncz Árpád az ugyancsak MDF-es Boross Pétert jelölte kormányfőnek.

Ugyanez érvényesült 2004 nyarán is. Az MSZP akkori fősodra a kereszténydemokrata Mádl Ferenctől való félelmében arra kérte a megpuccsolt Medgyessyt, hogy ne mondjon le, ám az ezt mégis megtette. Ebben a helyzetben Mádl tartotta magát az alkotmányos szokásokhoz és azt a – szívéhez bizonyára nem közelálló – személyt jelölte miniszterelnöknek, akiről feltételezhető volt, hogy a kormánytöbbséget biztosítani tudja. Márpedig ez a személy Gyurcsány Ferenc volt.

„Doktor vagyok, de nem orvos”

Szóba hoztuk az ellenzéki holdudvarhoz tartozó jogszociológustól Gyurcsányig szuggerált nézetet is, miszerint „megfelelő népakarat előállítása”, felkelés, forradalmi helyzet előidézése is szóba jöhet a Fekete-Győr által új rendszerváltásnak nevezett helyzet kikényszerítéséhez. Schiffer erre annyit mondott: „A felkeléssel nem akarok foglalkozni, doktor vagyok ugyan, de nem orvos.”

Szívesebben szólt hozzá ahhoz az ellenzék körében egyre nyíltabban vállalt szándékhoz, melynek lényege: kétharmad nélküli alkotmányozás, kétharmaddal megválasztott tisztségviselők felmentése, megkerülése – a jogállamiság helyreállítására hivatkozva. Ennek kapcsán az expolitikus előrebocsátotta, ő a „jogállam helyreállításának programját”, korabeli LMP-s képviselőtársaival és az egykori 4K!-val együtt, az elsők között tette le az asztalra. Szerinte is súlyosan sérült ugyanis a jogállamiság 2010 után.

Jogállamot jogállam ellenében építeni…

Schiffer mégis erős megfogalmazásokkal utasította el azt a gondolkodásmódot, amely a jogállamiságot úgymond felfüggesztené: „Soha egy pillanatra nem gondoltam, hogy a jogállam helyreállításának programját a jogállam ellenében vagy felfüggesztésével lehetne megtenni. Az, hogy zárójelbe tesszük az élő jogot úgymond egy jobb világ érdekében, hamisítatlan posztbolsevik gondolkodásra vall!”

Megerősítette: a jogállamot nem lehet jogállam ellenében építeni. Megjegyezte ugyanakkor, ezt a kifejezést eredetileg a Zétényi-Takács-féle elévülési törvénnyel kapcsolatban Sólyom László vezette Alkotmánybíróság mondta ki az 11/1992-es határozatban. Kitért arra is, annak a hajdani Alkotmánybíróságnak tagja volt Vörös Imre is, és megszavazta a határozatot.

Ismert: Fleck Zoltán egyetemi tanár, Magyar György ügyvéd mellett Vörös Imre egykori alkotmánybíró sem tartaná aggályosnak a kétharmados győzelem és parlamenti támogatottság nélküli alkotmányozást.

Szuronyok és alkotmány

Schiffer felidézte azt is: 1990 után sem azok, akik a legnagyobb frakcióban ültek, sem a korabeli alkotmánybírák nem akarták megszakítani vagy szűkíteni a jogfolytonosságot egy olyan jogrenddel, ami eredetileg „szovjet szuronyokkal” jött létre. „Lehet-e akkor most erkölcsi alapjuk ugyanezeknek a személyeknek az általam is okkal bírált, de mégiscsak a választópolgárok szavazatára visszavezethető NER-rendszer felszámolását a jogfolytonosság megakasztásával követelni?” – vetette fel Schiffer.

„Mivel tudják indokolni, hogy a mégiscsak a választópolgárok akaratára visszavezethető alkotmányos rend inkább felfüggeszthető, mint a szovjet szuronyokon létrejött totalitárius diktatúra által itt hagyott jogrend?” – folytatta, üzenve azoknak is, akik, mint rámutatott, mai hatalmi pozíciójukat, vagyonukat és még létező háttérintézményeiket annak köszönhetik, hogy a jogfolytonosság semmilyen tekintetben nem lett felfüggesztve 1990-ben. Továbbá azoknak, akik velük szövetkeznek választásokra.

Schiffer András meggyőződése, nem kellene a teljes alaptörvényt kidobni a kukába, mert „minden fideszes szóvirág ellenére” sok a hasonlóság a korábbi alkotmány szövegével, ráadásul se királyságot, se prezidenciális rendszert nem mozdít elő. „Ha új politikai lapleosztás lesz és változnak a hatalmi érdekviszonyok, nem tartom ördögtől valónak azt, hogy a Fidesz, vagy egy esetleges bukás utáni erózió folytán annak egy része bizonyos politikai megállapodásokkal kapható legyen egy alkotmányos korrekcióra. Túl azon, hogy ma még – mint azt már említettem – az ellenzéki kétharmad sem elképzelhetetlen” – vélelmezte.

Felcsúti per és plakátszintű kommunikáció

Rákérdeztünk Schiffernél Fekete-Győr András másik, nagy vitát kiváltó elképzeléséről, amelynek lényege, hogy már a jelenlegi ellenzék által megnyert választás másnapján bírósági eljárás indulna kormánypárti döntéshozók és „fideszes oligarchák” ellen. Ez volna a „felcsúti per”. Az LMP hajdani frakcióvezetője ezt az ötletet

az ellenzéki oldal egyik hangulatkeltő szólamának látja,

azzal a megszorítással, hogy szerinte ennek kialakulásában a miniszterelnöknek is súlyos személyes felelőssége van, az Orbán Viktor által is hangoztatott, „nagyobb hatalommal nagyobb felelősség jár” elv miatt. Orbán szerinte a kétharmad birtokában bátorítást kapott arra, hogy kiélje a politikai rendszer végletes polarizálására való hajlamát.

„A Fidesz-kormány plakátszövegek szintjén kommunikál – állította –, ezt a stratégiát a 2015-2017-es migráns- és Soros-plakátokkal járatták csúcsra, ezért nincs mit csodálkozni azon, ha ez megteremtette az ellentétpárját. Életre keltett egy Frankenstein-szörnyet. Mindez az értelmes beszéd lehetőségét megszünteti.”

Közbevetettük: a 2010-es évek közepére esett az elemi nemzetbiztonsági kockázattal járó migránsválság, amelyben hazánkat nemzetközi szinten is, meg itthon is heves bírálatok érték a schengeni határ megvédésére tett kísérletekért, ugyanezért az ellenzék is megveszekedetten bírálta, illetve ekkor robbant ki a Simicska-féle médiabirodalmi háború, az „O1G”-mozgalom, amelyben egykori kormányközeli orgánumok a baloldali-liberális pártok és a Jobbik összerakó-műhelyeivé váltak.

Schiffert ez nem győzte meg, hiszen így folytatta: „A fideszes kormánypolitika olyan mértékben nem ismer gesztusokat, olyan mértékben polarizálta az egész politikai rendszert, hogy azzal nemcsak a közbeszéd durvul el, hanem könnyen előfordulhat az is:

Magyarországon a gyűlöletspirál következtében előbb-utóbb nem kormányváltás, hanem törés következik be,

ami középtávon kataklizmák sorozatát idézheti elő az országban. S ezért az első számú felelős nem az lesz, aki ostobaságokat beszél parlamenten kívül ma ellenzéki oldalon, hanem az a miniszterelnök, aki kisebb megszakítással már tizenegy éve kétharmados többség élén kormányoz.”

Ettől függetlenül a volt politikus úgy véli, a „felcsúti per” ugyancsak a jogállam megengedhetetlen felfüggesztésével kapcsolódna össze. Idevágó költői kérdése: „Akiket a ’88-96 között keletkezett, nem igazán piaci verseny során felhalmozódott vagyonok nem zavartak, sőt, hálózatszerűen maguk is ebből gazdagodtak meg, azok most min van felháborodva?”

Elszámoltatásra ugyanakkor a baloldali ügyvéd szerint is szükség van, ám, mint mondta, erre vonatkozó ígéretét eddig egyik kurzus sem teljesítette, így a Fidesz sem: volt olyan főkolomposa a 2002-2010 közötti közötti kurzusnak, aki elszámoltatás helyett diplomata-útlevelet kapott. Megjegyezte azonban, hogy miután szerinte 2010 óta a vagyonfelhalmozás központosítva folyik, megérti azt az érzetet, hogy nagyobb a korrupció. Másoknak meg az az érzetük – replikáztunk –, hogy komoly pályázati feltételek teljesítésével rendelkező magyar nagyvállalkozók férnek hozzá nagy formátumú pályázatokhoz, korábbi kizárólagos helyzetet élvező multinacionális szereplőkkel konkurálva. Előbbiek értékes beruházásokat végeznek el jó színvonalon, illetve – például az építőipar terén –

eladdig munkanélküli vagy közfoglalkoztatott romák tízezreinek tartós munkát és biztos megélhetést biztosítanak.

Schiffert ez az érvelés nem ingatta meg, szerinte sürgető, hogy az új kormánynak földbirtokmaximumot kellene bevezetnie, illetve „a piaci verseny nélkül, közpénzen meggazdagodott, közjóhoz keveset hozzátevő vállalkozások extraprofitjára” komoly vagyonadót kellene kivetni.

Korrupciós ügyészség vagy nemzeti függetlenség

„Soha nem tudtam azonosulni azzal a gondolkodásmóddal, amely a saját belföldi tehetetlenséget külföldi erőkkel próbálja kipótolni. Külföldi intézmények nem fogják Magyarország problémáit megoldani. Ne is akarják ezt tenni,

Magyarországot Magyarországról kell kormányozni”

– ezt már annak kapcsán szögezte le az egykori parlamenti képviselő, hogy ellenzéki győzelem esetén Fekete-Győrék behívnák az Európai Ügyészséget. Ugyanakkor az európai adófizetőknek joguk van nyomon követni az uniós pénzek törvényes elköltését, azonban ehhez szerinte az Európai Számvevőszék vizsgálati jogkörét kéne a nemzeti számvevőszékekhez hasonló szintre emelni, az uniósforrás-felhasználások tekintetében.

S hogy a momentumosok emellett létrehoznák a párhuzamos, úgynevezett antikorrupciós ügyészséget is? „Hát ez az ötlet egy „lufihámozással egyenértékű propagandaszlogen, arról nem is beszélve, hogy a magyar alkotmányos rendszerben az ügyészség egyben korrupcióellenes ügyészség is” – reagált a volt honatya.

Jelezte ugyanakkor, hogy miután az ügyészség nincs a kormány alá rendelve, ezért a választások után nem elszámoltatható a büntetőpolitika. Kifejezetten az ügyészségi vezetők esetleges törvénysértései, büntetőjogi felelőssége kapcsán Schiffer hiányolja azt a független szervet, amely velük szemben indokolt esetben vizsgálatot tudna lefolytatni. Lapunknak megismételte azt a korábbi parlamenti javaslatát, miszerint a bírói szervezetben olyan vizsgálóbírói kollégiumot kellene létrehozni, ami kifejezetten az ügyészségi vezetők törvényszegései kapcsán járhatna el.

Schiffer nem kívánja hazánknak azt sem, ami Romániában történt.

Rámutatott: a szomszédos országban egy politikai vákuumhelyzetet kihasználva alakították ki a korrupciós ügyészséget, mely intézmény aztán külföldről implementált emberekkel és gyakorlattal avatkozott be a román belpolitikai helyzetbe, sőt, még a magyarellenes üldözés egyik fegyvereként is használták.

Ha nyernének sem újrázhatnának

Végül Schiffer András maga hozta szóba, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem mennyire eredményezne tartós uralkodó elitet. „Bele se menjünk abba, milyen beláthatatlan következményei volnának a jogállam úgymond pillanatnyi megállításának, annak, ha egy esetleges sima többség belenyúlna a kétharmados többséghez kötött ügyekbe. Aggodalomnak elég az is, ha elnézzük a napi önkormányzati híreket. Azokban azt látni, most éppen ebben vagy abban a városban borul az ellenzéki többség. Kis túlzással a budapesti Városházát leszámítva

szinte minden jelentősebb, ellenzéki többségű képviselő-testületben ott a hátbaszúrás, a széthúzás, az árulás.

Ha kormányváltás lesz 2022-ben, arra nagy tétekben tényleg nem fogadnék, hogy 2026-ban újrázna az akkori kormánytöbbség. Ez esetben gondolhatják-e a mai ellenzéki erők, hogy a „jogállam pillanatanyi megállítása” után ’26-ban nem lesz visszavágás? Nem zavarja-e mindkét politikai pólust, hogy a folyamatos visszavágásokba az ország fog belepusztulni?” – zárta a Mandinernek adott nyilatkozatát Schiffer.

fotó: Földházi Árpád

Összesen 248 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Schifi legalább vitaképes. A többi egy rakás szar.

Ugyan ezeket a szavakat mondta már nem egyszer a rókaképű Baranyi Krisztina Ferencváros jelenlegi polgármestere, Bohár Dánielnek, hogy: "propagandistáknak nem nyilatkozom!"

Nyilván az az újságíró szerinte is, aki azt írja amit a libsibolsik olvasni-hallani akarnak. Ebbe nem tartozik bele a kormánypárti sajtó.

Az ellenzék ezzel a "ha majd győztünk, bármi áron rendet teszünk" blöfföléssel a saját győzelmébe vetett hitetlenségét próbálja túlkompenzálni. Továbbá, ezzel is kitér az "összefogás" meglevő belső problémáinak megoldása elől. A hídon akkor kell átmenni, amikor odaértünk: de amikor a hídhoz érnek 2022-ben, akkor kiderül, hogy nincs hídátlépő feladatuk...

Demokráciában néha szót kell értenie egymással a kormánypártoknak és az ellenzéknek.

Ha az ellenzék valóban demokrata lenne kidobná magából Fekete Győrt mint a rohadt almát az egészségesek közül..

2022 valóban mérföldkő lesz. Ha a Fidesz győz, megy tovább a MUNKA és NEM SEGÉLY alapú szemlélet, az aktívak támogatása az inaktívak helyett.

Az iskolában, tanulni, megélhetésre alkalmas szakmát szerezni kell, NEM lehet arra alapozni egy életet, h. érezzük magunkat jól és sok minden jár.

Schiffer interjújából NEM jön le az, h. az ország mennyit épült, gazdagodott, széles társadalmi rétegek élnek jobban.

Csak a "jogállamiság" lebontását, konszenzus keresés hiányát hangsúlyozza. Van itt annyi jogállamiság, h. sok.

Az előzményekről sem esik sok szó, pedig a jelent a 45 év pártállam és az azt követő MSZP-SZDSZ kormányok alapozták meg, a hangot is, ami az ellenzék részéről nagyon rossz emlékű időkhöz való visszatérést jelez.

Szerintem kimondott szirén hang a jelenlegi ellenzék 2026-ban várható bukásával vigasztalni. Ha ezek nyernének a megvezetett, elámított, vallás és külhoni magyarság útáló szavazóik révén, többé nem fognak megbukni, olyan világ lesz itt teremtve, jogállamiasan.

A hang normális, simogatás jobbra, balra, h. mindenki örüljön.

Szép a fehérek közt egy európai, de nekem inkább háborús helyzetben altatódalnak tűnik.

Lejön, h. a Momentum NEM jó úton jár, de az nem, h. normális érték ítéletű ember EZEKRE NEM szavazhat.

Ehelyett jön, h. mindenért Orbán és a NER a felelős. Hol van itt olyan politikai szereplő, akivel konszenzust keresve együtt lehetne működni?

Az ember mindenkit meghallgat, de végső soron az közjó érdekében elért eredmények számítanak, mi volt ennek tekinthető a balosok országlásakor?

Akkor sem, ha abban az ország felszámolódik. Tudod, mi pedig ezért vagyunk rákényszerítve Orbán megválasztására. Azért, mert nektek a mi vérünk beáldozható veszteség. Ezért vagytok hazaárulók.

Fegyőr nyilván nem akar miniszterelnök lenni, nem is ezt a szerepet osztották rá Feri szereposztó díványán. De figyelembe véve, hogy a kamu miniszterelnök-jelölt pártvezetők valószínűleg minisztériumokat kapnak egy esetleges kormányváltás után, a perspektíva, hogy Fegyőrből belügy vagy igazságügy miniszter legyen, vagy Sabau Tímeából népjóléti miniszter ugyanolyan félelmetes kilátás, amit nem szabad engedni. hogy bekövetkezzen.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés