Jórészt csak marketing Karácsony „részvételi költségvetése”

2021. március 8. 10:25
A XVI. kerület teljes költségvetését a lakókra bízza, míg a főpolgármester egymilliárd forintot szán erre a célra, azt is négy év alatt. Kovács Péter polgármester szerint a fővárosnál „több a marketing, mint a valós munkavégzés”.

„Az előttünk lévő költségvetés egy új intézményt vezet be Budapesten. Kerpel-Fronius Gábor felügyeletével létrejön a részvételi költségvetés. Egymilliárd forint felhasználásáról nem a politikusok, hanem maguk a városlakók dönthetnek mostantól”mondta Karácsony Gergely költségvetési vitaindító beszédében egy évvel ezelőtt februárban. Idén januárban pedig közösségi oldalán adta hírül, hogy „lezárult Budapest első részvételi költségvetésének ötletgyűjtő szakasza”, s várhatóan kora tavaszig véleményezik a Városháza és a kerületek munkatársai a beérkezett ötleteket.

Csakhogy a részvételi költségvetés intézménye nem újkeletű a fővárosban, olyannyira nem, hogy a XVI. kerület tizenöt, a XXII. pedig két éve él ezzel a lehetőséggel. 

A XVI. kerület teljes költségvetése részvételi költségvetés

Orvosi rendelők és óvodák felújítása, bölcsőde- és útépítés, csapadékvízkezelés, zöldfelületek és játszóterek rendbetétele – sorolja lapunknak Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere azokat a projekteket, amelyek a részvételi költségvetéssel valósultak meg az elmúlt években. Az intézmény lényege, hogy a kerület lakói döntik el, az önkormányzat mire költse el a közös pénzt. Éppen ezért 2006 óta minden kerületi lakost megkérdeznek arról, szerintük mit fejlesszen az önkormányzat,

a válaszokból pedig körvonalazódik a 32 pontból álló, úgynevezett Fejlődő Kertváros Program.

„Amennyiben a kerületiek engem választanak – ami 2006 óta egyébként így van –, akkor ez a program lesz az önkormányzat gazdasági programjának alapja” – mondja Kovács Péter. Vagyis ez alapján készítik el a költségvetést, vezetik a kerületet, végzik a munkát. A polgármester elmondása szerint vállalásukat nagyjából 95 százalékos hatékonysággal sikerült véghezvinni az elmúlt három ciklusban.

A fekvőrendőrtől az orvosi rendelők felújításáig, az ötletek rendkívül sokszínűek. Az elmúlt tíz évben

a legnagyobb igény azonban az útépítésre vonatkozott,

ami nem csoda, hiszen 2006-ban még a kerületi utak 27 százaléka földút volt. „Minden évben felújítottunk egy iskolaépületet” – mondja, és ezt a tevékenységüket azt követően sem hagyták abba, miután kikerültek az oktatási intézmények az önkormányzati fenntartás alól: 2017 után három iskolaépületre összesen 1,3 milliárd forintot költött az önkormányzat. „Rengeteg ötlettel keresnek meg a lakók, ami ebből megvalósítható, azt be is tesszük a költségvetésbe. Ez alapján szépül a XVI. kerület” – summáza. 

Lényegében tehát a városrész teljes költségvetése részvételi költségvetés, ezen felül pedig további 25 millió forint felhasználásáról is dönthetnek minden évben a lakók, mégpedig két részletben: az egyikről – ötmillió forintról – a 12-19 évesek határoznak. Legutóbb a Corvin Mátyás Gimnázium érettségiző termeinek a légkondicionálását kérték a fiatalok, ez meg is valósult. A maradék 20 millió felhasználásáról pedig a kerület öt településrészének (Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Cinkota, Árpádföld) azon csapata dönt, aki győztesként kerül ki a kerület ünnepén, az úgynevezett Kertvárosi Vigasságok vetélkedőjén. Így valósult meg a Szilas-patak melletti kerékpárút, amit az önkormányzat épített megvilágítása napelemmel, legutóbb pedig a Helytörténet és Emlékezet Központ tetőterének felújítása.

„Ha úgy gondolja a főpolgármester, hogy ők alkalmazzák először a részvételi költségvetést, akkor legyen, nekem mindegy, csak csinálják” – szögezi le Kovács. „Ugyanakkor felbosszantott Karácsony Gergely marketingkommunikációja. Beharangozták, hogy a főváros költségvetése részvételi költségvetés, miközben

csupán a fővárosi főösszeg töredékéről, egymilliárd forintról dönthetnek a fővárosiak”

– emeli ki lapunknak, hozzátéve, ráadásul ezt az összeget négy év alatt akarja elkölteni a főváros, ami azt jelenti, hogy évente csupán 250 millióról van szó. Ez pedig már mindössze egy ezreléke a főváros költségvetésének.

Tehát a jóval nagyobb összegből gazdálkodó főváros arányaiban sokkal kevesebb pénzt szán a lakosok ötleteire, mint Budapest egyetlen városrésze, a XVI. kerület.

„Több a marketing, mint a valós munkavégzés. Ez az, ami bántja az igazságérzetem” – hangsúlyozza a polgármester. 

A XXII. kerület is él a részvételi költségvetéssel

„Alapvetően örömtelinek találom, hogy a főváros is belevágott a részvételi költségvetésbe, ez a demokráciaprojekt a jövő útja” – mondja a Mandinernek Szepesfalvy Anna, a XXII. kerület alpolgármestere, a projekt gazdája. Szerinte az emberek eltávolodtak a politikától, ám ha részt tudnak venni a döntéshozatalban, akkor érezhetően nő a közbizalom a közélet iránt. Bátortalannak érzi ugyanakkor, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetése töredékét szánta erre a célra, míg ők kis kerületként költségvetésük 2,5 százalékát belerakták (azaz huszonötször akkora arányban dönthetnek a lakosok róla, mint a főváros esetében). 

A fővárosi projektet a sajátjukkal összehasonlítva azt mondja, ők nem szabtak külön témákat, sőt kifejezetten el is utasították ezt, mondván, hogy

minél kevésbé szorítják határok közé a kerületiek ötleteit, annál jobban tud majd érvényesülni a részvételiség elve.

A fővárosi önkormányzat három témában várja egyébként a fővárosiak ötleteit: egyrészt egész Budapestet érintő javaslatokat, másrészt a fővárosi zöldterületek fejlesztését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő ötletek, harmadrészt a társadalmi szolidaritást elősegítő vagy közösségfejlesztő javaslatokat várnak. A XXII. kerületben három alapvetésnek kell megfelelni az ötletadásnál, az egyik, hogy be kell férni százmillió forintba, a másik, hogy a kerület területén legyen, és hogy nem ütközhet sem törvénybe, sem már folyamatban lévő fejlesztésbe.

A XXII. kerület polgármesteri hivatala az összes, imént említett alapvetéseknek megfelelő ötletet ki fogja tenni szavazásra, míg a fővárosi projektnél nem átlátható, hogy mi alapján fogják mondani, hogy végül melyik ötlet megy ki a beérkezettekből.

A másik, ami nehezíti a projektbeadást Szepesfalvy Anna szerint, hogy a Fővárosi Önkormányzat kifejezetten elvárja, hogy az ötletbeadók költségbecslést végezzenek. A XXII. kerület ezt átvállalja, hiszen akinek nem ez a szakmája, nagyon nehezen tudja megbecsülni, hogy mennyibe kerül az adott projekt. Egyébként a kerületben lezárult az ötletbeadás időszaka, március közepén a kerületi lakosok szavaznak az ötletekről. 

A XXII. kerület első részvételi költségvetési éve 2019-ben zárult: összesen 222-en küldtek be javaslatokat, amire 10 400 szavazat érkezett, amely a kerületi lakosság közel húsz százalékának felel meg. Ám a kerület döntéshozói már ezt megelőzően is bevonták a lakókat a döntéshozatalba, 2016-tól dönthettek az ott élők arról, hogy milyen fejlesztést szeretnének. Így újult meg többek között a Szent István tér játszótere. Egyébként február végéig várták az idei ötletek beérkezését, amikről március közepéig fognak szavazni a kerületiek.

Nyitókép: Földházi Árpád

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Karácsony egész élete csak marketing.

Erről azért hallgat: a Pesti úti idősotthonban lopják a vakcinát! A tűzhöz közel álló dolgozók rokonainak adják be!
A sima dolgozók meg háborognak!

Önkéntes karanténba vonult. Addig sem kell dolgozni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés