A MOB elnöke óva int a Tiszától: „A magyar sportnak jó úgy, ahogy jelenleg van”
Gyulay Zsolt szerint a sportban dolgozókat nagy meglepetés érné, ha tavasszal kormányváltás történne.

A Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) megtartott All for Sports – Sports for All elnevezésű konferencián mások mellett Schmidt Ádám és Madaras Norbert is beszédet mondott.

A sport világszerte az egyik legerősebb közös nyelv, amely képes embereket, közösségeket és nemzeteket összekapcsolni. A verseny, a fair play és a közös élmények olyan értékeket közvetítenek, amelyek túlmutatnak a pályán: erősítik az együttműködést, a kölcsönös tiszteletet és a nemzetek közötti párbeszédet. A sport így nem csupán fizikai aktivitás vagy szórakozás, hanem a társadalmi kohézió és a nemzetközi kapcsolatok fontos eszköze is. A Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) rendezett All for Sports – Sports for All elnevezésű konferencián a hazai és nemzetközi előadók átfogó képet adtak a kortárs sport társadalmi, kulturális és stratégiai jelentőségéről.
Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, az MCC Nevelés és Közösségfejlesztés igazgatója a megnyitóbeszédében kifejtette, a sportban az a csodálatos, hogy mindenkié.

„A sport a nemzeti mítoszok születésének színtere. Generációkon átívelő katarzist élhetnek meg az emberek. A sportesemények képesek egy irányba mozdítani a világot vagy megállítani azt. A sport az utolsó élő közösségi élmény, nem lehet mesterségesen létrehozni” – jelentette ki. Hangsúlyozta, a sportra költött minden forint megtérül, sőt megsokszorozódik. „A sport nemcsak az egyéni sikerek, hanem a közösség fennmaradásának alapja” – tette hozzá.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a sportról mint nemzetstratégiai ágazatról beszélt. Elmondta, a sportnak a virtuális térrel szemben kell alternatívát nyújtania.
A mi feladatunk, hogy a sporton keresztül olyan életképes fiatalokat neveljünk, akik akkor is helyt tudnak állni az életben, ha más pályára sodorja őket az élet. Feladatunk még példaképeket adni a magyar társadalomnak, akik mögött valós teljesítmény van. Továbbá a minél szélesebb utánpótlásra támaszkodva meg kell adnunk minden feltételt azoknak, akik bajnokká válhatnak
– szögezte le.
Az államtitkár a hazai rendezésű világeseményekről elmondta, országimázst építenek, s ezeken a versenyeken a magyar rajongók olyan sportolóknak szurkolhatnak testközelből, akiket más esetben csak a televízióban láthatnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyulay Zsolt szerint a sportban dolgozókat nagy meglepetés érné, ha tavasszal kormányváltás történne.

A kétszeres olimpiai bajnok Madaras Norbert, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke visszaemlékezett rá, hogy amikor játékosként részt vett a 2008-as pekingi olimpián, akkor itthon még nem volt annyira fontos ágazat a sport. „2010 után valami megváltozott, amit most már sokan természetesnek tekintünk, pedig nem az. A vízilabda-szövetség taorendszeréből 2.4 milliárd forintot költöttünk létesítmények megóvására, amelyet nem csak sportolók használnak. A taotámogatás nélkül 80-100 ezer forint lenne a gyerekek tagdíja, most 4 és 25 ezer forint között mozog. Másfajta finanszírozási rendszerrel sokkal nagyobb bajban lenne a sportág, s ezeket a költségeket a szülőknek és a családoknak kellene megtérítenie” – emelte ki.
Gór-Nagy Miklós ezen a pontot megjegyezte,
a magyarokat sok más területen támadó Európai Unió teljes mellszélességgel a taorendszer folytatása mellett áll.
Madaras a saját sportága kapcsán elmondta, a vízilabdát a magyar népnek találták ki, mert a magyar ember fifikás és csibész.
A vízilabda hetven százaléka a víz alatt zajlik, át tudod verni az ellenfelet, a játékvezetőket, de talán még a saját csapattársaidat is. Ez nekünk való, nekünk találták ki.
A bázist ugyanakkor szélesíteni kell, mert sok az olyan fiú- és lánygyermek, akik idő előtt befejezik a sportágat. Ehhez kellenek a sikerek és a hazai események.”
Ezt is ajánljuk a témában
Thomas Bach a magyar államalapítás napján vehette át a TF díszdoktori címét.

Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja kijelentette, Budapest évek óta a top 3 város közé tartozik a világversenyek rendezése terén, és olyan helyszínné vált, ahová a nemzetközi szövetségek vezetői is szívesen jönnek. Idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki azt szokta mondani, hogy a magyar főváros sportáganként „külön-külön már megrendezte az olimpiát, már csak egyben kellene”.
„Nem tud semmi más úgy összehozni minket nemzeti alapon, mint a sport. Ilyenkor csak az számít, hogy mindannyian magyarok vagyunk. Szükségünk van ezekre a pillanatokra, amikor mindennemű különbözőségünk mellett az egységet éljük meg” – tette hozzá.
Fürjes megjegyezte, egy budapesti olimpiai rendezés esetén újabb stadiont már nem kellene építeni Magyarországon, mert a létesítmények 95 százaléka rendelkezésre áll, de egy kerékpárcsarnokra és egy teniszközpontra még szükség lenne.

A rendezvény második kerekasztal-beszélgetésén részt vett Marius Vizer, a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) elnöke is. Szóba került, hogy az IJF az olimpiai sportágak közül elsőként már 2025 novemberében visszaállította az orosz versenyzők jogait. A szövetség akkori indoklása szerint a sportnak semlegesnek, függetlennek és politikai befolyástól mentesnek kell maradnia.
Ezzel kapcsolatban Vizer most elmondta,
a döntésükkel életeket mentettek meg, hiszen így az orosz dzsúdósok nem kerültek a frontra, és nem lettek sem gyilkosai, sem áldozatai az ukránok elleni háborúnak.
Kijelentését a hallgatóság tagjai sűrű bólogatással és nagy tapssal fogadták.
Nyitókép: MTI / Bruzák Noémi
***
Ezt is ajánljuk a témában
Panyi Szabolcs nem tudja megkerülni azt a kérdést, hogy miért dolgozik törvénytelen módszerekkel. Közben néma csendben lapít Magyar Péter a gigantikus tiszás ügynökbotrány után.

