Így tiltakoznak az ellen, hogy az Unió lesöpörte az asztalról a Minority Safe Pack nevű polgári kezdeményezést, amely az őshonos kisebbségek jogait volt hivatott erősíteni.
A felvidéki magyarság körében is nagy felzúdulást váltott ki a múlt heti hír, miszerint az Európai Bizottság nem kezdeményez jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni hivatott Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.
Zászlókat le!
A hírt követően szinte azonnal aláírásgyűjtésbe kezdett az ottani magyar értelmiség. A Hrubík Béla, Méry János és Papp Sándor által jegyzett nyílt levélhez tartozó nyilatkozatot jelen állás szerint közel ötszázan írták alá. A kezdeményezők elsősorban a felvidéki magyar települések polgármestereit, önkormányzatait szólították meg, arra kérve őket, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján vonják be az önkormányzati épületekre kihelyezett uniós zászlókat.
„Nekünk, magyaroknak, nemzeti jelképeink különösen fontosak, az elszakított területeken élőkre ez hatványozottan igaz. Jelzést küldünk az uniónak azzal, hogy egy napra bevonjuk a zászlókat” – jelentette ki Hrubík, aki elmondta,
„Száz éve megaláztak bennünket Nyugaton és most újra! Ha erre nem adunk egy közös választ, megérdemeljük a sorsunkat. Mi, a kezdeményezők, viszont reméljük, hogy van még bennünk annyi kurázsi, hogy képesek vagyunk hallatni a hangunkat” – olvasható a nyílt levélben.
„Ha mi nem állunk ki magunkért, úgy egyéni, mint közösségi szinten, más nem fog! Itt kell elkezdeni!” – reagált a Magyar Nemzet megkeresésére Méry János, a somorjai önkormányzat képviselője, aki kiemelte, ez az egyik első, a döntés miatt született közösségi tiltakozás. Arról, miért pont a zászlóbevonást választották, elmondta, Felvidéken különös jelentősége van az ilyesminek, hiszen hosszú évek óta törvény tiltja a magyar zászló lobogtatását a dunaszerdahelyi labdarúgóklub, a DAC meccsein, amely szinte példátlan rendelkezés az unió területén.
A kezdeményezéshez több tucat polgármester csatlakozott, bár vannak falvak, ahol a súlyos járványhelyzetre való tekintettel a zászlóbevonásra csak virtuálisan került sor. Az egyik ilyen település a mintegy kétezer lelkes Csallóközcsütörtök, melynek polgármestere, Őry Péter maga is aktívan részt vett a Minority SafePack-es aláírásgyűjtésben. Azt mondja, nem lepődött meg az Európai Bizottság döntésén, hiszen kisebbségi jogalkotási kérdésekben nagyon nehéz államközi egyezségekre jutni.
„Ugyanakkor az európai nemzeti kisebbségek ötvenmilliós közössége megérdemelte volna, hogy az ügyeivel foglalkozzanak” – hangsúlyozta, kiemelve azt a Magyarországon talán kevésbé ismert tényt, hogy
A Magyar Nemzet cikkéből kiderül: a felvidéki értelmiségiek a következő hetekben tiltakozásukkal Věra Jourovát, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosát is megkeresik. A Schindler listája című filmben van egy nagyon szép mondat. Ha egy embert megmentesz, mindet megmented. Így vagyunk mi is ezzel a kezdeményezéssel: ha egy zászló lekerült, tulajdonképpen mind lekerült – mondta az egyik kezdeményező, Hrubík Béla.
Az eddigi mérleg
A kezdeményezés nem maradt visszhang nélkül a Felvidéken.
Már a levél megjelenése előtt mintegy harminc településvezető csatlakozott, ráadásul a Magyar Közösség Pártja országos elnökségének összes polgármestere támogatta az akciót. Hrubík elmondta, folyamatosan kapja a zászlóbevonásról készült felvételeket az önkormányzatoktól. A teljesség igénye nélkül Somorján, Bősön, Martoson, Ipolyságon, Ipolybalogon, Muzslán, Kisgéresen vagy Kaposkelecsényben is levették az uniós zászlót, sőt, anyaországi települések, például a Nógrád megyei Kozárd önkormányzata is hasonlóképpen járt el. Hrubík szerint egy ilyen összefogásra a későbbiekben is lehet építeni, függetlenül attól, mennyire jut el a hír Brüsszelbe.
Nyitókép:Méry János Facebook-oldala/Felvidék.ma
Mi mozgatja az Afrikából Európába tartó illegális bevándorlók tömegét, és hogy lehetne megálljt parancsolni nekik? Tibor Nagy válaszolt a Mandiner kérdéseire.
Szijjártó bejelentése borzolhatja majd a kedélyeket Brüsszelben.
Több mint 100 milliárd euróba, és akár 80 évbe is telhet a Gázai övezet teljes újjáépítése.
Egy új felmérés szerint a legrosszabb esetben mindössze az ukrán menekültek mindössze 3 százaléka térne haza a háború után.
Fellélegezhet Zelenszkij.
Mindent bevet a cél érdekében.
A német belügyminisztérium adatai szerint a növekedés közvetlenül azután indult meg, miután Ukrajna augusztus 28-án feloldotta a 18-22 év közötti férfiak kiutazási tilalmát.
Az uniós források elszámolása hamarosan felgyorsulhat, de ha a projektek nem zárulnak le időben, százmilliárdok veszhetnek el .
