Piskorski kiemelte: egyes magyarországi médiumok az ő nevét is összefüggésbe hozták a Közép-afrikai Köztársasággal, ám ő nem tagja olyan, nem kormányzati szervezeteknek (NGO), amelyek a választást szervezték. Állította: sosem járt a közép-afrikai államban, a választásokról szólva pedig kiemelte, hogy az ENSZ és az Afrikai Unió elismerte azok végeredményét. Piskorski azt is közölte a Magyar Nemzettel, hogy őt sosem vádolták meg kémkedéssel. A lap azonban úgy tudja, hogy ennek gyanújával került őrizetbe. Piskorski emlékeztetett arra is, hogy az ENSZ emberi jogi munkacsoportja is foglalkozott az ügyével, amely szerinte megállapította, hogy elnyomták a véleménye hangoztatása miatt. A Magyar Nemzet által fellelt dokumentum szerint a munkacsoport arra szólította fel a lengyel kormányt az ügyben, hogy engedjék szabadon a politikust.
Piskorski és Kovács Béla
A lap közölte: Mateusz Piskorski korábban Kovács Béla ügyében került a sajtó fókuszába. A két politikus jó viszonyt ápolt egymással, és mindkettejüket kémkedésért tartóztatták le, a később KGBéla néven elhíresült Kovács ellen azonban vádat is emeltek. Gyöngyösi Márton pedig korábban valóban részt vett a krími népszavazáson megfigyelőként, amelyről a Jobbik pártlapja szerint azt mondta, hogy „a Jobbik a népek önrendelkezésének diadalaként értékeli a krími szavazást”, valamint kiemelte: a referendum legitim és eredményes volt. A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaság 2014-es vezetőválasztásán Gyöngyösi szintén választási megfigyelőként volt jelen, a politikust emiatt kitiltották Ukrajnából. Az eset idején a politikus az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke volt – írta meg a Magyar Nemzet.
(Magyar Nemzet)
A fotón: Gyöngyösi Márton, MTI/Kovács Tamás