Kaleidoszkóp az újkori történelemről – Hahner Péter új kötetéről

2020. december 27. 14:02
Vallási fanatizmus és ideológiai terror, proletárok és uralkodók, birodalmak és felfordulások – valóban történelmi kaleidoszkópként működik a Rubicon Intézet első, Hahner Péter írásaiból válogató kötete. Recenziónk!

Igényes, informatív, izgalmas – ha néhány jelzővel kellene minősíteni Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatójának új kötetét, valószínűleg ezekkel a szavakkal tenné az olvasó. A Történelmi kaleidoszkóp magyar szemmel masszív, több mint félezer oldalas kötet, mégsem nélkülöz egyfajta könnyedséget: a témák sokszínűsége mellett a gazdag, olykor egész oldalas illusztráció és a színes tördelés is szemet gyönyörködtető módon vezeti végig az olvasót a feldolgozott korszakokon és témákon.

Franciaország és Angolhon

A kötet nevéhez hűen sokféle témát és megközelítési irányt vet fel, bár végig

érezhetően domináns marad Hahner bevallott francia-amerikai orientációja,

amely nem meglepő annak ismeretében, hogy másfél évtizedig vezette a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékét, s több tucatnyi, nevéhez fűződő kötet és megszámlálhatatlan cikke is e témákban íródott. Hahner lényegében annak megszületésétől fogva publikált a Rubicon történelmi magazinban a főszerkesztő, Rácz Árpád felkérésére, olyan, ugyancsak ismert pályatársai mellett, mint Ormos Mária vagy Romsics Ignác.

A Történelmi kaleidoszkóp ezeknek az írásoknak a válogatott, szerkesztett, színes fényképekkel, korabeli festményekkel, plakátokkal, metszetekkel és karikatúrákkal felöltöztetett kiadása, Hahner harmincéves Rubicon-életművének egyfajta esszenciája. Ötvenöt írás hat csokorba gyűjtve – ezek mintegy fele a forradalom előtti, a forradalom és Napóleon alatti, valamint azutáni Franciaországgal foglalkozik, emellé jut tizennégy cikk az európai és nyolc az amerikai történelemnek, valamint egy kimondottan fontos gondolatokat és érdekességeket közvetítő csokor Fogalmak és forradalmak címmel, ahol a szerző kísérletet tesz a feudalizmus és az abszolút monarchia, a forradalom, puccs és a merénylet marxista megközelítésű értelmezésének korrigálására.

Ami ugyancsak érdekessége e fejezetnek és az egész kötetnek, hogy gyakran kerülnek egymás mellé negyedszázadnyi különbséggel megjelent írások, ez azonban mindaddig szinte észrevehetetlen, ameddig az olvasó az egyes cikkek végére biggyesztett hivatkozásokig nem ér, ettől eltekintve ugyanazt a jókora háttértudásra épülő, kidolgozott és precíz, mégis izgalmas írást kapja az 1991-es Hahnertől, mint a 2019-estől.

Vendée-től Verdune-ig

A kötet emellett tankönyvi, tudományos és ismeretterjesztő e szavak jó értelmében: nem tankönyvízű, mégsem hagy fogalmat megmagyarázatlanul; minden állítását alátámasztja, ugyanakkor elég érdekes ahhoz, hogy valóban széles rétegek érdeklődését felkeltse és megtartsa. A humántudományok kizárólag tudós közösségnek szánt írásainak elvárt személytelenségével ellentétben Hahner számára a Rubicon ismeretterjesztő magazinjellege teszi lehetővé, hogy kutatói-történészi témaszenvedélye és személyes értékrendje is helyet kaphasson ezekben az írásokban.

A szerző tehát

bátran nevezi a dolgokat a nevükön, oszlat el tévhiteket, tesz fogalmi pontosításokat,

legyen szó vulgármarxizmusról, kommunista diktatúráról, vagy forradalmi terrorról (ennek fényében a könyv címválasztása fricskaként is értelmezhető, hiszen Gedeon Pál, a Népszava egykori főszerkesztője Történelmi kaleidoszkóp címmel adta ki könyvben 1983-ban riportjait, útibeszámolóit; Gedeon azon kevés kiváltságosok közé tartozott a diktatúra évtizedei alatt, akit a rendszer alkalmasnak tartott arra, hogy külföldi tudósító legyen).

Hahner írásaiban az olvasó ráadásul az átfogó történelmi ismeretek mellett számtalan érdekességgel és anekdotával is találkozhat – nemkülönben utóbbiak megerősítésével vagy cáfolatával, elvégre ez a szerző három, korábbi kötetének anyagát adó specialitása is.

A kötet – amely a Rubicon magazinnal együttműködésben létrejött Rubicon Intézet első kiadványa – megőrzi címében ígért valódi kaleidoszkóp-jellegét: az olvasó tájékozódhat arról, milyen lovakat használtak a lovagok, miért nevezték viccesen Angliát Wales gyarmatának, hogyan indult a kálvinizmus hódító útjára és torkollt mindez a „nulladik világháborúba”, a harmincéves háborúba; vagy hogy milyen volt a Napkirály, XIV. Lajos udvarában egy átlagos hétköznap „domesztikált” nemesként.

Olvashat arról is, hogy mi késztette Vendée népét arra, hogy fegyvert ragadjon az őt elvileg felszabadító forradalom ellen, amely aztán százezrekben mérhető áldozat árán tiporta el a királypárti parasztlázadást; hogyan radikalizálódott Bonaparte Napóleon a hatalomgyakorlásban; hogyan alakult véres, tömeges túszdrámává a párizsi kommün egy véletlenül lelőtt orvos és olyan ágyúk miatt, amelyekhez megfelelő muníció sem volt; hogyan érkezett meg a prostitúció nyugat-európai innovációként az őslakos amerikaiakhoz; ki volt a Dreyfus-ügyben felbukkanó titokzatos Esterhazy; milyen sokrétű szerepet játszottak a nők a második világégés során; hogyan sújtotta a katolikus egyházat az 1968-as diáklázadás; emellett

érdekes és meghatározó személyiségek életrajza is helyet kapott a kötetben

Savoyai Jenőtől Casanován át Mata Hariig és Jacqueline Kennedyig.

A szerző a Történelmi kaleidoszkóp magyar szemmel előszavában Márai Sándort idézi: „a legnagyobb eszmének és a legbölcsebb gondolatnak sincsen joga arra, hogy unalmas legyen” – elmondhatjuk, hogy ilyesfajta jogbitorlásról e könyv tekintetében szó sincs. Ellenkezőleg.

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

És mindenhol tönkretették az országot, birodalmat.
Alexandria, Perzsia, Róma, Anglia először, Spanyolország, Lengyelország, Oroszország először, stb.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés