Káoszból káoszba: így alakultak a romániai parlamenti választások.

2020. december 9. 17:58

Fábián Ármin
Reaktor
Simán bejutott az országgyűlésbe az RMDSZ, ahogy a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség is.

„A vasárnapi parlamenti választások a rendszerváltást követő időszak legalacsonyabb részvételét, egyben egy szoros eredményt is hozott. Ennek ellenére simán jutott be az országgyűlésbe az RMDSZ, még simábban azonban a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség. De minek is köszönhetőek ezek az eredmények, illetve mit hozhat a következő időszak? Cikkünkben ezeket a kérdéseket elemezzük.

Összegezzünk röviden!

Közel teljes feldolgozottságnál a Szociáldemokrata Párt (PSD) 29.38%-os eredményével megnyerte a választásokat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 25.16%-kal a második, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) közel 15%-ával a harmadik lett. Ezen eredmények nem hoztak drámai változást a felmérésekhez képest, ám azt érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb közvélemény-kutató az elmúlt egy évben kormányzó liberálisok győzelmére számított, a szociáldemokratákat pedig alulértékelte. A PNL kudarca mellett nem túl jó az eredmény az USR-PLUS együttműködés számára sem, mely bár megduplázta százalékait a 4 évvel ezelőtti parlamenti választásokhoz képest, de továbbra is a 15% körüli aránynál ragadt le, így nem tudott olyan áttörést hozni, amelyen keresztül vezetőszerepet tölthet be a következő kormány kialakításában. A jelenlegi állás szerint még két párt jut be a parlamentbe: az egyik a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), mely mondhatni a semmiből gyűjtött 8.69%-ot, a másik pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5.98%-kal. Mindkettőről lesz szó részletesen is a továbbiak során, de először nézzük a részvételt.

33%-os részvétel: senkit nem érdekelnek a választások?

A részvétel a romániai parlamenti választásokon alapvetően nem túlzottan magas. 2008 óta folyamatosan 40 százalék körül mozog, miközben a rendszerváltást követően elérte a közel dupláját is, 1992-ben 76 százalékot, 1996-ban szintén ennyit. A mostani alkalom azonban a korábbiaknál is nagyobb visszaesést hozott, ugyanis konkrétan a szavazásra jogosultak egyharmada (33.30%, országon belül 31.84%) vett részt a választáson. Meglepőnek tekinthető az alacsony részvétel? Összességében nem, a különböző előrejelzések szinte egyöntetűen a valaha volt legalacsonyabb részvételi arányra számítottak, így az esetleges meglepetést legfeljebb az okozhatta, hogy a 35-37 százalékos feltételezéseknél is alacsonyabb volt a választási kedv.

Hogy miért? Ez egy komplex folyamat, de talán közvetlenül a vasárnapi alkalmat követően két ok kerülhet meghatározásra: az egyik maga a koronavírus-járvány, a másik pedig a belefáradás. A járvány önmagában nem eredményezi azt, hogy a választók otthon maradjanak (láttuk az amerikai példát a rekordrészvétellel, igaz ott számos alternatíva is megjelent a személyes szavazás mellett), Románia azonban már hónapok óta folyamatosan küzd a második hullámmal, a szigorítások mértékénél pedig az egész járvány okozta negatív hangulat a még erősebb. A vírus még a nyári hónapokat is erősen meghatározta, az utóbbi hetekben számos város és település lezárásra került, a helyet nagyon lassan javul, a vírussal kapcsolatos kommunikáció pedig sok esetben mondhatni túllőtt a célon, folyamatos feszültséget okozva a mindennapokban. A választók egy része tehát bojkottot hirdetett: »ha nem mehetek ki az otthonomból kitöltött dokumentum nélkül, nem találkozhatok a családtagjaimmal, nem utazhatok, akkor miért is mondják nekem azt folyton, hogy szavazni biztonságos és szükséges?« – vethették fel a kérdést.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés