Csak napokat töltött a budai Várban az utolsó magyar király

2020. december 5. 14:23
Írta: Sal Endre
IV. Károly sosem mondott le a magyar trón visszaszerzéséről, bár rövid uralkodása alatt alig tartózkodott budavári palotájában. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

Még szóba sem került, hogy esetleg ő lehet Ferenc József halála után a magyar király, amikor már kiválóan beszélt magyarul. Mindezt a véletlen hozta így, ugyanis az édesapja, Ottó főherceg 1894-től katonaként Sopronban szolgált, a helyi huszárezred parancsnoka lett. A családja is vele tartott, így a kis Károly is.


A Szentháromság tér a koronázás előtti napon. Jobb oldalt az ideiglenes tribünnel. Fotó: Fortepan/Németh Tamás

 

Itt kezdetben Tormássy János tanította a fiút, később pedig fia, Tormássy Artúr ismertette meg a magyar nyelvvel Károly főherceget. Károly már kiskorától mélyen vallásos és jólelkű volt. Feljegyezték például, hogy gyerekként egy alkalommal megkereste a kastélyuk főkertészét, hogy munkát vállaljon. Mint kiderült, azért tette, mert a pénzből szegénysorsú gyerekeket akart támogatni. Azt is tudni lehet, hogy Károly idővel magyarul is olvasott, és

különösen Petőfi Sándor műveit kedvelte, így kívülről tudta a Nemzeti Dalt is,

ami azért igazán sajátságos, mert a művet a Habsburgok elleni forradalom szülte 1848-ban. Mellette rendszeresen forgatta az ifjúságnak szóló, Zászlónk című magyar nyelvű folyóiratot is.

Magyarországon 1901-ben tartott nagyobb körutazást, trónörökösként a budai Várban is megfordult többször. A legtöbb időt egyhuzamban a koronázása előtt töltött a Budavári Palotában, bár akkor is csupán öt napot. Ferenc József novemberi halála után ugyanis ő lett az uralkodó, 1916. december 30-án a Mátyás-templomban került a fejére a Szent Korona.

 

IV. Károly király koronázása (1916) analitikus változat from Nemzeti Filmintézet Filmarchívum on Vimeo.

 

Az újságok egy nappal korábban részletesen beszámoltak a Várban folyó előkészületekről. Ekkor még serényen dolgoztak az ácsok a tribünökön, a koronázási dombnál pedig kertészek sürgölődtek és gyeptéglával borították be a domb oldalát. A Budavári Palota belső udvarra néző falait babérgirlandokkal díszítették, a Dísz téren pedig három fehér oszlopot állítottak fel, amelyek csúcsain a koronát tartó angyalokat helyezték el. A koronázás főpróbáját is ekkor tartották, így az újságírók is bepillanthattak a Mátyás-templomba, ahol az összes oszlopot piros bársonyba öltöztették.

A koronaékszereket is előkészítették, így

a koronázást megelőző estét a Szent István-teremben töltötte a Szent Korona,

a jogar, az alma, a kard és egy asztalon kiterítve Szent István palástja. Bíborpárnákra helyezték a koronaékszereket, az előcsarnokban pedig testőrök és koronaőrök vigyáztak rájuk. A budai Vár tehát ünnepi köntöst kapott, de mivel a ceremóniára érkezők egy részét hajókon helyezték el, este azokat is kivilágították, így az egész Duna part is fenséges látványt nyújtott.

IV. Károly a frontra utazóban

 

A koronázás után az udvarból azt az információt kapták a lapok, hogy IV. Károly magyar király sok időt tölt majd Magyarországon. Nem egészen így történt. A ceremónia másnapján a királyi pár már el is utazott, legközelebb pedig következő tavasszal, 1917. március 8-án jött a budai Várba IV. Károly a feleségével, Zita királynéval. Ám csak egy napra érkeztek, és este már vissza is mentek Bécsbe.

Ezt követően a királyi pár egy-egy napra látogatott a budai Várba áprilisban és júniusban.1917. augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén

a körmenetben még ott volt, aztán inkább vadászni ment Gödöllőre, ahol négy vaddisznót is lőtt.

Este pedig hazautazott Bécsbe.

Még egy kép a koronázás előkészületeiről. 1916. december 30-án volt a ceremónia. Fotó: Németh Tamás

 

IV. Károly a következő esztendőben sem járt sűrűn Budán. Januárban, februárban, áprilisban és májusban is csak egy-egy napot töltött a Budavári Palotában. IV. Károly 1918. október 23-án kezdte meg az utolsó látogatását Magyarországon királyként, először Gödöllőre ment családjával, aztán a Budavári Palotába, majd október 25-én elutazott.

A többi ismert. IV. Károly november 13-án elfogadta, hogy Magyarország köztársaság legyen, az I. világháború eseményei pedig elsodorták őt. Habár később kétszer is megpróbálta visszaszerezni a trónt, amelyről sosem mondott le, nem járt sikerrel. Végül 1922. április 1-jén, mindössze 35 évesen vitte el a spanyolnátha-járvány az utolsó magyar királyt, aki csak napokat töltött a birodalma ékkövében, a Budavári Palotában. 

Összesen 88 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az utolsó magyar király Szapolyai volt, és ő se volt egy az Árpád-háziakhoz mérhető. Ott került a magyar királyság a lejtőre, amikor elvesztette a függetlenségét.

Eleve a Habsburgok az ellopott koronával zsarolva kerültek hatalomra, és Magyarország alattuk hanyatlani kezdett, barbárokkal teli, vad vidékként kezelték. Semmilyen Habsburg jogcímet nem ismerek el a magyar trón felett (szerencsétlen Albertet kivéve)

Ja, persze, miután a törökök és az osztrákok lerabolták a vidéket. Mátyás alatt még a reneszánsz egyik fellegvára voltunk. Pont erről beszélek, hogy a szuverenitás elvesztése azzal jár, hogy a magállam gyarmatként fog kezelni.

Khm. Mátyás megpróbálta, és meg is tudta állítani a törököket még azzal együtt is, hogy az osztrákok állandóan támadták a hátországot. Utána se az itt uralkodó Jagellók, se a Habsburgok, sem tudták megvédeni a határt a törököktől. Tegyük hozzá, hogy a Habsburg birodalom mennyivel nagyobb és gazdagabb volt, mint Mátyás Magyarországa - csak hát ugye hiányzott a szándék.
A Habsburgok nem a megoldás voltak, hanem a probléma, a saját nemességük számára történő birtokadományokkal, amire a fedezetet a magyar főnemesség elleni koholt perekkel teremtették meg és ezekre a birtokokra az idegen nemzetiségek betelepítésével.
Lehet mondani azt, hogy nézd meg, mennyit fejlődött az ország abban az időszakban, de ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy nézd meg, Kádár alatt mennyit fejlődött az ország. Igen, fejlődött, és sokkal kevesebbet, mint amennyit az osztrákok fejlődtek ugyanebben az időszakban.
Ahogy a Honfoglalástól Mátyás királyig sokkal többet fejlődött az ország, mint ugyanebben az időszakban a Német-Római császárság vagy a Kelet-Római birodalom.

Szeretem azt, amikor valaki nyitott a vitára, és érvel, nem személyeskedik.
Mondjuk te pont nem ilyen vagy.
Egyébként Bizáncot 1453-ban foglalták el, még Hunyadi János idejében.

Ismét tévedsz. Mátyás alatt annyira Bizánccal voltak elfoglalva, hogy mellékesen elfoglalták Boszniát és Szerbiát, a Krímet és Kisázsia maradék részét - és közben elszenvedtek pár vereséget Mátyástól.

Na, szóval tovább személyeskedsz, és most már a véleményem se a sajátom. Ritka egy primitív alak lehetsz, ahogy előttem night watch is megállapította - a történelemkönyvek pont, hogy a Habsburgokat (II. Lipót, Mária Terézia) méltatják, szóval akkor még egy önálló álláspontod sincs. Ilyen alapon abban is biztos lehetsz, hogy sokkal jobb nekünk egy nagyobb birodalomban, ahol okosabb emberek döntenek helyettünk, és vígan szavazol a DK-Momentum képviselte Európai Egyesült Államokra, hiszen milyen jól bejött nekünk a Habsburg birodalom. Egészségedre!

Ugyanúgy tévedsz, mint night watch-nál. Természetesen megnéztem a korábbi hozzászólásaidat, mielőtt először hozzádszóltam volna. Remélem, nem olyan szakmában dolgozol, ahol emberekkel kell foglalkoznod :)
Krím, Szerbia, Bosznia, Kisázsia mikor volt utoljára Bizánc része? 555 körül? Mondjuk amit a törökök elfoglaltak Krímben, az még akkor sem.

"A" törököket állították meg a Habsburgok? Szóval a birodalom hanyatlása nem a korrupciónak, belső hatalmi harcoknak volt köszönhető? Mesélj még, kérlek!

A Habsburgoknak lehettek erényeik, de Magyarország szempontjából kifejezetten károsak voltak, ami lemaradáshoz és végül Trianonhoz vezetett. Lehet, hogy szerinted ez végülis pozitív dolog, erről én már nem tehetek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés