Orbán azt mondja, hogy Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
A letelepedési kötvényt is Brüsszel erőltette?
Kormányfőhöz közeli körökből értesültünk arról, hogy Orbán Viktor gyengének és határozatlannak tartja a Mazsihisz elnökének Bíró-ügyben tanúsított fellépését.
Orbán Viktor a Mazsihiszt, személyesen annak elnökét, Heisler Andrást tartja felelősnek azért, hogy a baloldali pártok egy antiszemita jelöltet támogattak a szerencsi időközi parlamenti választáson – értesült a Mandiner miniszterelnökhöz közel álló forrásokból.
Információink szerint a kormányfőben megütközést keltett, hogy
Heislerék az ügy súlyát relativizálva, határozatlanul nyilvánultak meg az ügyben.
Heisler nem vetette latba tekintélyét
Emlékezetes, a baloldal közös szerencsi jelöltje, Bíró László 2018-ban többször is antiszemita kijelentéseket tett. A környékbeli szállodákat látogató zsidó vendégekre utalva egy hozzászólásban úgy fogalmazott: „a kutyám majd megveszik amikor a tetűcsúzdások elmennek a ház előtt. Dolgoznak barátaim a szállodaiparban, elmondják mi a helyzet”. Egy másik megosztásában már az szerepelt, hogy „kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufeminizált kozmopolita rablás kifizetését”,
Budapestet pedig egyszerűen judapestnek nevezte.
Portálunk még augusztusban, Bíró jelölése után megkérdezte a Mazsihiszt, megfontolnák-e az ellenzéki pártok helyében a jelölt leváltását azok után, hogy kiderült, milyen megnyilvánulásokat tett 2018-ban. Ugyan a konkrét, Bíró leváltására vonatkozó kérdésünkre egyértelmű választ nem kaptunk, de a Mazsihisz jelezte, hogy „minden, bármely etnikai, vallási csoport, szexuális kisebbség elleni uszítást egyaránt elítél teljesen függetlenül attól, melyik politikai csoportosuláshoz tartozik az, aki ilyeneket mond. Ha Bíró László ilyen kijelentéseket tett, akkor természetesen az ő kijelentéseit is. Ahogy a frissen kitüntetett Raffay Ernő történész hosszú, nyílt zsidózását is, amely egy most előkerült felvételen hallható”.
Forrásaink beszámolói szerint a miniszterelnök a Mazsihisz egyszeri reakcióját határozatlannak, gyengének tartja. Sőt, Orbán hiányolja, hogy Heisler nem szólította fel egyértelműen a baloldali pártokat arra, ne támogassanak egy judapestező, tetűzsúzdázó jelöltet. A kormányfő szűk környezete szerint az, hogy a szervezet ilyen „általánosító megfogalmazással igyekezett relativizálni Bíró kijelentéseit, megingathatja a Mazsihisz hitelességét a kérdésben”.
Kormányzati körökben a Mazsihisz finomkodását azért is bírálják, mert augusztusban a baloldali pártok még bőven tudtak volna Bíró helyett más jelöltet találni, hiszen a jelöltállítási határidő csak szeptember 4-én járt le. Vagyis a máskor antiszemitizmus-ügyben igen érzékeny Mazsihisz ekkor még nyomást gyakorolhatott volna a magyar baloldalra, meg tudta volna akadályozni Bíró támogatását, Heisler azonban most nem vetette latba tekintélyét.
Angela Merkelnek panaszkodott volna a magyarországi antiszemitizmus miatt Heisler
Heisler egyébként nem mindig óvatoskodik, amikor felmerül az antiszemitizmus kérdése. A 444 írta meg, hogy a Mazsihisz elnöke még 2015-ben Angela Merkel budapesti látogatásakor kifejezetten alkalmat keresett arra, hogy el tudja panaszolni a német kancellárnak, milyen félelmei vannak a magyarországi zsidóságot érintő ügyekben.
“Még a Soros-kampány, a civil szervezetek vegzálása és a CEU elüldözése előtt voltunk, mi viszont már akkor a saját bőrünkön éreztük, hogy készülődik valami és az a zsidó közösségre negatívan hathat. András ezeket a félelmeit akarta kifejteni a kancellárnak” – emlékezett vissza a 444-nek egy, a Mazsihisz belső ügyeit ismerő forrás.
Heislerék állítólag gondosan eltervezték, hogy a Mazsihisz-elnök a tárgyalószobából a Merkelt az utcán váró autóig tartó alig 3 perces útvonalon, négyszemközt fogja megosztani az általa vezetett zsidó közösség aggodalmait a kancellárral. A próbálkozás azonban meghiúsult, ugyanis az ajtóból kilépve Magyar Levente, a külügyminisztérium akkori helyettes államtitkára már várta a kancellárt, és lekísérte az autóhoz – szól a portál beszámolója.
Egy magyar-német kapcsolatokat egyengető német forrásunk megerősíteni ugyan nem tudta a 444 által leírt történet valódiságát, ugyanakkor jelezte, megcáfolni sem tudja azt. Azt viszont érdekesnek találja, hogy Heisler a Bíró-ügyben eltekintett a politikai nyomásgyakorlás eszközeitől. Szerinte egy Bíróhoz hasonló jelölt indítása Németországban teljesen vállalhatatlan lenne, ahogy ő fogalmaz
„ez a figura még az AfD-hez képest is szélsőséges, elképzelhetetlen lenne, hogy a német baloldal őt támogassa”.