Amikor a gerinc eltörik

„Szomorú hír, hogy Lionel Messi elhatározta távozását az FC Barcelona spanyol futballcsapattól. Attól a klubtól, ahol 13 évesen argentin állampolgárként lehetőséget kapott, és amely csapatnak nem sokat, hanem mindent köszönhet. Biztosították számára a lehetőségeket, bírta a csapattársai támogatását sikerei eléréséhez, miközben mérhetetlen anyagi jóléthez jutott, olyan vagyonhoz, amely talán abszurd egy normális értékarányos világban. Megkapta a szurkolók pénzben kifejezhetetlen rajongását, a felnövekvő generációk csodálatát. Persze az is tagadhatatlan, hogy sok kisgyermek Messi teljesítménye láttán húzott futballcipőt, és ha nem is lett belőlük híres futballista, legalább sportoltak, és nem a számítógép előtt élték le gyermekkorukat.

Majd jött a hír, hogy Lionel Messi »Dzsudzsák Balázs-szindrómában« szenved. Amikor ugyanis a két ismert játékos – persze azért nem azonos színvonalú tehetségek – nevelőklub­jai bajba kerültek, erkölcsileg aggályos döntést hoztak, illetve fontolgatnak. A Debrecen, kiesve az NB I-ből, jogosan várhatta volna el neveltjétől, Dzsudzsák Balázstól, hogy külföldről visszatérve – éppen klubot keresett ez idő tájt – segítse volt csapatát azzal, hogy hálából a számára biztosított sportkar­rierért legalább egy évre ismét a Debrecen játékosa legyen. Nem tette. Ahogy Lionel Messi is a távozás mellett döntött, amely lépése könnyen amortizálhatja az erkölcsi értéket, mely példaképpé tette mások szemében. Hiszen az esetleges távozása oka nem más, mint a csapata utóbbi időben mutatott gyenge szereplése. Egészen pontosan egy 8-2-es vereség a német Bayern Münchentől.”