Hatalmas a baj: súlyos állapotban van a Duna–Tisza közi homokhátság, százezrek kerültek veszélybe
Most kell közbelépni, hogy Magyarországból ne legyen sivatag. A probléma megoldására már kész tervek vannak.
Heroikus küzdelem az elsivatagosodás ellen – tízmilliárdok jutnak a Dél-Homokhátság víztartásának elősegítésére
2026. január 16. 11:54
Az egyik kiemelt cél a terület vízhiányos ökológiai állapotjavítása, helyreállítása.
2026. január 16. 11:54
Megemelte a kormány a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretét: az eredeti Operatív Programban rögzített pénzügyi kerete terhére legfeljebb annak 129,2 százalékéig vállalható kötelezettség – olvasható a Magyar Közlönyben.
A döntéshez csatolt mellékletekben több módosítás is akad, így vízkészlet-gazdálkodásra, vízháztartási szemléletű vízrendezésre 43,09 milliárd helyett már 73,91 milliárdot fordíthatnak, míg a Felső-Duna árvíz- és jéglevezető képességének javítására,
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Két új témát hoz be a Tisza Párt a kampányba – ez végzetes hiba lehet
a Szigetközi hullámtéri vízpótló-rendszer létesítményeinek hosszú időtávra is megfelelő átalakítására, fejlesztésére 40 milliárd forint helyett 10 milliárd forintot szánnak.
A dokumentumból kiderült, hogy plusz tétel az eddigiekhez képest a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, a bácskai területek vízpótlása I. ütemként, melyre 26,4 milliárd forintot írtak be, és 2026. II. negyedévére kalkulálták be az összeget.
„A projekt célja a Duna–Tisza közi Homokhátság déli részének vízhiányos ökológiai állapotjavítása, helyreállítása”. Utóbbi fejlesztés megvalósulásával jelentősen javul majd Császártöltés, Kéleshalom és Jánoshalma térségének vízháztartási viszonyai is – írták.
A projekt megvalósulása esetén a Mátételki-Kígyós-csatorna közvetlenül látná el a mátételki tározót ökológiai vízzel, és a Kígyós-főcsatornán keresztül biztosítottá válna a Bácsalmási tározó vízpótlása, illetve a Kígyós-főcsatorna alsó szakaszának a Natura 2000-es területtel érintett részeinek vízbiztosítása is – húzták alá a közleményben.
Nyáron már kongatták a vészharangot
Mint arról a Mandiner is beszámolt a nyár folyamán, drámai mértékben csökkennek Magyarország felszíni vízkészletei, az utóbbi másfél évtizedben átlagosan 14 százalékkal lett kisebb a vízmennyiség. Ebben több tényező is szerepet játszik, elsősorban a klímaváltozás. Az aszályos múlt év súlyos károkat okozott, a gazdaság teljesítményére is hatással volt.
A legsúlyosabb helyzet a Duna–Tisza közi homokhátság térségében tapasztalható.
Itt az utóbbi évtizedekben a talajvízszint helyenként 3-5 métert süllyedt.
A felszíni állóvizek többsége eltűnt, a vizet szállító medrek sok helyen kiszáradtak. A víz eltűnése látszik a kutakon is, nem feltétlen kell tehát tudományos méréseket végezni. Mintegy 800 ezer ember él ezen a területen; amennyiben elfogy alóluk a víz, akkor előbb leáll a mezőgazdasági tevékenység, majd kiürül a térség. Így a terület érthetően kiemelt figyelmet kap az állam részéről.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pexels
Ezt is ajánljuk a témában
Itt a legfrissebb grafikon: ennyi magyart érintene a Tisza Párt megszorító csomagja
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Nyugaton mondták ki: csak Magyarország mentheti meg az Európai Uniót – a franciák és a lengyelek biztosan lapítani fognak
Orbán Viktornak mindenképp kulcsszerepe lesz az ügyben.
Ukrajna belépett a végső összeomlás fázisába: felszólították a lakosságot, az éhen- és szomjanhalás veszélye fenyegeti őket
Külföld
A fűtési infrastruktúra súlyos sérülései miatt Ukrajna egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül.
Akkora pofont kapott az RTL, hogy a fal adta a másikat: mindent letarolt a TV2
A csatorna januárban is legyőzhetetlen volt.
Feladták a reményt: nem keresik tovább Borbás Marcsi munkatársát
A középkorú férfi Egressy Mátyáshoz hasonlóan a Dunába veszhetett.
„A teremtés kultúrája felé” – Az Ars Naturae ökológiai, társadalmi, kulturális folyóirat 28. számáról
A lapszám ezúttal is olyasfajta „ökologikus szemléletet” közvetít, amely nem modern ideológiákból táplálkozik, hanem a hagyományos tudás- és életformák elválaszthatatlan része.
Most érkezett: Ukrajnának esélye sincs, Magyarország mellett állt ki három uniós tagállam
Egyre több országnak van elege.
Megfagyott a levegő Brüsszelben: Magyarországról érkezett a figyelmeztetés
Belföld
„Felszólítjuk az európaiakat, felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne akadályozzák a béketörekvéseket” – mondta Szijjártó Péter.
Epstein lecsap a síron túlról: szorul a hurok a balos brit kormányfő nyaka körül, a saját pártja végezheti ki
Keir Starmer most már sajnálja, hogy a pedofilbotrányba keveredett Peter Mandelsont nevezte ki washingtoni nagykövetnek.
Összesen 16 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
P.S.
2026. január 16. 19:13
Mindenki belegárgyult a csatornákba. A homokhátsági vízválasztó a Dunánál harminc méterrel magasabban van. A részvízgyűjtőkön nincs vízpótlás, tehát szivattyú, energia és kidobott milliárdok.
Honnan fogyott el a víz? Az alsóbb talaj alatti rétegekből. Mi van ott?
Ősfolyók kavicsterasza, abból szippantották ki, utánpótlás lezáródott.
Ha szél- és napenergiával a Csepel szigeti kavicsból kiemelnék a vizet és az ősfolyók kavicsteraszába vezetnék, megemelve a kavicsbányák vízszintjét, kutatással, monitorozással kiszámolhatók az igények és eredmények a kavicsterasz rétegvízének helyreállításával.
Ezt húszegynéhány éve már kidolgoztuk, (VITUKI Konzult, Kecskeméti Homokhátságkutató és Plósz Bt.) nem mi nyertünk hanem a nyugalmazott államtitkár, csatornáival. Nem történt semmi.
Részletesebben a tanulmány és napjainkig tartó maffiamódszerek: Plósz S. Balatonról a jövőnek, PÜSKI 2025. Benne a Balaton, a Hévízi tó és a Homokhátság "anomáliái". Jó olvasást!
Válasz erre
1
0
Obsitos Technikus
2026. január 16. 15:31
I. "a szántóföldek 30%-át vissza kellene állítani rét, legelő, erdővé."
II. "az esztelen haszontalan erdőtelepítéseket kellene megszűntetni a területen"
Szakértők csatája :-)
Mire Magyarország lakossága lecsökken ötmillióra, addigra ez a terület sivatag lesz. Beáll egy új egyensúly, oszt jónapot. 500 éve meg áthatolhatatlan mocsár volt, épp oly lakhatatlan, mint amilyen 100 év múlva lesz.
Válasz erre
0
2
SzkeptiKUSS
2026. január 16. 14:47
Mindenki tudja mi a megoldás, de annyi érdeket sért, hogy az a párt, amelyik belevágna megbukna.
Igy csak maszatolás mehet. 2 Balatonnyi vizet kellene visszatartani. Vízlépcsők mindkét folyónkra, néhány száz négyzetkilométernyi mocsarasítás stb. Megnézném mekkora lázadás lenne a szúnyogfelhők miatt.
Válasz erre
4
1
2026. január 16. 14:21 • Szerkesztve
Ahogy már korábban is írtam, tanulmány van arról, hogy Magyarországon az elsivatagosodás fő oka a rengeteg szántóföld. A tanulmány szerint a szántóföldek 30%-át vissza kellene állítani rét, legelő, erdővé...
Továbbá a folyószabályozás okozta gyors vízkiáramlással is kelene kezdeni valamit. És valóban, nagyon sok víztározó kellene, meg sok lápos terület, ami a folyószabályozással tűnt el...
Ahol még küzdenek elsivatagosodással, az Ukrajna, ahol Magyarországhoz hasonlóan túlságosan nagy a megművelt terület a természetes, füves, fás, bokros rét-legelőhöz képest.
Ahol nincs természetes növényzet, ott elpárolog a víz, ami jobban elősegíti az elsivatagosodást...
Válasz erre
4
1