Heroikus küzdelem az elsivatagosodás ellen – tízmilliárdok jutnak a Dél-Homokhátság víztartásának elősegítésére

Megemelte a kormány a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretét: az eredeti Operatív Programban rögzített pénzügyi kerete terhére legfeljebb annak 129,2 százalékéig vállalható kötelezettség – olvasható a Magyar Közlönyben.

A döntéshez csatolt mellékletekben több módosítás is akad, így vízkészlet-gazdálkodásra, vízháztartási szemléletű vízrendezésre 43,09 milliárd helyett már 73,91 milliárdot fordíthatnak, míg a Felső-Duna árvíz- és jéglevezető képességének javítására, 

A dokumentumból kiderült, hogy plusz tétel az eddigiekhez képest a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, a bácskai területek vízpótlása I. ütemként, melyre 26,4 milliárd forintot írtak be, és 2026. II. negyedévére kalkulálták be az összeget.

„A projekt célja a Duna–Tisza közi Homokhátság déli részének vízhiányos ökológiai állapotjavítása, helyreállítása”. Utóbbi fejlesztés megvalósulásával jelentősen javul majd Császártöltés, Kéleshalom és Jánoshalma térségének vízháztartási viszonyai is – írták. 

A projekt megvalósulása esetén a Mátételki-Kígyós-csatorna közvetlenül látná el a mátételki tározót ökológiai vízzel, és a Kígyós-főcsatornán keresztül biztosítottá válna a Bácsalmási tározó vízpótlása, illetve a Kígyós-főcsatorna alsó szakaszának a Natura 2000-es területtel érintett részeinek vízbiztosítása is – húzták alá a közleményben.

Nyáron már kongatták a vészharangot

Mint arról a Mandiner is beszámolt a nyár folyamán, drámai mértékben csökkennek Magyarország felszíni vízkészletei, az utóbbi másfél évtizedben átlagosan 14 százalékkal lett kisebb a vízmennyiség. Ebben több tényező is szerepet játszik, elsősorban a klímaváltozás. Az aszályos múlt év súlyos károkat okozott, a gazdaság teljesítményére is hatással volt.

A legsúlyosabb helyzet a Duna–Tisza közi homokhátság térségében tapasztalható.

A felszíni állóvizek többsége eltűnt, a vizet szállító medrek sok helyen kiszáradtak. A víz eltűnése látszik a kutakon is, nem feltétlen kell tehát tudományos méréseket végezni. Mintegy 800 ezer ember él ezen a területen; amennyiben elfogy alóluk a víz, akkor előbb leáll a mezőgazdasági tevékenység, majd kiürül a térség. Így a terület érthetően kiemelt figyelmet kap az állam részéről. 

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pexels