Most kell közbelépni, hogy Magyarországból ne legyen sivatag. A probléma megoldására már kész tervek vannak.
Drámai mértékben csökkennek Magyarország felszíni vízkészletei, az utóbbi másfél évtizedben átlagosan 14 százalékkal lett kisebb a vízmennyiség. Ebben több tényező is szerepet játszik, elsősorban a klímaváltozás. Az aszályos múlt év súlyos károkat okozott, a gazdaság teljesítményére is hatással volt. Szakértők már most figyelmeztettek, hogy a száraz tél és tavasz után az év második felére sem jobbak az előrejelzések, és bizony elképzelhető, hogy a 2022-es helyzettel kell szembenéznünk.
Három évvel ezelőtt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország területének mintegy 85 százalékát érintette az aszály. Ennél csak néhány alkalommal volt súlyosabb a helyzet, például 2003-ban, amikor az ország szinte egészén, 88 ezer négyzetkilométeren pusztított a szárazság. Nem meglepő tehát, hogy a kormány nemzeti üggyé, stratégiai kérdéssé emelte a vízvisszatartást. Ez annyit jelent, hogy nem folyhat ki több víz az országból, mint amennyi bejön. Most kell közbelépni, hogy ne legyen sivatag Magyarországból.
„Mindent el kell követnünk a víz helyben tartásáért, és ahol nincs erre lehetőség, ott pótolni kell a hiányt, ezért indítottuk el a Vizet a tájba! programot. A rövid távú kárenyhítés, az aszálykár-megelőzés céljából a kormány létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, illetve akciótervet készített a 2025-ös aszály következményeinek kezelésére” – fogalmaz V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár a Mandinernek.
A klímaváltozás elsősorban a vízgazdálkodáson keresztül érezteti hatását, így az ország alkalmazkodóképességének fejlesztése is a vízgazdálkodáson, illetve a vele kölcsönhatásban, együttműködésben lévő területeken – például az agráriumon és a településfejlesztésen – keresztül lehetséges. Az Energiaügyi Minisztérium vezetésével létrejött a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amely a korszak- és szemléletváltást segíti az érintett szereplők bevonásával és együttműködésével.
Az utóbbi fél évben számos klímaadaptációs vízgazdálkodási intézkedés lépett életbe. A kormány 242 milliárd forintot nyújt vízvisszatartási célú projektek megvalósítására, illetve évente további 10 milliárd forint áll rendelkezésre a központi költségvetésben. Ebből első ütemben 300 kilométernyi csatorna kapacitásbővítése, 133 műtárgy, 7 szivattyútelep és 7 őrtelep építése, illetve korszerűsítése valósul meg. A nyári aszály elleni védekezéshez 4,7 milliárd forintot nyújtanak.
„Ezeken túl 54 holtág feltöltésének köszönhetően tovább növelhetjük vízkészleteinket, vízvisszatartási képességünket. Idén az országban a szokásosnál két hónappal korábban kezdődött meg az öntözőcsatornák nyári üzemi vízszintre emelése, és felgyorsult az állami vízrendszerek feltöltése is. A hazai vízrendszerekben jelenleg
több mint 490 millió köbméter vizet tartanak vissza”
– húzza alá az államtitkár.
A legsúlyosabb helyzet a Duna–Tisza közi homokhátság térségében tapasztalható.
Itt az utóbbi évtizedekben a talajvízszint helyenként 3-5 métert süllyedt.
A felszíni állóvizek többsége eltűnt, a vizet szállító medrek sok helyen kiszáradtak. A víz eltűnése látszik a kutakon is, nem feltétlen kell tehát tudományos méréseket végezni. Mintegy 800 ezer ember él ezen a területen; amennyiben elfogy alóluk a víz, akkor előbb leáll a mezőgazdasági tevékenység, majd kiürül a térség.
A terület érthetően kiemelt figyelmet kap az állam részéről. A térségi vízszétosztó rendszer rekonstrukciója több mint 26,5 milliárd forintból valósult meg, ennek kulcseleme a Ráckevei-Duna nagyműtárgya, a Kvassay-zsilip. A 2010 óta zajló beruházásoknak köszönhetően a teljes szerkezet megújult. Mint V. Németh Zsolt rámutat: a szivattyúk hatékonyságának növelése, átalakítása nemcsak az energiahatékony működést biztosítja, hanem a Duna vízpótlását is egész évben, ezt a folyó legalacsonyabb vízállása mellett a nyári időszakban is garantálja.
Újjáépült a Tasson található, Sajó Elemérről elnevezett többfunkciójú vízleeresztő műtárgy, és fejlesztették a Jászsági-főcsatornát is. Idén indul a homokhátság déli területéhez kapcsolódó Mórahalom térségének vízpótlását biztosító projekt utolsó eleme. A teljessé váló rendszer további csaknem 1400 hektárnyi mezőgazdasági terület gazdálkodását segíti. A projektre az idei büdzsében 2,12 milliárd forint áll rendelkezésre.
A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánított fejlesztés a legnagyobb tározási közegre, a talajra épül, és főként a Duna vízkészletét felhasználva juttatná el a vizet a meglévő medrekbe, onnan a vízhiányos területekre, a mély fekvésű részekre, hogy beszivárogtatás útján növelje a felszín alatti vízkészlet. Először a vizet a folyókból a hátság magasabb részeire feljuttató rendszert alakítják ki, mivel az elengedhetetlen eleme a vízpótló-vízvisszatartó rendszernek.
A tervek megvalósítása várhatóan idén megkezdődik. Első ütemben 67 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg négy területen. Tiszaalpáron az Alpári- és a Szikrai-Holt-Tisza között elvégzik a csatorna rekonstrukcióját, új felszíni csatornaszakaszok és vezetékek épülnek, valamint létrehoznak egy 42 hektáros ökológiai tavat.
A hajósi vízkivétel által megvalósulhat a Duna vízrendszerének összekötése a Tisza vízhálózatával, ezáltal pótolva a felszín alatti csökkenő készleteket. A beruházás Hajós, Császártöltés, Kéleshalom, Kunfehértó, Harkakötöny, továbbá Kiskunhalas térségében a vízpótlás helyreállítását, különösen az ökológiai vízigények kielégítését segíti. A Duna-völgyi-főcsatorna hajósi duzzasztójától egy kilométerre kiépül egy szivattyútelep, ahonnan nyomócsöveken keresztül tíz kilométeren át a 45 méterrel magasabban fekvő Kéleshalomra jut a víz, egy egymillió köbméter kapacitású tározóba, onnan kisebb átemelésekkel el lehet osztani, egyebek mellett Kiskunhalas irányába.
A tervek szerint a hajósi duzzasztótól mintegy tíz kilométerre északra egy másik gát is épül majd, melynek feladata a Duna-völgyi-főcsatornán folyó víz szintjének megemelése lesz. Az őrjegi terület a közelmúltig rendkívül belvízveszélyes volt, a korábban kiépített lecsapoló csatornák a víz visszavezetését szolgálják majd. Ehhez kell a duzzasztó is, amely Hajós, Homokmégy, Dusnok, Sükösd, Érsekcsanád térségét tudják majd ellátni vízzel. Az előzetes modellvizsgálatok alapján a dunai vízkivétel kiépítése nélkül a Ráckevei-Duna – Kiskunsági-főcsatorna – Duna-völgyi-főcsatorna vízvezetési nyomvonalon első ütemben másodpercenként 3 köbméteres hozammal pótolhatják a vizet a homokhátsági területre az öntözési időszakon kívül, a téli–tavaszi időszakban. A tervek alapján az első ütem létesítményeinek kibővítésével, fejlesztésével, valamint a Fajsz térségébe tervezett dunai vízkivételi mű megvalósításával a későbbiekben másodpercenként 18 köbméteres vízhozamú pótlás érhető el a homokhátság irányába.
A kormány nemrég döntött arról, hogy a rendelkezésre álló támogatások szabályos felhasználása és a forrásvesztés elkerülése érdekében a homokhátság vízgazdálkodási fejlesztésére csoportosítja át az óbudai védműfejlesztést célzó 28 milliárd forintot, mivel a főváros az eltelt két évben nem tudta teljesíteni a projekt elindításához szükséges feltételeket.
A Római-part mentén található Nánási út – Királyok útja nyomvonalra tervezett árvízvédelmi létesítményre számos műszaki változat készült, 2017 és 2019 között a városvezetés a parti védekezés mellett döntött, és annak konkrét vonalvezetését vizsgálta. Ez a műszaki megoldás biztosította volna a teljes lakosság és a vagyoni érték védelmét. A jelenlegi városvezetés elutasította az elképzelést, a védmű vízjogi létesítési engedélyének bírósági megsemmisítésével pedig ellehetetlenült a beruházás.
Egyre érzékelhetőbb a szélsőséges időjárás hatása a hazai gyümölcsösökben. Magyarország éghajlata már nem alkalmas a legtöbb bogyós gyümölcs, a málna, a szeder, a ribizli és az egres termesztésére, s a meggy-, körte- és szilvatermesztés szintén évről évre zsugorodik. A szabadföldi zöldségfélék piaca azonban sokkal kedvezőbb, például csemegekukorica-nagyhatalom vagyunk, az Egyesült Államok után a világ legnagyobb exportőre. Félő azonban, hogy a klímaváltozás megsemmisíti az ágazatot: éréskor szinte azonnal be kell takarítani a termést, s ebben az időszakban mind a szélsőségesen csapadékos időjárás, mind a hőség akár teljes pusztulást okozhat; ugyanez igaz a zöldborsóra. Pozitívum, hogy az utóbbi időben jelentősen javult a vöröshagyma-termelés intenzitása, növekvő hozamok érhetők el.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre érzékelhetőbb a szélsőséges időjárás hatása a hazai növénytermesztésben, elsősorban a gyümölcsösökben. Új növényfajták nemesítése és technológiai beruházások nyújthatnak némi védelmet.
Nyitókép: Budapesten idén készült el a Kvassay-szivattyútelep. Már itt megkezdődik a Duna vizének felhasználása
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Ebbe pedig nagyon jól illeszkedik a jobboldal helyzetének értékelése, jövőjének meghatározása az április 12-i választás teremtette eddig sok szempontból ismeretlen helyzetben.
És most bizony keresztül-kasul mindent át kell gondolni, hogy felálljunk a földről. Nekem is, persze.
Hiába hirdette meg az Európai Unió az orosz energiahordozók teljes kiszorítását, az orosz molekulák közvetítőkön keresztül továbbra is jelen vannak a kontinensen.
A rendkívüli helyzetről Aleksandar Vučić szerb elnök is kiadott egy közleményt.
Ez már tényleg mindenkinél kiveri a biztosítékot: Zelenszkij annyira fél attól, hogy lebukik a Barátság vezeték ügyében, hogy már 11 napja a helyszín közelébe sem engedi az uniós vizsgálóbizottságot.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
