Gyorselemzés: Újabb öt évre Lukasenkáé lehet a főhatalom Belaruszban

2020. augusztus 9. 21:24
Aljakszandr Lukasenka 80 százalékkal győzött a belarusz elnökválasztásokon a hivatalos közlés szerint.

Aljakszandr Lukasenka 79,7 százalékot, a legesélyesebbnek vélt, komoly néptömegeket mozgósító Szvjatlana Cihanoŭszkaja 6,8 százalékot, Hanna Kanapackaja 2,3 százalékot, Andrzej Dzmitrieŭ 1,1 százalékot, Szjarhej Cseracseny 0,9 százalékot kapott a felmérés szerint, amit nem sokkal a fehéroroszországi urnák zárása után tett közzé a BelTA állami hírügynökség. Az ellenzéki jelöltek rangsora szinte teljes mértékben előzetes közvélemény-kutatások szerint alakult. A közvéleménykutatóknak a 12 340 megkérdezett 67,6 százaléka válaszolt, 32,4 százalék nem nyilatkozott. A felmérést a Belarusz Ifjúsági Szervezetek Tanácsának (BKMO) szociológiai kutatóintézete végezte, tehát az exit poll állami szervtől érkezett.

Lidzija Jarmosina, a belarusz választási bizottság vezetője a felmérés eredménye alapján arra szólította fel az elnök kihívóit, hogy ismerjék el vereségüket és gratuláljanak a győztesnek.

A belarusz választási bizottság adatai igen magas, 79,01 százalékos országos részvételt mutattak este 18 órakor. A részvétel a mahiljovi és a homeli területeken, tehát az ország Oroszországgal határos, keleti területén volt a legmagasabb – itt a választók 86,01, illetve 85,98 százaléka ment el szavazni. Nagyon magas volt a részvételi arány a breszti területen, a lengyel határ mellett is: 84,52 százalékos. Alulról Minszk városa lógott ki a sorból arányaiban rendkívül alacsony, 62,3 százalékos részvételi arányával, de nem teljesített sokkal jobban a fővárost körülvevő Minszki terület sem, ahol a választásra jogosultak 77,93 százaléka jelent meg az urnáknál.

Emlékeztetőül: 2015-ben 84,14, 2010-ben 80,44, 2006-ban 84,4, 2001-ben 77,4, 1994-ben pedig 80,6 százalékos többséggel nyerte meg az elnökválasztást Aljakszandr Lukasenka. Az exit poll szerinti eredmény tehát – egészen minimális eltéréssel bár, de mégis – Lukasenka második leggyengébb eredménye 1994 óta. Bár a részvételi arány Közép-Európából nézve óriásinak tűnik, a Belaruszban megszokotthoz képest kimondottan alacsony: 2015-ben 87,22 százalékos, 2010-ben 90,65 százalékos volt.

EBESZ-megfigyelők hiányában sem a részvételi arány, sem a majdani végeredmény tekintetében nem lehetünk biztosak abban, hogy azok fedik majd a valóságot. Az exit poll eredményéből, valamint a választási bizottság által közölt részvételi arányból két-két következtetést azonban biztosan levonhatunk. Az exit poll eredményét csak akkor tarthatjuk valós választási végeredménynek, ha azt feltételezzük, hogy Lukasenka 1994-es földcsuszamlásszerű – és minden bizonnyal valós – győzelme óta érdemben semelyik irányba nem változott az elnök támogatottsága az Oroszországgal kapcsolatos egyesülési tervek, az olaj- és gázmegállapodások volatilitásai és a gazdasági hullámvölgyek ellenére sem. A katasztrofális 1994-es (vagy éppen a szintén nem túl rózsás 2015-ös) gazdasági helyzetben tehát elvileg ugyanakkora volt az elnök támogatottsága, mint a jóval stabilabb 2006-os vagy idei környezetben, emellett az eredményekben nem játszott érdemi szerepet az, hogy a legerősebb ellenjelölt egy Zjanon Paznjakhoz vagy Uladzimir Hancsarikhoz hasonló belarusz nacionalista volt-e, vagy az idei fő vetélytárshoz, Szvjatlana Cihanoŭszkajához hasonló, valamivel integratívabb, ideológiai szempontból semlegesebb személyiség. 

Kérdéseket vet fel az elmúlt két választáshoz képest jóval alacsonyabb választási részvétel is. Az idei, tüntetésektől, tömeges megmozdulásoktól és három lendületes, az online térben is nagy erőkkel vívott kampánytól hangos elnökválasztás a választási bizottság számai alapján sokkal csekélyebb érdeklődésre tartottak számot, mint a korábbi, jelentősen kevésbé „izgalmas” voksolások. Kiváltképp furcsa a rendkívül alacsony minszki részvételi arány, főleg annak ismeretében, hogy a több tízezres tömeget megmozgató kampányok központja Minszk volt. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a Lukasenka-rendszer elitjének zöme, valamint a rendszerből anyagi hasznot húzó, de fogyasztási szokások tekintetében a Nyugat felé kacsintgató felső-középosztály is Minszkben él, így itt számos választói csoportnak lehetett oka az otthonmaradásra. A többórás várakozás, a szavazókörök előtti kilométeres hosszúságú sorok viszont csak a fővárosra voltak jellemzőek, bár Jarmosina választási bizottsági elnök szavai szerint ez inkább annak volt köszönhető, hogy a protestszavazók egyenként bő félóráig időztek a választófülkékben, hogy feltorlódjon a tömeg.

A fővárosban egész nap a lassú internetre érkeztek panaszok. Minszkből nehezen volt elérhető a Lukasenka-ellenes mozgalmak koordinációs és hírmegosztó felületeként működő Telegram, de a Viberrel és a Google-szolgáltatásokkal is meggyűlt a belarusz internetfelhasználók baja. Folyamatos fennakadások voltak a TUT.by hírportál elérésében, mely estére teljesen leállt, de egész nap elérhetetlen volt a másik vezető hírportál, a Naviny.by, valamint a kimondottan ellenzéki, a belarusz nacionalista reakció szellemi központjaként szolgáló Nasa Nyiva is.

A voksolás végéhez közeledve a hatóságok lezárták a fővárosi Függetlenség teret és az Októberi teret is, melyek ellenzéki felvonulások színhelyévé válhattak volna.

A hivatalosan közölt adatok szerint Lukasenkára további öt év munka vár a Köztársaság Palotájában. Bár a választás szabályosságának tekintetében rengeteg a nyitott kérdés, egyáltalán nem biztos, hogy az igencsak nehéz geopolitikai helyzetben lévő, több oldalról szorongatott Belarusz jól járna egy politikai újonc vezérgárdával. Ukrajna példáján látjuk, hogy a több nyitottság az Oroszország és a NATO közötti ütközőzónában nem feltétlenül hoz nagyobb biztonságot, jólétet és stabilitást – bár persze azt, hogy Szvjatlana Cihanoŭszkaja és a hátterében álló youtuber férje milyen változásokat hoztak volna Belarusz népe számára, csak akkor tudhatnánk meg, ha ők nyerték volna a választásokat.

Összesen 173 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

az hogy liberralt nyugati ugynok

nem kuldte el a cirill miatt...
ja imeju van az oroszban is de valoban gyakrabban mondjak ugy hogy u menyja jeszty

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés