„Hagyjuk Kínára azt, hogy Kína legyen” – Margrethe Vestager a Brain Barnak

2020. május 27. 10:22
„A Google, az Google, nincs értelme újat alapítani.” Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa a Brain Bar jövőfesztivál alapítójával, Böszörményi Nagy Gergellyel beszélgetett szerdán. A volt dán pénzügyminiszter, aki egyben a Bizottság digitális korszakra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke is, a jövő kihívásairól beszélt az eseményen.

A Brain Bar újabb beszélgetésén Böszörményi Nagy Gergely kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy a techcégek karantén alatti megerősödése nem lehetetlenítette-e el a technológiai óriások megregulázásával is foglalkozó biztos tevékenységét, Margrethe Vestager kifejtette: a küldetése nem nehezebb, hanem sürgősebb lett, mert

el kell érnie, hogy a digitális óriáscégek tiszteletben tartsák társadalmi felelősségüket.

„Új kiindulópontunk van” – emelte ki a biztos, rámutatva arra, hogy a koronavírus miatti munkarend-változások vadonatúj technológiai képességek megszerzésére kényszerítették az európai munkavállalókat.

A műsorvezető idézte George Friedman amerikai biztonságpolitikai szakértőt, aki korábban úgy nyilatkozott: a koronavírus a nemzetállami hatáskörök fontosságát bizonyította, az EU számára pedig a vég kezdetét jelenti. Vestager erre úgy reagált, Európa koronavírus utáni jövője „az általunk meghozott döntésektől függ”, és bár konkrétan az egészségügy tekintetében rendkívül csekély az unió hatásköre, azt eredménynek nevezte, hogy a járvány európai berobbanásától számított hatvan napon belül sikerült „aktiválni a szerződéseink vészhelyzeti passzusait”, hogy „hatalmas összegű segítséget lehessen kifizetni” az európai vállalkozásoknak. 

Vestager egyetértett Böszörményi Naggyal abban, hogy a kutatás-fejlesztés feltehetőleg a koronavírus miatti költségvetés-átszabások első vesztese lesz,

hiszen „a jövő az első, amit feláldozol, ha a jelenben problémád van”.

Azt viszont leszögezte: „A kutatás és az innováció számára nagyobb költségvetésre van szükségünk”, és „nincs értelme először visszaépíteni a régi világot, aztán zölddé és digitálissá tenni”, érdemesebb kiindulópontként kezelni a koronavírus után előálló világot, és már rögtön zöldebb, digitálisabb formában újjáépíteni.

„Sajnálom, de azt kell mondanom, hogy a Google, az Google, nincs értelme újat alapítani” – reagált a biztos Böszörményi Nagy azon felvetésére, hogy nem igazán látszik a nemzetközi technológiai óriáscégek európai konkurenciája. Rámutatott azonban arra, hogy Európának rendkívül komoly előnye van a B2B (business-to-business; vállalatok közötti, otthoni felhasználót nem érintő) technológiai megoldásokban, a nemzetközi óriáscégekkel kapcsolatban pedig kettős megközelítést kell alkalmazni: egyrészt el kell érni, hogy komolyan vegyék társadalmi felelősségüket, másrészt viszont az együttműködésükre is szükség van, hiszen ha ők nem teremtik meg a technikai feltételeket a koronavírust nyomon követő állami applikációkhoz, az rendkívüli módon megnehezíti majd az okoskarantén-megoldások bevezetését.

A közönség egy tagja afelől érdeklődött, hogy miközben az Egyesült Államok és Kína is gőzerővel támogatja saját cégeit a nemzetközi piacon, Európa miért akadályozza cégeinek érvényesülését szigorú versenyjogi szabályokkal, a cégek direkt állami támogatásának megtiltásával és bizonyos cégegyesülések megakadályozásával, mint az például a Siemens és az Alstom esetében történt. Vestager válaszában a monopóliumok problémájára koncentrált:

„el kell érnünk, hogy egy vállalat se maradjon versenytárs nélkül”.

A Siemens-Alstom egyesülést úgy kommentálta, bár számos cég egybeolvadásából születhetnek globális óriások, azt ennek ellenére is garantálni kell, hogy a hazai piacukon ezeknek az óriásoknak is legyenek konkurenseik. A monopóliumok ugyanis Vestager megítéllése szerint a második világháborúban rendkívül kártékony szerepet játszottak, így ezeket az európai polgárok ma elutasítják. „Az állam akkor vásárolhat részesedést egy vállalatban, ha piaci résztvevőként viselkedik” – szögezte le Vestager.

A digitális privátszférát védő európai GDPR-szabályozás Vestager értékelése szerint még nem ért el áttörést, „továbbra is várok arra, hogy a piacokon megjelenjenek azok a termékek, amelyek tervezésénél már figyelembe veszik a privátszférát”. Olyan technológiára ugyanis, ami „aláássa az alapértékeinket”, Európának a biztos szerint nincsen szüksége.

A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban Kína példáját nem tartja követendőnek a bizottsági alelnök.

„Hagyjuk Kínára azt, hogy Kína legyen”

– jelentette ki Vestager, a jövő útjának pedig a Kínához hasonlóan államilag alkalmazott, mesterséges intelligenciát alkalmazó megfigyelőrendszerek helyett az úgynevezett „adatterekben” (data spaces) látja. Olyan, uniós szinten koordinált digitális jogi keretek ezek, amelyek lehetővé teszik az európai vállalatok számára a privátszféra védelme alá nem tartozó eszközhasználati és IoT (internet of things, a dolgok, pl. okos háztartási eszközök internete)-adatok gyűjtését, használatát és megosztását. 

Ide kapcsolódott a Mandiner kérdése, amely a mobil navigációs szoftverek fejlesztőinek kezében összpontosuló közlekedési (forgalomszámlálással, a megengedetthez képesti sebességgel, útvonaltervezéssel, balesetekkel kapcsolatos) adatok kérdését feszegette: ezeket az adatokat ugyanis a cégek rendkívül nehézkesen bocsátják az állami hatóságok rendelkezésére – annak ellenére, hogy ezek ismeretében hatékonyabban lehetne közlekedéspolitikai döntéseket hozni. Vestager erre a problémára is az „adatterekben” látta a megoldást: ha a jogi keretei megvannak annak, hogy milyen módon, milyen adatokat, milyen formátumban lehet legálisan az állami hatóságok rendelkezésére bocsátani, a cégek erre való hajlandósága a biztos szerint növekedni fog. Jelenleg azonban az elsődleges prioritás nem a közlekedési, hanem az egészségügyi „adatterek” megteremtése, azután pedig az európai szerverkapacitás fejlesztése.

Vestager nem tudott tanácsokkal szolgálni azon fiatalok számára, akik a koronavírus következtében kialakult gazdasági helyzetben próbálnák megkezdeni karrierüket. Különösen sajnálja azokat, akik most szokatlan és személytelenebb módon érettségiztek vagy diplomáztak, hiszen „mindenkinek van olyan dolga, ami csak most és csak egyszer történik meg”. A karantén hosszú napjainak kitöltésére azonban élt javaslatokkal:

az unatkozóknak kiváló dán popzenét ajánlott

Tina Dico énekesnőtől és a Lukas Graham zenekartól.

 

A teljes beszélgetést a Brain Bar Facebook-oldalán nézheti vissza.

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés