Ki felel majd milliók tönkremeneteléért? – Jakob Augstein a koronavírusról

2020. április 21. 21:01
Soha nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy minden embert megmentsünk, de ebben a válságban mégis úgy teszünk – véli Jakob Augstein, aki szerint a koronavírus civilizációnk alapvető hazugságaira döbbentett rá bennünket, az ebből következő erkölcsi dilemmákat pedig senki sem akarja feloldani. Folytatódik a Mandiner Korona-gondolatok szemléje!

Jakob Augstein (1967) német író, publicista, a Der Freitag hetilap tulajdonosa és főszerkesztője, a német közélet befolyásos személyisége. A Spiegel-alapító Rudolf Augstein fiaként felnőve máig az Augstein-család képviselője a Spiegel tulajdonosi körében. Jakob Augstein apja halála után tudta meg édesanyjától, hogy valódi édesapja Martin Walser, a neves német író. Cikkünk a Der Freitagban megjelent In der Zwickmühle című esszéjének szemléje.

***

Annyira gyorsan érkezett meg a koronaválság Németországba, hogy hirtelen senkinek sincsenek kétségei az ellene hozott intézkedésekkel kapcsolatban – írja Jakob Augstein a Der Freitagban március végén megjelent, Kutyaszorítóban című esszéjében. A publicista szerint csak idő kérdése, hogy mikor jut majd el a társadalom arra a felismerésre, amire alapesetben mindig:

az emberek semmi szín alatt nem egyenlőek, az érdekkonfliktusok pedig hamarosan újra a felszínre kerülnek majd.

Az ország sorsát ugyanis totalitárius logika szerint gondolkodó emberek tartják a kezükben: a rendfenntartó szervek és az epidemiológusok. A parancs világos: a járvány terjedését meg kell fékezni, a fentről érkező utasítások pedig végrehajtandók – a rendőrök csak rendőrként, az epidemiológusok pedig csak epidemiológusokként járhatnak el, és eljön majd az idő, amikor a politikusoknak is politikusként kell majd fellépniük, és ki kell vezetniük az országot a járvány elleni küzdelem totalitarizmusából. De mi történik ekkor? – teszi fel a kérdést Augstein.

Az, hogy előbb vagy utóbb komolyan kell vennünk azt az ellentmondást, amire a vírus tett bennünket figyelmessé. „Mert van egy ellentmondás az értékeink és a valóság között”, mégpedig a következő:

az értékrendünk szerint az emberi élet értéke felbecsülhetetlen, a valóság viszont azt mutatja: igenis felbecsülhető.

A civilizáltságunk függ ettől a hazugságtól” – írja Augstein, aki szerint pontosan ugyanolyan kínosan viselkedünk, amikor ezzel szembesülünk, mint ahogy a baloldali Süddeutsche Zeitung írt a holland járványkezelésről: „Egy hatvanezer eurós befektetés egy egészségesen leélt életért rendben van. De mi van, ha drágább lesz? Akkor a költségek nagyobbak lesznek, mint a haszon, egyszerűen azért, mert az összevetésben elhanyagolhatóvá válik az a nyereség, amit az egészség terén elérünk.

A Süddeutsche Zeitung ezt „haszonelvű-gyakorlatias” gondolkodásnak minősíti, mintegy jelezve, hogy a németek ettől teljesen eltérően gondolkodnak. Augstein szerint viszont ez hazugság: a német egészségügyi rendszer is ugyanígy működik, csakúgy, mint a társadalom. „Semmi szín alatt nem teszünk meg mindig minden tőlünk telhetőt azért, hogy minden egyes életet megmentsünk. De ebben a válságban úgy teszünk, mintha most egy élet sem volna túl drága nekünk” – jelenti ki Augstein.

Augstein 2016-ra mutat vissza, amikor az Európai Unió és Törökország megállapodott a menekültek kérdésében. Thomas de
Maizière német belügyminiszter akkor azt mondta: „Az alapállásunk akkor is helyes, ha most néhány héten keresztül kőkemény képeket kell majd kiállnunk”. Augstein szerint Maizière ekkor azokra a menekültekre gondolt, akiknek Németország nem akart segíteni. „Akkor úgy döntöttünk, hogy álljuk az erkölcsi költségeket – a menekültek pedig a valódiakat.

De vajon hogyan viselik most a németek a költségeket?

Az ország most a járványgörbe ellapításán dolgozik: a járványt meghosszabbítják a jövőbe, hogy ne omoljon össze most az egészségügyi rendszer.

Ennek az a költsége, hogy összeomlik a társadalom, a gazdaság, a kultúra és a demokrácia.

Az emberek a valóságban mind másképp lesznek a válság áldozatai” – véli Augstein. A szegények kitettebbek a gazdagoknál, az idősek pedig a fiataloknál. „Ezek olyan erkölcsi kutyaszorítók, amikből senki sem akar kimászni” – írja.

A válság hatását csak a békeidőszak számainak tükrében lehet értelmezni: Németországban naponta körülbelül 2550-en halnak meg, közülük 57-en tüdőgyulladásban. Az esszé írásakor csaknem 100 áldozatot követelt a koronavírus egy hét alatt.

De mi ezeknek a számoknak a jelentősége? És van ezeknek erkölcsi minősége? „Mennyit ér meg nekünk, hogy két-három évvel tovább tartsuk életben időseinket?” – teszi fel a kérdést Augstein. Mert a statisztikák nem hazudnak: a 16 évesnél idősebbek közel harmada nem tudna fedezni egy ezereurós váratlan kiadást. Ezt a 21,3 millió embert keményebben érinti a válság, mint a társadalmi ranglétra felső végén állókat. „Mert minél tovább tart a leállás, annál valószínűtlenebbé válik, hogy az állam és a vállalkozások anélkül képesek lesznek viselni ennek a költségeit, hogy magukkal ne rántanák az embereket. Ki lesz a felelős azért, hogy milliók mennek tönkre?

Jakob Augstein szerint a válság okozta dilemmát nem lehet feloldani: az emberek nem lesznek képesek elviselni, hogy az idősek megfertőződnek a tömött kórházak folyosóin, mert sem személyzet, sem pedig eszközök nincsenek a fájdalmaik enyhítésére;

de azt sem viselik el, hogy összeomlik a gazdaság és a társadalom

– mert ezeken kívül semmijük sincs.

Nem jöhetünk ki ebből a válságból, ha nem terheljük túl az erkölcseinket” – szól Augstein súlyos végkövetkeztetése.

 

***

 

A koronavírus, a járvány és az egész életmódunkat átalakító karantén a kortárs gondolkodás nagy alakjait is megszólalásra késztették. A Mandiner ezért elkezdte Korona-gondolatok cikksorozatát, amiben a legkülönbözőbb országok nemzetközi hírű, legkülönbözőbb nézetrendszerű gondolkodóinak friss megszólalásait szemlézzük.

Eddig szemléinket (többek között Yuval Noah Harari, Alain Finkielkraut, Douglas Murray, Slavoj Žižek, Francis Fukuyama, Henry Kissinger és Bernard-Henri Lévy gondolatait) az alábbi linken keresztül olvashatják!

Összesen 68 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Teng Xiao-ping már nem.....

Jó, ha a Mandiner végre azt az agyrémet is pedzegeti, amit a fejlett nyugati társadalmak magukra húztak.

Csak azt nem értem, miért nem írja már meg valamelyik NAGYTEKINTÉLY a világban, hogy a király meztelen. Azokat kellene rendkívüli intézkedésekkel védeni, akikre ez az új influenza vírus valóban veszélyes, a nagy többség életét pedig nem bolygatni, és akkor nem menne tönkre senki.

"Ki lesz a felelős azért, hogy milliók mennek tönkre?” - kérdezi a Jakab.
A pénzmaffia, a fedezetlen spekuláns dollár ezermilliárdjaival: semmiképp.
Hiszen a C.-hiszti azért van, létezik, tarol a főáram tudatiparban, hogy:
az emberek véletlenül se kérdezhessék meg;
hogy van az, hogy a világban a spekuláns - NEM TERMELŐ, SOROS-I - pénztőke háromszorosa a termelő, reáltőkének?

Ok-okozat dinamikája!
" Soros a vilag legsikeresebb hedge fund mendedzsere lett. "
Ez csak az elterelés része, annyira igaz, mint Soros filantrópiája: valójában Soros a háta mögött álló fináncmaffia bennfentes infóival tud "sikeres" lenni...
A valóban igazán sikeres pénzgyártóknak a nevét sem tudjuk.
Akkor most már ejthetnél arról is pár szót, hogy is van az, hogy Soros a piacon értékesíthető árut soha nem termelő, azt háromszorosan felülmúló NEM reál gazdaságból keresi a "kenyerét", három méter magas kerítéssel körbezárva, mint a legnagyobb emberbarát.
Soros, maga a rendszer, a kamatos kamat egyik sátánja. Mellesleg, egy beteg pszichopata, ami pontosan leírja, hol tart ma az otschildok klánja...

Soros György: Az örökjáradék-kötvény lehet a megoldás a járvány finanszírozására

George Soros örökre eladósítaná Európát

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés