Tóth Edina: A baloldal vádjai ellenére Magyarország a klímabajnokok közé tartozik

Csütörtökön a hetes cikkely szerinti eljárásban Magyarországot elítélte az EP. Mit jelent ez a határozat a gyakorlatban?

Hangsúlyozni kell, hogy az Európai Parlament határozata nem áll meg semmiféle jogi eljárásban, ugyanis több pontban is ellentmond az uniós szerződéseknek. A plenáris vitán számos vád elhangzott ugyan, de a tényekre – politikai intézmény révén – sajnos kevesen voltak kíváncsiak. Mivel

így jelzésértéke csak minimális. Hazánknak továbbra is politikai vitája van a baloldali-liberális erőkkel, és mi azon leszünk a jövőben is, hogy a tényekkel ismertessük meg a közvéleményt.

Kiemelten sokat foglalkozik klímaügyekkel az EP-ben, keddi strasbourgi felszólalásában is a magyar kormány álláspontját képviselte a zöld átállással kapcsolatban. Miért csapódik le itthon mégis úgy, hogy a baloldal sajátja a klímakérdés?

Minden lehetőséget megragadok arra, hogy szót emeljek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ügyekben, tekintettel Magyarország lehetőségeire és érdekeire. Eközben a baloldal évek óta következetesen igyekszik privatizálni a klímavédelem témakörét, mert ezt divatos trendnek tartja, és szavazatokat akar vele szerezni. Pedig a környezetvédelem, a teremtésvédelem alapvetően jobboldali, kereszténydemokrata gondolat. E téren a kormány számos kiváló eredményt fel tud mutatni, ezzel szemben csak üres szavak vannak a mérleg másik oldalán.

Pontosítsunk, mik ezek az eredmények? 

Például villamosenergia-termelésünk 90%-a szén-dioxid-mentes lesz 2030-ra, valamint 1990 óta 30%-kal csökkentettük a károsanyag-kibocsátásunkat. Mindeközben sikerrel fut az országos fásítási akció és a lakások korszerűsítési programja is. A legújabb kormányzati intézkedés nyomán pedig 2022-től csak elektromos járművek állhatnak újonnan forgalomba Budapesten. Ezeket kevés EU-s tagállam mondhatja el magáról. 

Az unió által előkészített Green Deal új irányt szab az európai környezetpolitikának. Mi lehet hazánk számára fontos szempont ebben?

 Most tárgyalta az Európai Bizottság a Green Deal alapját jelentő finanszírozási irányelveket. Ezzel kapcsolatban mi azon az állásponton vagyunk, hogy az úgynevezett Méltányos Átállási Alap létrehozása üdvözlendő fejlemény, ugyanakkor fontos, hogy ne a kohéziós alap és a közös agrárpolitika kárára történjen. Ezt újabb uniós forrásokból kell kialakítani, úgy, hogy abból ne csak a szén kivezetésével küzdő tagállamok, mint Lengyelország, hanem a környezetbarátabb gazdasági szerkezetű Magyarország is részesülhessen.
 
Jelenleg ez az átállás az atomenergia felhasználását is érinti, ami pedig egyértelműen kedvezőtlen lenne a jelenleg döntően erre támaszkodó Magyarország számára.

A kohéziós alap megőrzése mellett ezért törekszünk arra, hogy a 2050-es kílmasemlegességi céldátumhoz a technológiai semlegességet is biztosíthassuk, ami esetünkben a nukleáris energia felhasználhatóságát jelenti. Delegációnknak további két fontos szempontja van: egyrészt a leginkább szennyező fejlett országok fizessék meg a klímaátállás árát, másrészt ezt ne lehessen áthárítani az emberekre, vagyis ne emelkedhessen ettől az élelmiszer vagy a háztartási energia ára.
 
A baloldal, kiemelten a Momentum az atomenergia korszerűtlenségéről beszél. Le lehet cserélni a nukleáris energiát?

Még hosszabb távon sem érdemes az atomenergiáról lemondani, ugyanis egyszerűen nincs alternatívája. Gazdaságos felhasználás mellett hozzájárul a szén-dioxid-csökkentéshez, aminek következtében lesz elérhető a klímasemlegességi cél. Azt pedig hajlamos az ellenzék elfelejteni, amikor a nukleáris energia meghaladottságáról beszél, hogy uniós szinten is komoly támogatottsága van az atomenergiának. Épp a novemberi plenáris ülésen fogadtunk el egy környezetvédelemmel kapcsolatos határozati javaslatot az ENSZ klímavédelmi konferenciájára, amelyben egy módosító indítvány az atomenergia fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezt a javaslatot baloldali képviselők is támogatták a konzervatív és néppárti delegáltak mellett, ami jól jelzi, hogy

Felszólalt nemrég az elektromos eszközök töltőinek egységesítése mellett is. Ez első hallásra részletkérdésnek tűnik, miért volt szükség ez ügyben szót emelni?

Rendkívül fontos témáról van szó, és büszke vagyok rá, hogy kezdeményezésem nyomán felkerülhetett a plenáris ülésre. Lényegesnek tartom ugyanis, hogy a választópolgárok mindennapi életét befolyásoló kérdésekben is megnyilvánuljunk, és az egységes mobiltöltők kérdése ilyen. A kérdés egyébként tíz éve napirenden van, ám eddig sajnos nem született határozat róla. Pedig amellett, hogy az egységesítés jelentős mértékben megkönnyítené a fogyasztók mindennapi életét, a hatástanulmányok is mind arra mutatnak, hogy az elektronikus hulladékok termelését is radikálisan csökkenthetjük általa. A felvetést egyébként Maroš Šefčovič uniós biztos is támogatja, így esély lehet a későbbiekben a vonatkozó jogszabály megalkotására.
 
Hogy lehet látványossá tenni ezeket a törekvéseket, napi környezetvédelmi harcokat? A fiatalok nagy része a klímavédelem témakörében a Momentum hívószavaira rezonál.

Minden felmérés azt mutatja, hogy a fiatalokat kiemelten érdekli a klímaváltozás kérdése. Azonban ezt a témát a mai napig a baloldalhoz kötik, ezen pedig változtatni kell, hiszen a cselekvések szintjén csak a kormány tud eredményeket felmutatni. Aktívan kell kommunikálni a fiatalokhoz eljutó csatornákon, profin kell használnunk a szociális média nyújtotta lehetőségeket, hogy érzékeltessük: fontos számunkra ez a terület, és teszünk is érte.
 
Greta Thunberg sikeresen tematizálta a közbeszédet a környezetvédelem ügyében, a Fidesz mégsem érzi magáénak, noha számos magyar fiatal is elismeri tevékenységét.

Lássunk tisztán! Az önmagában rendkívül pozitív, hogy egy kamaszlány tömegek figyelmét tudja a klímavédelem ügyére irányítani. Arról viszont már sokkal kritikusabb a véleményem, hogy a mögötte álló politikai körök és érdekcsoportok mire próbálják felhasználni ezt a fiatal lányt és az általa felkarolt klímakérdést. Hiszek abban, hogy