Orbán Viktor is megszólalt a labdarúgó-válogatott drámai mérkőzése után

A miniszterelnök szerint önsajnálatból nem lehet megélni.

Az elmúlt hónapok történései elsősorban a kormánypártoknak kedveztek. A két nagy párt közötti különbség 8-ról 10 százalékpontra nőtt.

A Magyar Társadalomkutató Intézet friss, november 13–14. között készült telefonos felmérése szerint a kormánypártok ismét elérték az ötvenszázalékos támogatottságot, ami fontos politikai mérföldkőnek számít.
A kutatók kiemelték: az adatok alapján egyértelműen látszik, hogy a magyar kormány amerikai látogatását a választók többsége diplomáciai sikernek tekinti, ami erősen mobilizálta a kormánypárti tábort.
A Tisza Párt jelenleg a választók 40 százalékának támogatását élvezi. A korábbi baloldali pártok szavazóinak „bekebelezése” után azonban nem tudtak tovább növekedni, és nem sikerült új választói csoportokat megszólítaniuk.
A két nagy párton kívül továbbra is csak a Mi Hazánk jutna be a Parlamentbe, ők a szavazatok várhatóan 5 százalékát szereznék meg. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága 3 százalék, így továbbra is messze vannak a bejutási küszöbtől, akárcsak a Demokratikus Koalíció, amely jelenleg 2 százalékon áll. Az egyéb pártok összesen a választók 1 százalékát tudnák elérni.
A felmérés összegzése szerint a Fidesz–KDNP továbbra is a választók többségét képviseli. Rámutattak arra is, hogy az elmúlt hónapok történései elsősorban a kormánypártoknak kedveztek: a két nagy párt közötti különbség 8-ról 10 százalékpontra nőtt, így a Fidesz–KDNP előnye ismét kétszámjegyű.
A közelmúlt legnagyobb figyelmet kapó eseménye a magyar kormány washingtoni csúcstalálkozója volt, ahol sikerült megvédeni a rezsicsökkentést.
Emellett jelentős érdeklődés övezte a háromgyermekes anyák szja-mentességét, valamint a 3 százalékos lakáshitelt kínáló Otthon Start programot is – ezek mind pozitív tematizációs lehetőséget nyújtanak a kormánypártok számára.
Ezt is ajánljuk a témában

A miniszterelnök szerint önsajnálatból nem lehet megélni.

Ezzel szemben a Tisza Párt a nyár vége óta komoly belső és külső válságtünetekkel küzd. Több, a párthoz köthető szereplő körül botrányos ügyek robbantak ki, és a korán kiszivárgott adó- és nyugdíjpolitikai elképzeléseiket kedvezőtlenül fogadta a közvélemény. A szervezetépítés is lassabban halad a korábban beígérteknél: a szeptember 30-ra tervezett jelöltállítást elhalasztották, és mindmáig nem sikerült olyan politikusi csapatot kialakítaniuk, amely ellensúlyozná a mozgalom „one-man show” jellegével kapcsolatos kritikákat.
Nyitókép: Oliver Contreras / AFP
***