Mire jó ma a NATO? – korábbi magyar külügyminiszterek vitatkoztak

2020. január 16. 10:14
„Egy olyan kicsi és gyenge országnak, mint nekünk szükségünk van protektorra”? Az Orbán-kormány előtti külügyminiszterek – Jeszenszky Géza, Kovács László, Balázs Péter –, valamint Szent-Iványi István vitatkoztak a magyar külpolitikáról a Republikon Intézet konferenciáján.

Az Egy kém az iraki háború ellen c. könyv megjelenésének apropóján szervezett konferenciát a Republikon Intézet az Athenaeum Kiadóval közösen. Az eseményen a NATO szerepéről vitatkozott Balázs Péter, a Bajnai-kormány, Jeszenszky Géza az Antall-kormány és Kovács László, a Horn-, valamint a Medgyessy-kormányok külügyminisztere, továbbá Szent-Iványi István korábbi külügyi államtitkár és volt nagykövet Veiszer Alinda moderálása mellett.

Történelmi transzatlantizmus a Kárpát-medencében

Okafogyottá vált a NATO vagy fontosabb jelenleg, mint valaha? Jeszenszky Géza erre történelmi léptékben kereste a választ. Kiemelte, hogy az Antall-kormány annak idején a visegrádi országokkal egyetemben azért szeretett volna csatlakozni a NATO-hoz, mert a transzatlantizmusnak nálunk történelmi hagyománya van, hiszen már Kossuth is errefelé kereste a megoldásokat a 19. században. Megemlítette továbbá, hogy Antall József miniszterelnök 1993-as halála előtt nyilvánosan is és Bill Clinton amerikai elnöknek írt levelében is kiemelte, hogy

a 21. század bolsevizmusa a fundamentalizmus lesz,

mely ellen együttesen kell majd fellépnie minden nyugati típusú államnak. Antall már akkor is úgy vélte, hogy erre a legalkalmasabb szervezet a NATO, ami emellett békítő eszközként is tudott szolgálni a közép-európai államok között.

Balázs Péter hozzátette, hogy azért is fontos Magyarország számára a NATO-tagság, mert egy olyan kicsi és gyenge országnak, mint nekünk, szükségünk van protektorra – fogalmazott az egykori külügyminiszter.

Kovács Lászlóhoz fordulva Veiszer Alinda felvetette, hogy 2002 végén a világ közvéleménye szerint a NATO legkiábrándítóbb tagja Magyarország volt, és hogy ennek mi lehetett az oka. Kovács erre úgy reagált, hogy „ez az állítás sületlenség”, majd kifejtette, hogy a Horn-kormány alatt sikeresen tárgyalt külügyminiszterként a nyugat-európai, különösen a brit partnerekkel, akik egyáltalán nem úgy gondoltak Magyarországra, mint akiket a moderátor idézett. A volt külügyminiszter kiemelte: hazánknak létszükségletű volt, hogy jelezzük csatlakozási szándékunkat a nyugati világ szervezeteibe. „Szerencsére ehhez felhatalmazást kaptunk a magyar néptől mind a NATO-, mind az EU-népszavazásokon, ahol 80% fölötti eredményt ért el az igen egyikre és másikra is” – emelte ki Kovács László. A politikus hozzátette, hogy az akkori magyar kormánynak mindegy volt, hogy a NATO-ba vagy az EU-ba sikerül-e előbb felvételt nyerni,

a cél csak az volt, hogy „az egyik meglegyen”.

A volt külügyminiszter kiemelte azt is, hogy a NATO-csatlakozást titokban kellett tárgyalni, ugyanis a románok felvételét nem tervezte a transzatlanti szervezet: „Ha a románok tudtak volna arról, hogy minket igen, de őket nem tervezik felvenni, megakadályozták volna minden eszközükkel csatlakozásunkat, hiszen az elv az, hogy vagy mindkettőnket, vagy egyikünket se”. 

Népszavazás a NATO-tagságról – 1997

A „stratégiai szempontból agyhalott” NATO reformigénye

A beszélgetés ezután a NATO esetleges reformjának igényéről kezdett el szólni. Szent-Iványi kiemelte: érthető, hogy jelenleg kételyek vannak az emberekben a NATO-val szemben, hiszen Donald Trump úgy foglalta el az ovális irodát, hogy kimondta a NATO elavult jelenlegi formájában, és átgondolatlan akciókba kezdett a szervezettel kapcsolatban. A volt államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO különlegességét pont a kiszámíthatósága adja, így, ha az USA nem mutat hajlandóságot a kollektív biztonság elvének betartására,

a szervezetbe vetett hit és maga a szövetség is hamar szétbomolhat.

Megállapította, hogy épp ezért támogatja Macron francia elnök kezdeményezését az európai stratégiai önállóságra. Veiszer ezzel kapcsolatban kiemelte: Macron azt is mondta a NATO-ról, hogy „stratégiai szempontból agyhalott”, és hogy érthető Trump álláspontja, hiszen, ha valaki nem teljesíti a 2%-ot (a teljes költségvetésből katonai fejlesztésekre fordított arány), akkor miért vigyázza a többi állam erején felül – itt kiemelte, hogy Magyarország sem teljesíti az elvárt százalékos arányt. Jeszenszky kiemelte, hogy egyetért azzal, hogy minden NATO tagállamnak tartania kéne a vállalt teljesítési arányszámot, valamint megállapította, hogy ellenzéki képviselőként is aktívan felszólalt a tendenciák ellen. Balázs Péter hozzátette, hogy a 2% egy szörnyen leegyszerűsített kritérium, de jó igazodási pont az államok számára, így jogos, hogy Trump számon kéri ezt; de jobb lenne inkább NATO-kompatibilitással mérni a hozzájárulást – amihez hozzátette, hogy Magyarország abban is ugyanolyan rosszul állna. Szent-Iványi annyi információval egészítette ki a beszélgetést, hogy a 2% egészen 2016-ig pusztán ajánlás volt, és csak 2024-től lesz kötelező érvényű – így megállapította, hogy a magyar kormány épp jól áll ebben az ügyben.

Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere ezt követően arról beszélt, hogy a NATO széthullását segítik elő a török „akciózások” is például Szíriában és Líbiában, melyek mind rongálják a szervezet presztízsét és a tagállamok közti bizalmat. Szent-Iványi ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy már csak ezért is szükség lenne a NATO újradefiniálására, hiszen

ha a szervezet megszűnik, a növekedő fenyegetések mentén széthullanak az országok is.

Kiemelte: ugyanakkor szükség lenne a korábban már említett európai stratégiai önállóságra is, hogy ha Trump vagy bármelyik jövőbeli amerikai elnök meggondolná magát az európai államok védelmével kapcsolatban, akkor se boruljon a kollektív biztonság elve. Balázs Péter egyetértett Szent-Iványival és megállapította, hogy tele van a világ új fenyegetésekkel (kibertámadások, migráció, ivóvízhiány), amik ellen nem csak védekezni kell, de amikat saját eszközeinkké is kell formálnunk, melyhez szerencsére európai szinten az EU keretet is biztosít. Egy esetleges önálló európai stratégia kapcsán kiemelte, hogy közeledni kell a Brexitet lassan lezáró britekhez, a korábban eltaszított törökökhöz és bizony az oroszokhoz is. „Egyre több nagy európai politikus ismeri fel, hogy ha jóban nem is lehetünk az oroszokkal, legalább ne nehezítsük a helyzetünket és ne áskálódjunk ellenük” – jelentette ki Balázs Péter.

Török harci jármű Észak-Szíriában

Magyarország, mint „agresszor” a NATO-ban

Veiszer a magyar-orosz, valamint a magyar-transzatlanti kapcsolatokról kérdezte őket. Balázs Péter kijelentette, hogy

nem baj, ha Magyarország keresi Oroszországot, mint gazdasági partnert,

azonban a kapcsolatokat „nem kéne túltolni energiabiznisszel meg hasonlókkal”, hiszen ennek eredményeképp az Orbán-kormány elszigetelődik Nyugat-Európától. Szent-Iványi szerint míg értékrendben távolodik Magyarország a transzatlanti szövetségtől, addig katonailag egyre aktívabb, ami egy jó tendencia, szemben az előbbivel. Kovács László ákontrázott, hogy a NATO-nak senki, még az Orbán Viktor vezette Magyarország sem fog hátat fordítani Oroszország kedvéért. Veiszer ekkor megkérdezte: ahogy az EU-ban, úgy a NATO-ban is szokott-e hazánk „agresszorként” viselkedni? Balázs Péter erre úgy válaszolt, hogy a NATO egy „pofonegyszerű” szervezet, ahol semmi nem lép politikai szintre, vagy „ha, de, akkor meg az amerikai érdek érvényesül”, úgyhogy Magyarország ott „nem tudja ezt a játékot játszani”.

Végül szóba került Magyarország új fegyverbeszerzési hulláma is, hogy 2019 során Magyarország volt Németország legnagyobb fegyverimportőre, a főként harckocsikra elköltött 570 millió dolláros kerettel. Míg Szent-Iványi szerint főként politikai oka volt, hogy pont a németektől vásároltunk, addig Balázs Péter annak az aggodalomnak adott hangot, hogy a magyar adófizetők pénzéből elvont fegyvervásárlásra költendő pénz eddig többnyire bérek kifizetésére lett elköltve, melynek eredményeképp egy helyben toporog a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program. Bartha Dániel, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy nevű civil szervezet ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy

jelenleg Magyarország jól teljesít minden hadügyi mutatóban,

ugyanis a lehető legjobb fegyvereket vásároljuk, a trendeknek megfelelően (jelenleg minden ország harckocsikat vásárol, ugyanis a NATO új célja a területvédelem erősítése); de kiemelte, hogy a fegyveres erők állománya folyamatosan csökken, amiből még probléma lehet a jövőben.

Összesen 30 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés