Zelenszkij elképesztő módon rontott Magyarországra!

Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta, de igazából a 2014-es ukrajnai hatalomváltást követően egyre nagyobb feszültség jellemzi Magyarország és Ukrajna viszonyát. 2014 és 2022 között folyamatosan szűkítették a kárpátaljai magyarság korábban megszerzett jogait, ami értelemszerűen folyamatosan mérgezte a két ország közötti viszonyt. Zelenszkij 2019-es hatalomra jutása sem hozott fordulópontot.

Zelenszkij már 2022-ben fenyegetett 

A háború 2022-es kötérése után a két ország konfliktusának a középpontjában elsősorban a magyar kormány háborúval, szankciókkal és energiabiztonsággal kapcsolatos álláspontja áll, amely több ponton is eltér Kijev és számos nyugati szövetséges megközelítésétől. A viták során 

A kijelentések egy része diplomáciai kritikának tekinthető, ugyanakkor voltak olyan megszólalások is, amelyeket a magyar fél már teljes joggal fenyegetésként értelmezett.

A háború első időszakában a nézetkülönbségek elsősorban politikai természetűek voltak. Magyarország nem szállított fegyvereket Ukrajnának, és következetesen a konfliktus mielőbbi lezárását sürgette. Emellett Budapest fenntartotta az orosz energiahordozóktól való függőségét is, amit az ukrán vezetés többször bírált. 

Mindezzekkel kapcsolatban azokban az években Orbán Viktor több alkalommal arról beszélt, hogy Ukrajna bele akarja sodorni Európát a háborúba, és hangsúlyozta: Magyarország elsődleges célja a kimaradás és a nemzeti érdekek védelme. A két vezető között így már 2022–2023 folyamán kialakult egy éles hangvételű politikai vita, amely azonban ekkor még nem lépte át a diplomáciai kereteket.

A következő években a konfliktus több konkrét ügy mentén mélyült el. Visszatérő vitaponttá vált az Ukrajnának szánt európai uniós támogatások kérdése, amelyeket Magyarország több alkalommal blokkolt vagy feltételekhez kötött. 

Ebben az időszakban Zelenszkij retorikája is egyre élesebbé vált. Nyilatkozataiban gyakran kritizálta Budapest döntéseit, és többször utalt arra, hogy Magyarország politikája akadályozza Ukrajna védekezését. Ezek a megszólalások ugyanakkor továbbra is elsősorban politikai nyomásgyakorlásként értelmezhetők.

Zelenszkij bedurvult

2025. májusában szokatlan és éles konfliktus alakult ki Ukrajna és hazánk között, miután Volodimir Zelenszkij megfenyegette Magyarországot. Orbán Viktor az ukrán elnök fellépését nem hagyta szó nélkül és azonnal világossá tette a számára, nincs joga beleavatkozni belügyekbe. A vita azonban nem ült el, sőt még a parlamentben is rákérdeztek a történtekre a magyar miniszterelnöknél.   

– fogalmazott alig titkoltan fenyegetően. Azt is hozzátette, hogy a magyar kormányfő lehet, hogy ellene van (Ukrajna uniós tagságának), de nincs joga lépéseket tenni a csatlakozásuk megakadályozása érdekében, mert ez egy másik állam választása. „Ahogy nekünk sincs jogunk beavatkozni Magyarország sorsába” – tette hozzá.

Azzal is előrukkolt, hogy „Orbán ellenzéke” nyílt szavazást tartott Ukrajna uniós csatlakozásáról Magyarországon. Szerinte a megkérdezettek 70 százaléka Ukrajna EU-csatlakozása mellett van. (Nem világos, az ukrán elnök miről beszélt: ugyan a Tisza Párt valóban készített ilyen felmérést, de ezen az ukrán belépéssel való egyetértés 58 százalékot kapott, nem 70-et) Mindenesetre Zelenszkij szerint a magyarok mellettük állnak, noha van tudomása róla, hogy javában tart a kormány által a témában kezdeményezett Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás.

Az ukrán elnök támadó hangvételű nyilatkozatára a magyar kormányzat ezúttal azonnal reagált. Először Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna akar csatlakozni egy olyan integrációhoz, amelynek Magyarország már a tagja, és nem fordítva. Ezért hangnemet is ennek megfelelően kellene választani Kijevben. Majd Orbán Viktor az X-en fordult közvetlenül Zelenszkijhez.

„Elnök úr! Azt, hogy mit gondolnak a magyar emberek, nem a kijevi elnök vagy a brüsszeli bürokraták döntik el. Nincs ukrán EU-csatlakozás Magyarország nélkül, minden magyar elmondja a véleményét erről. Akár tetszik, akár nem, itt így mennek a dolgok” – fogalmazott.

Zelenszkij megfenyegette Magyarországot: Orbán Viktor számol a következményekkel

Ezek után következett a parlamenti ülés és benne az azonnali kérdések órája, amely során Orbán Viktor és Zelenszkij csörtéjére is reflektáltak. A témát Balla Mihály kormánypári országgyűlési képviselő hozta be, aki szerint Zelenszkij azt mondta: a magyaroknak ebben a kérdésben (Ukrajna uniós társulása) nem osztottak lapot, pedig Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kikéri a polgárai véleményét.

Orbán Viktor válaszában megjegyezte, a legutóbbi időkig sikeresen elkerülte, hogy összevesszen az ukrán elnökkel, kerülte a nyíltszíni pengeváltást és a színfalak mögötti lökdösődést is, mert az volt a célja, hogy „amit lehet menteni, azt mentsük át a jövőre”. Mégiscsak magyarok élnek Kárpátalján és szomszédok leszünk a jövőben is. Éppen ezért eddig nem élt azzal a lehetőséggel, hogy bármilyen provokatív megnyilatkozásra választ adjon.

Ezzel a szokásával azonban a hévégén szakítania kellett, mert kihallotta Volodimir Zelenszkij szavaiból a fenyegetést. „Megfenyegetett bennünket. A nemzetközi politikai életben ezt primer fenyegetésként lehet csak értelmezni, és a magyarokat nem lehet megfenyegetni, azt mi nem fogadhatjuk el.” Ezért meg kellett szólalnia, vállalva a nyílt konfliktust.

– szögezte le. Szerinte Ukrajnával világosan kell beszélni és meg kell mondani, hogy amit ők csinálnak, az nekünk nem jó. Közölte, hogy „pontosan tudjuk”, Zelenszkij megállapodott Brüsszellel arról, hogy országát 2030-ig felveszik az unióba. Ezt a Fidesz európai pártcsaládján, a Patriótákon kívül mindenki szentesítette, élén az Európai Néppárttal.

A kormányfő szerint az ukrán elnök kimondta: azt várja el, hogy a megállapodását „a magyarok hajtsák végre”, és azt is kijelentette, vannak szövetségesei Magyarországon. „Vegyük komolyan, ez így van. Ne legyen kétség, Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon. Akik Brüsszel ügynökei, azok egyben Zelenszkij barátai, így áll a helyzet, beszéljünk egyenesen! De azt is világosan meg kell mondanunk, hogy soha nem lesz olyan helyzet, amikor Kijev vagy Brüsszel fogja megmondani a magyaroknak, hogy az unió alaptörvénye szerint bennünket megillető joggal a magyarok hogyan fognak élni. Erről Magyarországon fogunk dönteni” – jelentette ki.

Orbán Viktor végezetül jelezte, hogy csak olyan adatokat lát, amelyek azt igazolják, hogy Ukrajna uniós tagsága Magyarországot csődbe vinné. Arra pedig senki nem kényszeríthet bennünket, hogy valaki másnak az érdekében vállaljuk azt, hogy Magyarország csődbe jut. Ez azt jelentené, hogy

• tönkremennek a családok,
• és tönkremegy a magyar gazdaság.
• Oda lesznek a munkahelyek,
• a fizetések értéke leesik,
• és a nyugdíjrendszer is veszélybe kerül.

„Ezt senki nem kérheti tőlünk. Ezért Ukrajna uniós csatlakozását nem áll módomban támogatni. Egyben mindenkit arra kérek, hogy mondja el véleményét e kérdésben a Voks 2025-ön” – zárta válaszát a parlamentben Orbán Viktor.

Halálosan megfenyegették Orbán Viktort

A fordulópontot 2026 márciusa jelentette. Egy sajtótájékoztatón Zelenszkij arról beszélt, hogy amennyiben egyes európai vezetők akadályozzák az Ukrajnának szánt uniós hitel elfogadását, akkor „megadják az illető telefonszámát az ukrán katonáknak, hogy beszéljenek vele a saját nyelvükön”. A kijelentés konkrét személyt nem nevezett meg, de a kontextus alapján több értelmezés szerint Magyarországra és Orbán Viktorra is vonatkozhatott.

A magyar kormány ezt a megfogalmazást már egyértelműen fenyegetésként értelmezte. Orbán Viktor reagálásában hangsúlyozta: az ilyen kijelentések nem személyesen ellene, hanem Magyarország ellen irányulnak. Kijelentette azt is, hogy 

A külügyi vezetés részéről szintén határozott reakció érkezett. A magyar diplomácia szerint elfogadhatatlan, hogy egy külföldi állam vezetője ilyen hangnemben beszéljen egy uniós tagállam miniszterelnökéről. Több politikai szereplő is úgy fogalmazott: a kijelentés túlmutat a megszokott diplomáciai vitákon.

A feszültséget tovább növelte az energiapolitikai kérdések körüli vita. Zelenszkij egyes nyilatkozataiban jelezte, hogy Ukrajna nem támogatja az orosz olajszállítások fenntartását vagy újraindítását Magyarország irányába. Ez a magyar kormány szerint komoly gazdasági nyomásgyakorlást jelentett, mivel az ország energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú kérdésről van szó.

A kialakult helyzet nemzetközi szinten is visszhangot váltott ki. Egyes európai szereplők túlzónak és diplomáciailag problémásnak minősítették Zelenszkij megfogalmazását, ugyanakkor a vita nem vezetett közvetlen politikai szankciókhoz vagy hivatalos eljárásokhoz.

2026. március 18-án pedig Zelenszkij Bukarestben azt mondta, Kijev kész a szövetséges országok nemzeti kisebbségeinek védelmére vonatkozó igények teljesítésére, ugyanakkor ez csak Ukrajna szövetségeseire vonatkozik. 

Összességében megállapítható, hogy a magyar–ukrán viszony az elmúlt években fokozatosan romlott, és a politikai nézeteltérések egyre élesebb hangvételű nyilatkozatokban jelentek meg. Bár Zelenszkij több alkalommal is kemény kritikát fogalmazott meg Magyarországgal és Orbán Viktorral szemben, de a 2026. márciusi kijelentése mindenképpen átlépett egy vörös vonalat. Azzal, hogy az ukrán fél jól láthatóan politikai okból elzárta a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, majd pedig a magyar fél közölte, amíg a szállítás nem indul újra, addig blokkolja az Ukrajnának már korábban megszavazott 90 milliárd eurós hadikölcsönt, azt vetíti előre, hogy az ukrán fenyegetések még egyáltalán nem fejeződtek be. 

Nyitókép: JOHN THYS, HENRY NICHOLLS / AFP